Európai Ügyészség Tagjai

Hollandia 2018. május 14-én jelezte csatlakozási készségét az Európai Ügyészséghez. [5] Kérését elfogadva a bizottság 2018. augusztus 1-ei határozatával felvette az Európai Ügyészség tagállamai közé. Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – interjú Laura Codruța Kövesivel – Infovilág. [6] [7] Málta 2018. június 14-én jelezte csatlakozási készségét,. Európai Ügyészség – Wikipédia Az Európai Ügyészség feladata lesz az uniós pénzügyeket érintő csalások kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása 2017 áprilisában 16 tagállam úgy döntött, hogy szorosabban együtt fog működni az uniós csalások elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, és ún. "megerősített együttműködés" keretében létrehozza az Európai Ügyészséget. Később több más tagállam is úgy döntött, hogy csatlakozik, és segít megóvni az uniós költségvetést a csalásokkal szemben, így jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben. Miután megkezdte működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő alábbi bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja: csalás korrupció pénzmosás határokon átnyúló héacsalás Ezen az oldalon részletesen tájékozódhat arról, hogy: miért jött létre az Európai Ügyészség, mi az Európai Ügyészség feladata és milyen a felépítése, hogyan valósult meg a megerősített együttműködés.

1. EURÓPAI FŐÜGYÉSZ – Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség - Veszprém Kukac
2. Az Európai Ügyészség vezetője váratlanul megdicsérte Magyarországot - Hírösszefoglaló
3. Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – interjú Laura Codruța Kövesivel – Infovilág
4. Európai Ügyészség (EPPO): A Tanács új európai ügyészeket nevezett ki - Consilium

Európai Főügyész – Magyarországon Is Vizsgálódhat Az Európai Ügyészség - Veszprém Kukac

Laura Codruţa Kövesi, az ember, "aki mindig elhozza a skalpokat", az Európai Ügyészség első vezetője Laura Codruța Kövesi, a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetője lesz az első európai főügyésze a közös uniós ügyészségnek. Codruța Kövesiről – akinek karrierje eddig abból állt, hogy sorra véreztette ki az erdélyi magyar politikusokat koholt vádak alapján, aki mindig leszállítja a skalpokat, és aki októbertől Luxemburgban folytathatja megszokott munkáját – a Mandiner közölt összeállítást. Alig egy hónapja derült ki, hogy az idén októberben felálló Európai Ügyészség – természetesen a jogállamiság jegyében – akár magyar cégek és magánszemélyei ellen is indíthat eljárást nemzetközi csalás vagy pénzmosás esetén. Annak ellenére, hogy Magyarország nem csatlakozott Hadházy új kedvenc pribékjeihez. Ez az új európai főügyész, Laura Codruța Kövesi a Euronewsnak adott interjújából derült ki. Európai ügyészség tagjai 2020. Hazánk mellett egyébként még Svédország, Dánia és Írország is elkerülte egyelőre a luxemburgi testület zaklatását; ők sem csatlakoztak az inkvizítori hivatalhoz, amelynek feje az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette Bukarestben, amíg a román kormány nyomására 2018-ban le nem váltották.

Az Európai Ügyészség Vezetője Váratlanul Megdicsérte Magyarországot - Hírösszefoglaló

Az Európai Ügyészség 2020-ban kezdi meg a működését és hatásköre lesz arra, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja csalás, korrupció, pénzmosás és határokon átnyúló csalás esetén. A 28 uniós tagállam közül eddig 22 csatlakozott az európai ügyészséghez - köztük Románia is -, Magyarország viszont nem. A kormánypárt általában azzal indokolja az ellenállását, hogy ez a kérdés nemzeti hatáskör, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a nemzeti szuverenitást sérti. Az Európai Ügyészség vezetője váratlanul megdicsérte Magyarországot - Hírösszefoglaló. A csatlakozás támogatásáért jelenleg Hadházy Ákos független képviselő gyűjt aláírásokat Magyarországon.

Magyarországon Is Vizsgálódhat Az Európai Ügyészség – Interjú Laura Codruța Kövesivel – Infovilág

"Az Európai Bizottság az értékelés során egyrészt folyamatosan monitorozza a tagállamokat, de lényegében bármilyen megbízható forrásból tájékozódhat, gyűjthet információt" – mondta Tóth Norbert, és a források között felsorolta az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, az OLAF-nak mint fontos pénzügyi ellenőrző szervnek a döntéseit, az Európai Számvevőszék döntéseit, az Európai Ügyészség eljárásait azoknak az országoknak az esetében, amelyek tagjai, de figyelembe vehetők költségvetési kérdésekkel, korrupcióval foglalkozó civil szervezetek állásfoglalásai is. Bejelentéssel is lehet élni a bizottsághoz, mint bármilyen más esetben, és ha alapja van, akkor még bizonyítékokat, információkat gyűjt hozzá és végső soron vagy kezdeményezi eljárást, vagy nem – magyarázta. EURÓPAI FŐÜGYÉSZ – Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség - Veszprém Kukac. Ha az értékelés során a pénzügyi érdekek sérelmét állapítja meg az Európai Bizottság, akkor még azt is mérlegelnie kell, hogy a jogállamisági eljárás-e a legmegfelelőbb eljárástípus. "Ha azt látja, hogy a probléma más módon is elhárítható, akkor azt fogja választani, de amennyiben a jogállamisági eljárást választja, akkor megkeresi a tagállamot, elmondja neki az aggályait részletesen, elindul egy egyeztetés a tagállam és a bizottság között, és ha a bizottság úgy látja, a tagállam nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a problémákat orvosolja, akkor hivatalosan is kezdeményezi az eljárást" – mondta Tóth Norbert.

EuróPai ÜGyéSzséG (Eppo): A TanáCs úJ EuróPai üGyéSzeket Nevezett Ki - Consilium

Az Európai Bizottság kidolgozta a használatának részleteit, így elhárult az utolsó akadály a jogállamisági mechanizmus elindítása elől. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádiónak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárást a jogállamiság elveinek az uniós költségvetéshez kapcsolódó megsértése esetén lehet csak elindítani. Ráadásul több ponton is meg lehet támadni. Mint a nemzetközi jogász fogalmazott, az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy az unió pénzügyi érdekeivel érhette-e valamelyik tagállamban olyan sérelem, amely a jogállamiság sérelmével kapcsolatos. Az értékelés mellett az is a hatáskörébe tartozik, hogy kezdeményezze egy ilyen eljárásnak megindítását, de valójában az Európai Tanács dönti el azt, hogy ténylegesen sérül-e a jogállamiság és ez érinti-e közvetlenül a Európai Unió pénzügyi érdekeit. A most kiadott közleményben a bizottság azt írja le részletesen, hogy az értékelése során lépésről lépésre milyen módon fog haladni egy konkrét ügyben.

Kecsmár Krisztián ismertette, hogy a szervezetet az európai főügyész vezetné, alatta háromtagú állandó tanácsok működnének, amelyek a döntéseket hoznák. Tagjai lennének a tagállami ügyészek is, akik a konkrét nyomozásokat lefolytatnák, ők tehetnének javaslatot a vádemelésre, de a döntést erről a tanácsok hoznák meg. "Ez az egyik legfőbb problémánk, hiszen nem kizárt, hogy egy Magyarországon történt bűncselekményről olyan tanács is dönthetne, amelynek nem tagja a magyar ügyész. Így akár olyan vádemelések születhetnének, amelyek a nemzeti anyagi és eljárási jogszabályokkal ellentétesek, míg az eljárásban az adott tagállam bírósága dönt" – magyarázta az államtitkár. Hozzátette: a magyar alaptörvény szerint az ügyészek függetlenek, és a vádmonopólium az ügyészségé, tehát egy ilyen új megoldás alaptörvény-ellenes is. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Az európai ügyészeket hatéves, nem megújítható időtartamra nevezik ki. A Tanács határozhat úgy, hogy ennek leteltével legfeljebb három évvel meghosszabbítja megbízatásukat. Az EPPO létrehozását követő első hivatali időben átmeneti szabályok lesznek érvényben, amelyek értelmében a tagállamok egyharmadát képviselő – sorsolással meghatározott – európai ügyészek hivatali ideje három év nem megújítható időtartamra fog szólni. Ez jelen esetben Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Hollandia, Ausztria és Portugália ügyészeire érvényes. Minden tagállam megnevezte jelöltjeit az európai ügyész tisztségére. A jelölés olyan személyekre kell vonatkozzon, akik az adott tagállam ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség; és akik rendelkeznek a magas szintű ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez – a saját tagállamukban – szükséges képesítéssel. Ezenfelül a nemzeti jogrendszereket, a pénzügyi nyomozásokat és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően releváns gyakorlati tapasztalattal is rendelkezniük kell.

July 8, 2024, 12:32 am