Vörösmarty Mihály A Vén Cigány Verselemzés

Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány verse. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Digitális tyúk - A vén cigány - Örkény Iram. Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak vagy vakmerő remények? Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját.

1. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés) - Műelemzés Blog
2. Vörösmarty Mihály verse: A vén cigány
3. Digitális tyúk - A vén cigány - Örkény Iram
4. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854) II. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
5. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854) I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com

Vörösmarty Mihály: A Vén Cigány (Elemzés) - Műelemzés Blog

Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon. Akkor húzd meg újra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel újra a vonót, És derűljön zordon homlokod. Vörösmarty Mihály verse: A vén cigány. Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. A vén cigány kiérlelt költői alkotás, amely Vörösmarty egész életművét összefoglaló, betetőző nagy műnek készült. Olyan műnek, amely a költő eszméinek, politikai nézeteinek, közéleti töprengéseinek, indulatainak és reményeinek nagyszabású összefoglalása, hangulatok egész hálózatára felépítve. Időbeli keretei a távoli múlttól a beláthatatlan messzeségben levő jövőig terjednek, és félreérthetetlen utalásokat tartalmaz a közelmúltra (a 48-as szabadságharc leverésére) és Vörösmarty jelenének eseményeire (az önkényuralom terrorjára és a krími háborúra, ill. a vele kapcsolatos nemzeti illúziókra). A vers a Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című költeményekkel rokon Vörösmarty életművében: A vén cigány ban új körülmények között kénytelen a költő szembenézni az emberiség nagy kérdéseivel, amelyekkel már korábban is küzdött.

Vörösmarty Mihály Verse: A Vén Cigány

Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!

Digitális Tyúk - A Vén Cigány - Örkény Iram

Vörösmarty hattyúdalának tartják A vén cigány című versét, mivel négy éves hallgatás után született, és egy évvel a költő végső elhallgatása – halála – előtt: 1854 nyarán. Egy tragikus élet betetőzése és csúcsteljesítménye a vers, amit a megfáradt, egészségében rokkant költő alkotott. Nem kétséges, hogy Vörösmarty egész életművét összefoglaló, betetőző műnek készült, ehhez képest születése pillanatától kezdve kapott hideget-meleget. Vörösmarty mihály a vén cigány verselemzés. Már Vörösmarty kortársai körében se aratott osztatlan sikert, vádolták azzal, hogy zavaros, érthetetlen, nincs megszerkesztve, mások dagályosnak, a falrengető pátosz és szemmeregető dramatizálás versének tartották. Még Gyulai Pál, a kor elismert kritikusa is úgy gondolta, ez egy "megrendült agyú" költő nem egészen világos alkotása, és ezzel alapot adott az idős Vörösmarty megőrüléséről szóló korabeli mendemondáknak. Ugyanakkor szép számmal akadtak a versnek védelmezői és hívei is, akik bebizonyították, hogy A vén cigány csak azok számára zavaros, akik egy politikai elvárást kapcsoltak hozzá, és a hazafias bizakodást keresték benne – hiába.

Vörösmarty Mihály: A Vén Cigány (1854) Ii. Elemzés - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Pontosabban bordalként indul, rapszódiaként folytatódik és himnuszként zárul, de legerőteljesebben a rapszódia műfaji jellegzetességei vannak benne jelen. A rapszódia szenvedélyes, zaklatott menetű vers, amelyben az érzelmek szabadon áradnak, és amelyben számos, akár egymással ellentétes hangulat is megnyilvánulhat. Kötetlen szerkezet, töredezett gondolatok, látomásosság, valamint a felszólító, kérdő és felkiáltó mondatok túlsúlya jellemzi. Gyakori a főnevek, melléknevek, igék – kötőszó nélküli – halmozás a is. A szélsőségeket kedvelő romantika korában népszerű műfaj volt a rapszódia (nemcsak a költészetben, hanem más művészeti ágakban, pl. a zenében is). A műfaj egyébként a 19. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (1854) I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. században jött létre, eredetileg a szó a görög vándorénekesek (rapszodoszok) által előadott – a homéroszi eposzokból származó – dalt jelentett. A romantikában a rapszódia az óda egyik műfajváltozata lett. A vén cigány szerkezete Mi sem cáfolja jobban a kritikusok által megfogalmazott vádakat, mint a mű átgondolt, rendkívül tudatos szerkezet e. Tévednek ugyanis azok, akik szerint a költő csak úgy vetette papírra a verset, ahogy "az a lelkéből kifakadt", és nem fordított gondot a szerkesztésre.

Vörösmarty Mihály: A Vén Cigány (1854) I. Elemzés - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Ehhez felül kell emelkednie a gondokon, le kell győznie legalább a bor és a zene zsongító hatásával a fájdalmakat. E szélsõségek révén találja meg az ihlet et: az ösztönzést, hogy egyéniségét minél inkább kifejezze. A költemény három nagy egységre bontható. 1. Az elsõ három versszak egy muzsikust szólít meg. Mintha ez lenne az utolsó alkalom a vigadásra. A refrén utal erre: Húzd, ki tudja, meddig húzhatod. A 2. és a 3. versszak megszólaltatja a romantika nagy hangzatait a szenvedélyrõl, s arról, hogy ez legyen hasonlatos a pusztító viharhoz. Az indulatok természeti képek ben fejezõdnek ki. A fokozás érzését különösen az igék halmozása kelti fel bennünk (2. : forrjon, rendüljön, égjen, zengjen; 3. : nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl). Az alliterációk — a szóeleji összecsengések — ugyancsak kifejezõek, pl. : zengõ zivatar. Az oda lett az emberek vetése (2. ) utalás: a szabadságharc "vetése" lett oda Világosnál. A Háború van most a nagy világban, / Isten írja reszket a szent honban (3. )

"Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért" -ez szállóigévé vált. Vörösmarty a vers végén az írók és költők feladatáról is szól. "Előttünk egy nemzetnek sorsa áll" -ezzel utal arra, hogy a nép felemelkedéséért kell dolgozniuk. A vén cigány Vörösmarty felismerte, hogy az emberekben ébren kell tartani a reményt. A címszereplő a költő akaratának végrehajtója. Muzsikája búfelejtő, ám a világ bajaitól nem lehet megszabadulni. A költő hangulata elkeseredett. Eszébe jut a szabadságharc bukása. Prometheus példájával az önkény elleni lázadást fejezi ki. A vihar bemutatása jól érzékelteti a költő lelkiállapotát. Jelzői találóak ("zengő zivatar"). Elkeseredését felsorolással fejezi ki: "nyög, ordít, sír és bömböl". A versben találunk hasonlatot is ("véred forrjon, mint az örvény árja"). A hangulat egyre elkeseredettebbé válik. Az igazságtalan világ pusztulását kívánja a költő. Az utolsó versszakból a reménykedés sugárzik ("lesz még egyszer ünnep a világon"), hiszen bízik a szabadság győzelmében.

July 4, 2024, 11:37 pm