1956 Os Forradalom Salgótarjáni Sortűz
July 7, 2024, 6:47 pmA politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt. A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban | hirado.hu. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.
- Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban | hirado.hu
- 1956-os forradalom szabadsagharcot koveto megtorlas friss hírek - a Hírstart hírkeresője
- 1956 Os Forradalom Salgótarjáni Sortűz
Az 1956-Os Sortűz Áldozataira Emlékeztek Salgótarjánban | Hirado.Hu
Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál 1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg... "Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk! " - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz 1956. 1956 Os Forradalom Salgótarjáni Sortűz. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték.
1956-Os Forradalom Szabadsagharcot Koveto Megtorlas Friss Hírek - A Hírstart Hírkeresője
Page 80 and 81: Szűts Zoltán "Mikor gyertyámat Page 82 and 83: A határnak ezen az oldalán. Besz Page 84: átdolgozott kiadása. Magyar Szó,
1956 Os Forradalom Salgótarjáni Sortűz
Segítsetek! Segítsetek! " Szabad Európa Rádió Szabad Kossuth Rádió Szabad Nép Sztálin-szobor Vitatott hírek Vörös csillag Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 120. sz. határozata Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Pofosz azonban 131-re teszi az áldozatok számát. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a kormány azért döntött májusban a sortűz színhelyének történelmi emlékhellyé nyilvánításáról, hogy emlékeztesse a jelen és a jövő nemzedékét Salgótarján történetének meghatározó eseményére, mindannyiunk sorsfordító tragédiájára. 1956-os forradalom szabadsagharcot koveto megtorlas friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke felidézte, hogy 62 évvel ezelőtt ezen a napon halottak feküdtek "itt a téren, az úton és a járdán". Mint mondta, a sortüzet az acélgyári dolgozóknak szánták, hozzájuk társultak a tüntetésen a bánya, a tűzhelygyár és az üveggyár dolgozói.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon 1956-ban győzött a forradalom. "Győzött október 28-án, amikor Nagy Imre miniszterelnök feladta korábbi álláspontját, és a fegyveres pesti srácok, Magyarország népe mellé állt. (... ) A rádió nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy ami az országban, Budapest utcáin zajlik, az nem ellenforradalom, hanem egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom" - mondta Sulyok László. Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek szombaton Salgótarjánban az idén történelmi emlékhellyé nyilvánított December 8. téren. A gyásznapi megemlékezésen Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta: Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy ott maga a munkásság utasította el a rendszert, és amire a legbüszkébb lehet Salgótarján, az ahogyan a munkásszolidaritás működött a városban. Kádár Pál hozzátette: annak idején az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik.