Glatz Oszkár Festőművész
July 16, 2024, 4:31 pmHegyvidéki történetek 2019-06-18 A nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alkotója, Glatz Oszkár közel harminc éven keresztül itt élt és alkotott köztünk a Hegyvidéken, a Városmajor utcában. Nagyszerű műveket hagyott maga után, a hazai tájakat bejárva megörökítette a vidéki földművesek népviseletét, az egyszerű emberek és a táj bensőséges kapcsolatát. A 19. század végétől a második világháborúig Magyarországot joggal tarthatták a modern európai festőművészet egyik fellegvárának. 1896-ban Máramaros megyében, Nagybányán bontogatta szárnyait a modern magyar festőművészet egyik jelentős iskolája. Glatz Oszkár – Wikipédia. A művésztelepen a hazai festők új nemzedékének szinte valamennyi tagja tanulhatott, olyan nagy nevek, mint Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Thorma János és Glatz Oszkár. A nagybányai stílus hatása később is erős maradt. Tetten érhető a Szinyei Merse Pál Társaság, az alföldi festők, a miskolci művésztelep, a szentendrei iskola, de az avantgárd Nyolcak festőinek munkásságában is. A posztimpresszionista stílusban alkotó, naturalista Glatz Oszkár 1896-ban csatlakozott a nagybányaiakhoz.
Glatz Oszkár – Wikipédia
Glatz Oszkr: letem legrdekesebb lmnye. Glatz Oszkár Székely Aladár felvétele (1927) Született 1872. október 13. [1] Pest Elhunyt 1958. február 23. (85 évesen) [1] Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész egyetemi oktató Kitüntetései Corvin-koszorú (1930) Kossuth-díj (1952) Magyarország Kiváló Művésze díj (1953) Sírhely Farkasréti temető (22/1-1-59) A Wikimédia Commons tartalmaz Glatz Oszkár témájú médiaállományokat. Glatz Oszkár ( Pest, 1872. – Budapest, 1958. [2]) magyar, naturalista nagybányai posztimpresszionista stílusban alkotó festő. Erőssége az alak, a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése. Glatz Oszkár előadást tart a Magyar Rádióban, 1934. február 1-jén este hétkor, Látogassunk műtermeket címmel Életpályája [ szerkesztés] Pályájának kezdete [ szerkesztés] Glatz Henrik [3] és Fuchs Karolina (1844–1905) [4] gyermekeként született. Előbb szülővárosában, majd Münchenben és Párizsban tanult.
Dombtetőn, szürkefelhős égháttér előtt parasztasszony sziluettje, hátán rőzseköteggel, nyomában hátrébb egy gyerek, hasonló teherrel, hasonló mozdulatban. A közönség az 1898-as kiállításon is nagy szeretettel fogadta képeit, nagy sikere volt íróportré-rajzaival is ( Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán stb. ). Munkás évtizedek [ szerkesztés] 1898 után már nem ment Nagybányára, a Nógrád megyei, Bujákon festett, meg a Dunántúlon és a Balatonnak is nagy festője lett. 1901 -ben Birkózó fiúk c. képe a Balatonnál készült. 1901. január 23-án Reichenbergben kötött házasságot az ottani születésű Wildner Mária Karolinával, Wildner Ede és Löffler Mária lányával. [8] Felesége is képzett festő volt, csendéleteket festett, a házaspár első együttes gyűjteményes kiállítása 1910 -ben volt látható a Nemzeti Szalonban. 1912 – 1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított, nyaranként számos életképet festett a magyar paraszti társadalomról. Művészeti írásai is jelentősek, sok cikket írt a magyar népművészet hagyományainak megőrzése érdekében.