Kosztolányi Dezső Gondolata
July 4, 2024, 7:52 pm– Összes munkáinak gyűjteményes kiadását 1937-ben indította meg a Révai-cég. Fordítások. – Egyes költeményei már a trianoni idők előtt megjelentek németnyelvű fordításokban. Regényeit az 1920-as években ismerte meg a német közönség. Verseit és elbeszélő munkáit más nyelvekre is lefordították. Irodalom. – Az előbbi fejezetekben fölsorolt munkák közül különösen Alszeghy Zsolt, Baráth Ferenc, Halász Gábor, Juhász Géza, Kerecsényi Dezső, Keresztúry Dezső, Németh László, Szegzárdy-Csengery József, Vajthó László tanulmányai és Kosztolányi Dezsőné könyve.
Cím: Kosztolányi Dezső összes novellája Szerző: Kosztolányi Dezső (1885-1936) Közrem. : Réz Pál (sajtó alá rend., jegyz. ) Szerz. közl: [sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Réz Pál] Kiadás: [Budapest]: Helikon, 1994 Eto: 894. 511-32Kosztolányi D. Tárgyszó: magyar irodalom; novellák; elbeszélések Cutter: K 74 ISBN: 963-208-315-6 Nyelv: magyar Oldal: 1526, [10] p. UKazon: 9414100 Analitika: Kosztolányi Dezső: Károly apja Kosztolányi Dezső: Adonisz ünnepe Kosztolányi Dezső: Sakk-matt [>>>] Pld. Raktár ám Info Halis István Városi Könyvtár Nagykanizsa: 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető 1. Felnőtt KÖLCSÖNÖZHETŐ K 74 197917 Kölcsönözhető Nagybakónak: 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető 2. K 74 ER 81333 Kölcsönözhető Weblap Ismertetők és borítók::::::
Az ódaivá emelkedő zárás ennek a gondolatnak a nagyszerűségét hivatott érzékeltetni. Marcus Aurelius: Marcus Aurelius: filozófus, Kr. u. 161—180 között római császár; fő műve: Elmélkedések
A Halotti beszéd tipikus eszköze az intertextualitás. A kötet jellegzetes költői képeihez tartozik az ég és az álom. Halotti beszéd: A költemény címe és első mondata az első szövegemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgés című művet idézi. De itt a közös emberi sors helyett, az ember egyszeriségét, egyediségét és megismételhetetlenségét állítja. Az idő végtelenségére utal a "nagy időn", a "jövőben" kifejezésekkel. Ennek az ellentét képzi a maga konkrétságával a "soha" időhatározó szó. Ugyanez az ellentét – a konkrét és az általános szembeállítása – az elhunyt életének bemutatásában is megnyilvánul. Ebben az életében "örök embernek" nevezhető a mulandóság, az ember halandósága. Többször is utal az egyediségre: "Ilyen az ember. Egyedüli példány", "homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlen egy". Legnagyobb hatást az ékírás metafora kelti: " rá ékírással van karcolva ritka, / egyetlen életének ősi titka". A modern időkre utal a záró gondolat: "Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer".Egyfelől az hangzik el, amit maga tud az élet értelméről és az értékekről, másfelől, amit a gondolkodó, humanista bölcs állít ugyanarról. A vers gondolati rendszerét hármas tagolás jellemzi. Az első szint a halál személyes megrendültségről árulkodó, szubjektív hangvételű értelmezése. A második szint, az előzőtől lényegesen különböző, a halált objektív tényként értelmező tudatos magatartás. A harmadik szint pedig az egyetemes értelmezés szintje. A bonyolultság ténye pedig abban áll, hogy a három gondolati rendszer nem szabályosan követi egymást, hanem ellentétező, egymást át- meg átszövő gondolatok formájában jön elő. A VERS GONDOLATI RENDSZERÉNEK TAGOLÁSA • Személyes megrendültség – megindultság (szubjektív) "Megcsalt. " • Értelem, leleplező logika – bölcsesség (objektív) "Okuljatok mindannyian e példán. " • Egyetemesség (az egyediség és az általános viszonyának megfogalmazása) "Nézzétek itt e kéz, [... ] s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. " A vers központi gondolata az ember egyedisége.