Klapka György Tábornok
July 7, 2024, 7:13 pmKlapka György honvédtábornok nevét már a szabadságharc idején ismertté tette a Klapka-induló, amit 1849-ben Komárom várában komponált Egressy Béni, az erősség zeneigazgatója. Ki volt Klapka György? - Cultura.hu. Nyilvánosan 1849. augusztus 4-én, a sikeres kitörés utáni díszszemlén csendült fel először, és ezt játszották a vár átadásakor is. Nyomtatásban az év végén jelent meg, persze akkor már engedély nélkül, a szöveget (Fel, fel vitézek…) jóval később, 1861-ben írta Thaly Kálmán, így ismerjük ma is.
- Ki volt Klapka György? - Cultura.hu
- Klapka 200 - Kertai Zalán
- Megszületett Klapka György magyar tábornok. (202 éve) – Hírek és újdonságok
Ki Volt Klapka György? - Cultura.Hu
1849. augusztus 13-a után visszahúzódott a várba, támogatás híján alkudozásba kezdett a várat ostromgyűrűbe foglaló császári seregekkel, elérve, hogy 1849. október 5-énKlapka 200 - Kertai ZalÁN
A krími háború 1853. évi kitörése után a török Portának ajánlotta fel szolgálatait, de Ausztria hadba lépése elmaradt, ezért nem kapott fontos feladatot. Ezután Genfben, immár svájci állampolgárként pénzügyekkel foglalkozott. Megszületett Klapka György magyar tábornok. (202 éve) – Hírek és újdonságok. Az 1859-es osztrák-olasz háború idején – Kossuth és Teleki László mellett – az ideiglenes magyar kormány feladatkörét betöltő Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja lett. Megszervezte a magyar légiót, de az időközben megkötött fegyverszünet miatt az alakulatot fel kellett oszlatnia. Klapka, aki a következő években szembekerült Kossuthtal a magyar felkelés ügyével kapcsolatban, 1866-ban, a porosz-osztrák háború kitörése után Sziléziában állította fel a magyar légiót. Ennek élén augusztus 2-án hazai földre lépett, de a nagypolitika ismét közbeszólt: a szlovák lakosság által közömbösen fogadott légiónak menekülésszerűen kellett távoznia a váratlanul megkötött fegyverszünetet után. "Rég visszavonultam a tett mezejéről. Éltem hosszú, viszontagságteljes küzdelem volt, mely után nyugodt, rendes tevékenység illetne meg, ha sorsom úgy határozta volna.
Megszületett Klapka György Magyar Tábornok. (202 Éve) – Hírek És Újdonságok
Klapka egyre jobban szembe került Kossuthtal a magyar felkelés ügyével kapcsolatban. 1866-ban, a porosz-osztrák háború kitörése után újfent, ezúttal Sziléziában felállította a magyar légiót, és annak parancsnokaként augusztus 2-án hazai földre lépett. A nagypolitika azonban megint közbeszólt: a szlovák lakosság által közömbösen fogadott légiónak menekülésszerűen kellett távoznia, mert a harcoló felek váratlanul fegyverszünetet kötöttek. Egy éven belül aztán újra, de most már véglegesen hazatérhetett: a kiegyezés alkalmával ő is amnesztiát kapott. Itthon az illavai választókerület képviselője lett, de néhány év után visszavonult a közélettől. Az 1876-77-es orosz-török háború idején a Portát látta el haditanácsokkal. 1892. május 17-én halt meg Budapesten, temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Bár Budapesten van eltemetve, mégis komáromi földben nyugszik: sírjára ugyanis annak a városnak a földjét szórták, ahol négy véres csatát vívott. Klapka 200 - Kertai Zalán. 1896-ban Komáromban szobrot állítottak tiszteletére, róla nevezték el a város múzeumát.
A maga korában bevehetetlennek számító erődből ki-kicsapva június 13-án visszavonulásra kényszerítette a várat ostromló osztrák sereget, majd Győrig nyomult előre. Miután július 2-án az első komáromi csatában Görgey megsebesült, 11-én ő vezette a második ütközetet (a szabadságharc egyik legvéresebb csatáját), amely után a várba kellett visszavonulnia. Az augusztus 3-i kitörés során szétverte az ostromgyűrűt, és nagy zsákmányt ejtett, a helyőrség létszámát 30 ezresre sikerült duzzasztania. Az osztrákok az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után helyreállították az ostromgyűrűt, de a jól ellátott erődrendszer gyors bevételére nem volt valós esélyük. Azt azonban a védők is tudták, hogy nem tarthatnak ki a végtelenségig, maga Klapka is céltalannak ítélte az ellenállást, így szeptember elején alkudozásokba kezdett. Közben folytak a harcok is, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. A vár feladásának feltételeit tartalmazó "hódolati szerződést" szeptember 27-én írták alá, az okirat szabad elvonulást és közbocsánatot garantált a védőknek, akik menlevelet kaptak, és magánvagyonukat is megtarthatták.