✔️ Mire Jó A Fokhagyma - Fokhagyma Info – Pécsi Nyári Színház 2021
July 17, 2024, 10:13 pmHatásmechanizmusa még nem pontosan ismert, de a fokhagyma valószínűleg növeli azoknak az enzimeknek az aktivitását a szervezetben, melyek semlegesítik a kóros sejtburjánzást elindító anyagokat. Továbbá tudományos vizsgálatok szerint gátolja a gyomorrák kialakulásában közrejátszó nitritvegyületek képződését. Ha tehát rendszeresen fogyasztasz fokhagymát, csökkented a gyomorrák, illetve más emésztőrendszeri daganatok kialakulásának valószínűségét. Mivel a fokhagymából főzés során számos gyógyhatású vegyület elillan, ajánlott nyersen fogyasztani. Mit tehetsz a kellemetlen aromák ellen? Mivel az igazán sokoldalú fűszernövénnyel számos betegség kialakulását megelőzheted, kár volna lemondanod rendszeres fogyasztásáról pusztán azért, mert leheleteden érződik majd az erős aroma. Mutatunk három valóban bevált szagsemlegesítő trükköt! Szimpatika – Mire jó a fokhagyma?. Petrezselyemmel A petrezselyem számos, egészségügyi szempontból előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Levele légúttisztító, étvágygerjesztő, gyomorerősítő, valamint vesetisztító hatású.
Mire Jó A Fokhagyma 8
BIOEXTRA TIPP: C-vitaminnal együtt szedve fokozható az egészségmegőrző hatása! A C-vitamin ugyanis fontos szerepet játszik a szervezet védekezőrendszerének működésében és a táplálékkal bevitt vas felszívódásában. Ezenkívül szükséges az idegrendszer normál működéséhez is, valamint hozzájárul a fáradtság, kifáradás csökkentéséhez és az erek normál állapotának fenntartásához. FORRÁS: (1)(3)(7) (2)Barnes J, Anderson LA, Phillipson JD: Herbal medicines. Mire jó a fokhagyma 1. Second Ed. Pharmaceutical Press, London-Chicago, 2002, pp. 226-240 (4) (5) (6)
Sokaknak feltűnhetett már, hogy rengeteg receptünkben használunk fokhagymát. Ez részben tudatos, hiszen íze mellett ez a fűszernövény remek egészségügyi előnyökkel rendelkezik. A fokhagyma egy viszonylag igénytelen növény. Termesztése kevés gondoskodás mellett is szép termést hoz, ezért évezredek óta világszerte elterjedt. Gyógyhatásait sok különböző kultúráiban ősidők óta felfedezték. Mai írásunkban ezeket mutatjuk be és adunk néhány felhasználásával kapcsolatos tippet, hamár április 19. a fokhagyma világnapja. Mire jó a fokhagyma program. A fokhagyma (Allium sativum) az amarilliszfélék családjába tartozó faj. Gyógy- és fűszernövény, melynek hagymája fogyasztható; felvágva erőteljes aromát (egyesek szerint illatot, mások szerint szagot) bocsát ki. Népies neve "foghagyma" vagy "büdös hagyma". Termesztésben gyakori változatai: A kemény szárú fokhagyma, ide tartozik az évelő fokhagyma vagy rocambol is, és a puha szárú fokhagyma. Elő- és Dél-Ázsiában őshonos; különleges ízjavító hatása miatt az egész világon kedvelik.
A Pécsi Nyári Színház idén nyáron is tárt kapukkal várja közönségét a Káptalan Kertben. A szabadtéri kellemes esték felfokozott hangulata semmihez sem hasonlítható… Jöjjenek, egy kis kikapcsolódás mindannyiunkra ráfér! Idén hét társulat, összesen 10 előadással érkezik a Káptalan Utcai Szabadtéri Színpadra. A kínálat: Bánfalvy Stúdió: Páratlan páros L'art pour l'art Társulat: Ember a falvédőről Csiky Gergely Színház, Kaposvár: Furcsa pár Pesti Művész Színház: Imádok férjhez menni Gergely Theáter: Ami késik, nem múlik Rátonyi Róbert Színház: Cigányszerelem Pécsi Nemzeti Színház: A miniszter félrelép (4 előadás) Forrás:
(E korszak produkcióiban Hevesi András, Kertész Attila, Kircsi László, Lakner Tamás, Papp Zoltán a zene területén; Bachman Zoltán, Bagossy Levente, Erdős János, Pincehelyi Sándor, Tresz Zsuzsa a látványalkotásban jeleskedett legtöbb alkalommal. ) Tucatnyi esztendő múltán, a Kisszínházat megszüntetvén, a városvezetés a Ságvári Művelődési Házra ruházza annak jogait és kötelességeit. Dicső eredmény: a Pécsi Nyári Színház - csakúgy, mint a Pécsi Egyetemi Színpad - elsorvad, a Káptalan utcai játszóhely pedig hajléktalanok tanyájává válik. Hogy mégsem kell nélkülöznünk a semmihez sem fogható élményt, melyet a csillagos, vagy éppen viharos égbolt alatt megvalósuló művészeti produktum nyújt, az - immár jó évtizede - a Pécsi Horvát Színház stábjának köszönhető, melynek az Anna utcai épületben az a Vidákvics Antal az igazgatója, akinek tevékenysége a szellemi, majd a jogfolytonosságot is képviselve átível az említett három évtizeden, és aki a horvát nyelvű színjátszás művelésén túl fontosnak érzi, hogy a város művészeti életét minél szélesebb körben tudja gazdagítani.
Pécsi Nyári Színház - Pécsi Szabadtéri Játékok Harminckét esztendeje már - 1977. július 27-én -, hogy Heléna, a szép (Csákányi Eszter), valamint Páris, a szívtipró és "almaosztó-döntnök" (Bregyán Péter) egy kötélpályára függesztett gondolán belibegett a Tettyei romok közé. Offenbach alaposan sziruptalanított Szép Heléna című operettjének frenetikus sikere (nem mindennapi előadás volt) előrevetítette a következő évben hivatalosan is megnyíló Pécsi Nyári Színház létjogosultságát. Hogy mégsem harmincéves az intézmény - bár anno Szeged és Gyula mellett jegyezte a szakma -, az a művészethez méltatlan történések eredménye, melyekről ma már nincs sok értelme polemizálni. Összegészében nézve tehát, meglehetősen zivatarosnak mondható évtizedekről beszélhetünk, bár az előadások emlékezete - alkotónak és nézőnek egyaránt - inkább verőfény és ragyogás. A Pécsi Kulturális Rendezvények Irodájában fogant ötlet eredményeként Bagossy László igazgató és Eck Imre művészeti vezető irányításával indul be az első évad.
Alapvető cél, hogy minden művészeti ág képviselői megmutatkozhassanak. A Káptalan utcai színpad a központ, Szabadtéri Táncszín néven. Természetesen ez a nagylélegzetű balettek helyszíne (Parasztkantáta, Otelló), de itt kerülnek színre a pazar kiállításúnak mondható nagyoperettek (Csárdáskirálynő, Mágnás Miska) is. Ez utóbbi esetében a rendező Bagossy felteszi a zenekart a színpad jobb oldalára, és a zenekari árkot vízzel feltöltve csillogó tavat varázsol, egyedien megvalósuló, humorban gazdag helyzeteknek teremtve lehetőséget. Itt lépnek fel a Nemzetközi Néptáncfesztiválok részvevői is. A Tettyei romok, a Barbakán várárok és bástya prózai művek, kamarabalettek, musicalek, zenés darabok helyszíne. (Álszentek összeesküvése, Székelyfonó, La Mancha lovagja, Danaidák). A Csontváry Múzeum udvarán a bábosok - a Bóbita és vendégei -, a Minaret Udvarban pedig a muzsikusok - a létező legszélesebb műfaji skálán - produkálják magukat évről évre. A Sétatéren képzőművészek monstre szabadtéri tárlatai pompáznak.
Besenczi Árpád, Mikola Gergő, Vlasits Barbara és még számtalan szereplővel.