Végleg Elveszett A Békés Megegyezés Reménye A Pákozdi Csata Után » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
July 8, 2024, 3:48 pmPákozdi Csata Emlékkiállítás A kiállítás a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum első filiáléjaként a Pákozd Katonai Emlékpark területén valósult meg. Szeretettel várjuk az érdeklődőket egy tartalmas kirándulás keretében! Iskolák számára bejelentkezés a Pákozd Katonai Emlékparknál! Pákozdi csata (1848.09.29), községi emlékmű - Pákozd. Pákozd-Sukorói Csata Emlékkiállítás Batthyány Lajos gróf független felelős kormánya 1848 áprilisában úgy került hatalomra, hogy gyakorlatilag nem volt fegyveres ereje. Az 1848 március-áprilisában megalkotott törvénycikkek között nem volt olyan, amely az ország fegyveres erejéről külön is rendelkezhetett volna. Az 1848 júliusában összeült népképviseleti országgyűlés 1848 augusztusában kezdte meg a katonaállítási törvénycikk vitáját. Az országgyűlés augusztus 26-29-én fogadta el a katonaállítási törvényjavaslatot, de az uralkodó ezt nem szentesítette. Josip Jelačić horvát bán csapatainak szeptember 11-i betörése miatt az országgyűlés szeptember 12-én határozatot hozott a katonaállítási törvénycikk életbeléptetéséről, s a Batthyány kormány e parlamenti határozat alapján rendelte el szeptember 14-én az újabb honvédtoborzást, majd sorozást.Pákozdi Csata 1848 Map
A bán kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben nyilvánvalóvá tette, hogy a bécsi udvar katonájaként érkezett, és a magyarországi lázadás elfojtása a célja. A drávai hadsereg parancsnoka gróf Teleki Ádám vezérőrnagy és tisztjei a magyar alkotmányra tettek esküt, de egy esetleges küzdelmet a császári csapatokkal kellett volna megvívniuk, ezért a harcot nem vették fel rögtön, hanem megkezdték a visszavonulást Székesfehérvár felé. Telekit ezért felmentették tisztségéből és István főherceget Magyarország nádorát bízták meg, hogy tárgyaljon Jellasiccsal, ami kudarccal végződött, a nádor ezért elhagyta az országot. Pákozdi csata 1848. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a horvát bánt a legmagasabb császári körökben támogatják, így a magyar kormány számára a fegyveres harc elkerülhetetlenné vált, és megkezdte serege megerősítését. Szeptember 13-án Batthyány általános népfelkelést hirdetett a Dunántúlon, Kossuth pedig toborzóútra indult az Alföldre. Ennek eredményeképpen szeptember végére mintegy 16 ezer fős magyar sereg elfoglalta védelmi állásait a Velencei-tó északi részén.
Pákozdi Csata 1848
1848. november 1-jén lemondott rangjáról és visszavonult. A magyar főváros elfoglalása (1849. január 5. ) után letartóztatták. Olmützben öt év várfogságra, továbbá rangja és rendjelei elvesztésére ítélték. A javarészben frissen toborzott önkéntesekből álló magyar honvéd hadsereg Pákozdnál ütközött meg Jelasics horvát bán hadaival. Nagyjából 35000 főnyi horvát haderő állt szemben 16000 magyar honvéddel. A honvédő sereg parancsnoka Móga János császári és királyi altábornagy volt. A pákozdi csatát császári és királyi tisztek irányításával vívták a szemben álló seregek. Jelasics taktikája csődöt mondott: a magyar sereg jobb szárnyát szerette volna összeroppantani, majd egy totális támadással – kihasználva a horvát hadak jelentős létszámbeli fölényét – a teljes magyar haderőt a Velencei-tóba szorítva megsemmisíteni. Pákozdi csata 1848 map. A horvátok szinte összes hadmozdulata kudarcba fulladt, sem áttörni, sem tüzérségi tűzzel megsemmisíteni, sem bekeríteni nem voltak képesek a magyar honvédő sereget. Jelasicsot a folyamatos kudarcok a támadások feladására kényszerítették, majd három napos tűzszünetet kért – és kapott – Móga Jánostól.
Pákozdi Csata 1848 France
Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Jelačić szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított, hogy a magyar jobbszárnyat középre nyomja, majd egy újabb támadással a egész sereget a Velencei-tóba szorítsa. A csatát mindkét oldalon császári és királyi tisztek vezényelték, akik meg voltak arról győződve, hogy az uralkodóra tett esküjüknek megfelelően cselekszenek. DUOL - A legendás pákozdi csatában közelharcra nem került sor. A császáriak ismételt rohamait sorra visszaverték, mire a bán dél körül megindította a főerőket a magyar középhad és a balszárny ellen. Támadásai azonban rendre összeomlottak a magyar ágyúk tüzében, mert a frissen kiképzett honvéd tüzérség rendkívül pontosan célzott, a csata folyamán általános gyalogsági rohamra, közelharcra nem is került sor. Jelačić délután három órakor elrendelte a visszavonulást, és három nap fegyverszünetet kért, ami lényegében magyar győzelmet jelentett. Jóllehet az ütközetben a császári had alig ötven főt, a honvédsereg pedig csak hét embert veszített, a katonai következmények igen jelentősek lettek. A Pákozdra visszavonult Jelačić – jóllehet a feltételek alapján állásaiban kellett volna maradnia – megkezdte a kivonulást.