1809 Győri Csata Se
July 17, 2024, 12:48 pmA győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14. ) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és minőségi különbség miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fognak győzni. A csata emlékét felidézendő, hagyományőrzők mutatják be a közel 200 éve történteket. Wargame.hu. Az ágyúk zaja, a lovasság rohama, és a védők önfeláldozó harca élő történelem órává varázsolja a kismegyeri csatateret. Délelőtt a belvárosi utcákon masírozó katonák jelzik majd a csata közeledtét. A Bécsi kapu téren játszóházzal és kézmuves foglalkozásokkal várják a katonás kicsiket és nagyokat. Belvárosi programok: Június 14 szombat, 10. 00-15. 00 Napóleon egy napja Gyermekprogramok a Gyermekek Háza szervezésében Váron belüli játékok: Térkép puzzle:keresd meg a térkép darabjait a várban, majd állítsd össze. Papírbáb öltöztető: A megfelelő ruhával öltöztesd fel a bábokat! Vár körül: - Napóleoni csata, légy te a legjobb tüzér találd el ágyúval a várat - Asztali labirintus: Találj ki a megtévesztő labirintusból miközben nyomodban az ellenség!
1809 Győri Csata W
Erre – mint tudjuk – nem került sor, sőt még a kiáltvány kiadása előtt nemesi felkelést, inszurrekciót hirdettek meg, a maga nemében az utolsót. János osztrák főherceg – magyar és cseh királyi herceg – Itáliából kivont csapatai erőltetett menetben vonultak Graz irányából a dunai átkelőhelyek felé. Nyomukban jártak az itáliai alkirály, Eugène Beauharnais csapatai. A franciák Bécs felől a Duna bal és jobb partján lévő osztrák csapatokat akarták kettéválasztani. Először Pápánál találkoztak János főherceg csapataival, de az utóbbiak észlelték a túlerőt, és feladták a várost, amelyet az idegen had ki is rabolt. 1809 győri csata teljes film. Hamarosan Győr alá keveredtek az egymást és a csatát kereső csapatok. Elsőként egy lovas ütközet bontakozott ki, amelyet a győri polgárok a várból kísérhettek figyelemmel, mígnem a közelükben becsapódó ágyúgolyó "visszavonulásra" késztette őket. Nehezítette az előcsatározást, hogy a magyar és a francia huszárok hasonló uniformisba öltöztek. Ez nem volt véletlen, ugyanis a francia huszárságot Bercsényi László szervezte meg, aki Bercsényi Miklós kuruc tábornok fia volt.
1809 Győri Csata 1
Piros a vér a pesti utcán. (Tamási Lajos) Napóleon seregeinek spanyolországi lekötöttségét kihasználva 1809. április 10-én az Osztrák Császárság hadat üzent a francia uralkodónak. Károly főherceg támadásba lépett a főhadszíntéren, a Duna völgyében, de az események hamar kedvezőtlenül alakultak a Monarchia számára. Az itáliai mellékhadszíntéren János főherceg a Belső-Ausztriai Hadsereggel szintén offenzívába kezdett, de a kezdeti sikerek után a fősereg kudarcának hírére visszavonult a Piave vonalára. János számára ekkorra már az elsődleges feladat a hátráló fősereg balszárnyának fedezése volt. Május 13-án Napóleon bevonult Bécsbe. 1809 Győri Csata: Győri Albérletek Olcsón. János ekkor megosztotta erőit és igyekezett Bécs térségébe nyomulni, de a franciák lezárták előtte az északra vezető utat. Nem maradt más hátra, mint a Magyarországra vonulás, hogy majd innen csatlakozzék a Duna bal partján összpontosuló császári fősereghez. József nádor április 23-án hívta fegyverbe a nemesi felkelést. A nádor a szervezés kezdeti stádiumában lévő inszurgens lovasezredeknek és gyalogos zászlóaljaknak országosan Győrt jelölte meg gyülekezőhelyül.
1809 Győri Csata 5
1809 június 14-én a magyar nemesi felkelőkkel megerősített olaszországi osztrák hadsereg Győrtől délre csatát vállalt a jelentős túlerőben lévő francia-olasz hadsereggel. A vereség ugyan egyértelmű volt, ám Petőfi gúnyos verssorai a nemesi felkelés teljesítményét illetően nem igazságosak. "S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok?... De ezt kérdeznem! 1809 győri csata se. engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? " (Petőfi Sándor: A nép nevében) Az 1809-es Ferenc császár és király által elhamarkodottan megkezdett osztrák-francia háború az olasz hadszíntéren jól kezdődött a magyar-osztrák seregek számára. János főherceg a déli osztrák csoportosítás vezére április közepén betört az Itáliai királyság (Napóleon bábállama) területére, és április 15-16-án Sacilénél, április 27 és 30 között Caldieronál vereséget mért a Jenő itáliai alkirály (Napóleon mostohafia) által irányított franciákra.
Ezt követte délután 4 órakor egy újabb tüzérségi tűz, majd a balszárny elleni lovasroham, s ez végül megtörte az osztrák-magyar csapatok ellenállását. Az inszurgens lovasok ellentámadása összeomlott, s megkezdődött a rendezetlen visszavonulás Ács-Komárom közé. A csata komolyságát, illetve hevességét a veszteségek is alátámasztják. A Habsburg-hadak összesen 6235 főt vesztettek, ebből a magyar nemesi felkelők 791-et. A franciák vesztesége megközelítette a 3000 főt, így Napóleon méltán nevezhette a győri csatát "Marengó és Friedland unokájának". A vereség döntő oka nem az inszurgensek gyávasága volt, hanem a két fél közötti felszerelési, hadszervezési és hadvezetési különbség. A másik oka a vereségnek a Habsburg-haderők kiképzetlensége, a helyismeret hiánya, a rossz csatarend és a hiányos haditerv. A győri csata - 1809 - YouTube. A legkomolyabb következménye a vereségnek az lett, hogy János főherceg képtelen volt Morvaországba vonulni, hogy részt vegyen a júl. 5-én és 6-án zajló, vereséggel végződő wagrami csatában.