Az Erkölcsi Gondolkodás Alapjai I. | Zanza.Tv
August 24, 2024, 1:27 pmA normák és értékek elsajátítása Az emberi közösségek működőképességének feltétele, hogy a közösség tagjai bizonyos viselkedési szabályokat, normákat kövessenek, ellenkező esetben, ha a közösség tagjainak magatartása kiszámíthatatlan, akkor az együttműködés lehetetlenné válik. Az együttműködés tehát szabályázottságot kíván, s ezeket a szabályokat maga a közösség alakítja ki. Az egyének normák által összehangolt magatartása adja a közösség viszonyainak a stabilitását. A normák a társadalmi fejlődés következtében változnak, a különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el, sőt egy-egy társadalmon belül is ellentmondásosak lehetnek a normák. A norma egyik ismérve az érvényesség, amely azt jelenti, hogy a norma meghatározott személyi körre nézve kötelezőként előírt, elfogadott értékként elismert. Az erkölcsi gondolkodás alapjai I. | zanza.tv. Ennek alapján a normát betartják, nem vitatják annak követendő voltát. A normakövetés kétféle módon jöhet létre: 1. A közösség tagjai saját meggyőződésből követik a normát, mert értékként elismerik és azonosulnak azzal.
Az Erkölcsi Gondolkodás Alapjai I. | Zanza.Tv
Más szavakkal: helyes-e, hogy egy személy szabadságuk gyakorlása részeként kínozzon egy másik személyt? A legtöbb civilizáció erre a kérdésre NEM válasz. Kant azzal érvelt, hogy az embernek képesnek kell lennie az erkölcsi elveknek a szabadságokkal való összehangolására. E filozófus szerint ez csak akkor lehetséges, ha az egyén a szabályokat saját magáévá teszi, szabadon és autonóm módon teljesíti őket, anélkül, hogy kívülről kellene kijátszani.. Talán érdekel a 40 erkölcsi és szociális normák példája. referenciák Bishop, A. (2005). Az erkölcsi elvek meghatározása: döntéshozatali perspektíva. A lap eredeti címe: Filozófia enciklopédia. (2006). Az erkölcsi szabályok és elvek. Lap forrása: Hoban Középiskola (S. F. ). 4 univerzális erkölcsi alapelvek: korosztályok. A lap eredeti címe: Stanford Encyclopedia of Philosophy. (2004). Kant erkölcsi filozófiája. Morális normák és alapvető funkcióik. Lap forrása: Zolani. (2014). Erkölcsi alapelvek: Tíz mítosz, amit szívesen megtagad. Visszanyerve:
Morális Normák És Alapvető Funkcióik
2. A normakövető viselkedés létrejöhet azért is, mert az egyén fél a következményektől, a normasértés miatti hátrányoktól. Ha kétségessé válik a norma értéktartalma, hitelessége, akkor érvényességét veszti és nem is érvényesül automatikusan, hanem csak kényszerrel. A normákhoz szorosan kapcsolódnak az értékek, amelyek megadják a norma tartalmát. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak és rossznak. Az értékek koronként változhatnak, sőt társadalmi osztályonként is különbségek lehetnek, de fontos, hogy minden közösségnek, a társadalomnak legyenek olyan értékei, amelyek az adott társadalom tagjai számára fontosak. A normák és értékek elsajátítása a szocializációs folyamat során valósul meg. Egyes vélemények szerint a szocializáció döntő szakasza a gyermekkor, a kognitív fejlődés időszaka, amikor a gyermek elsajátítja a fogalmakat, a gondolkodás szabályait. Más vélemények szerint a szocializáció az egész emberi élet folyamán folytatódik, ugyanis szocializálja az egyént a munkahelye, a felnőttkori családja, stb.
A tényekkel a tudományok foglalkoznak, igyekeznek minél pontosabban megismerni, leírni a fennálló valóságot, az etika (erkölcstan) pedig az értékek világát térképezi fel és lát el bennünket szabályokkal, normákkal. Ezek mentén az értékek és a belőlük kibontakozó normák mentén hozzuk meg a felelős döntéseinket. Az értékek, mint pl. a becsületesség, szépség azonban sohasem önmagukban állnak, hanem olyan értékhordozókhoz kapcsolódnak, amelyek az emberi szükségletek (érdekek) és vágyak kielégítését biztosítják. Az ember a túlélés érdekében ugyanis eleget kell, hogy tegyen bizonyos szükségleteknek. Ezek lehetnek biológiai természetűek, ezeket nevezzük alapszükségleteknek, és lehetnek pszichikai, szociális jellegűek is. Az értékelés során olyan értékítéleteket alkotunk, ami révén vagy valamely érték meglétét, illetve hiányát állapítjuk meg, vagy egyes dolgokat értékkategóriákba sorolunk be, vagy bizonyos értékeket egymással vetünk össze. Tehát az ember lényegénél fogva olyan értékelő lény, aki az élet világából szerzett ismeretek, tapasztalatok és értékek révén alakítja ki gyakorlati tevékenységének általános elméleti alapjait.