Móricz Zsigmond Tragédia
July 16, 2024, 5:50 amMégis szánalmas marad, hiszen végtelenül magányos, vállalása öncélú és értelmetlen. Küzdelme az ételekkel – a zsíros húslevessel, a tepertős túrós csuszával, a lencsével, majd álmai netovábbjával, a töltött káposztával – valódi élet-halál küzdelemmé válik, s végül halálát okozza az evés. A rezignált zárómondat csak azt a tényt közli, hogy halálában éppúgy észrevétlen maradt, mint amilyen életében volt. A novella drámai erejét, szuggesztivitását az okozza, hogy Kis János olyan alak, akinek jelleme, sorsa, gondolatai már szinte valószerűtlenek. A valóságos környezet, az elbeszélő tárgyilagossága, a főszereplő nézőpontja zavaróan hitelessé, hihetővé teszi mindezt. Az elbeszélői vélemény hiánya pedig elgondolkoztatja az olvasót, hisz olyan világgal szembesül, amelyről inkább igyekszik nem tudomást venni. Érdekes, hogy míg a kortárs Krúdy számos művében (pl. Sikeres évad után, Vidor előtt a Móricz Zsigmond Színház - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. az ún. gyomor-novellákban) ugyanezek az ételek, elkészítésük, fogyasztásuk leírása, az evés "szertartása" szinte az olvasó számára is élvezhetővé teszik a leírtakat, addig Móricz művében – Kis János mohó evésvágya miatt – inkább taszítóak.
Móricz Zsigmond Tragedia
A férfi a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, vallomásában pedig elmondta, hogy barátnője, akivel korábban összeveszett, a kérdéses üzletközpontban dolgozik, és így akart bosszút állni rajta. HírTV
Az Isten háta mögött 1911 tudatosan és ironikusan idézi Flaubert Bovaryné című regényét; a kisszerű történet a kisvárosi élet sivárságát, minden értelmes emberi törekvés lehetetlenségét ábrázolja.