Félperces: A Munkahelyi Kamerás Megfigyelés - Net-Jog.Hu
July 7, 2024, 8:10 pmAz Iránymutatás a rendelet értelmezésében, a megfelelő joggyakorlat kialakításában segít a tagállamok - így Magyarország - adatkezelőinek és hatóságainak. A kamerák jogszabályokat sértő alkalmazása komoly bírságokkal járhat, ami több millió forint is lehet. Szabálytalan kamerás megfigyelés miatt a GDPR alapján az eddigi legmagasabb bírság Magyarországon 5 millió forint volt. Félperces: a munkahelyi kamerás megfigyelés - Net-Jog.hu. A jogszerű adatkezelés feltétele, hogy annak célját minden egyes kamerára nézve részletesen, írásban, konkrétan meghatározzák. A "biztonság" vagy "az Ön biztonsága" nem lehet elég indok: a jogalap nagyon sokszor a jogos érdeken alapul, amelynek "valósnak és jelen lévőnek" kell lennie. Így például elegendő jogalap lehet a kamerák alkalmazására, ha valaki áruházat nyit egy veszélyes környéken, az azonban már nem, ha az áruházi mosdó állapotának ellenőrzésére szerelnek fel kamerákat. Az adatkezelést a szükséges mértékűre kell korlátozni, így például egy üzem esetében munkaidőben a vagyonmegóvási célú megfigyelés sokszor indokolatlan lehet.
Félperces: A Munkahelyi Kamerás Megfigyelés - Net-Jog.Hu
Kivételt képez az olyan munkaterület folyamatos megfigyelése, ahol a munkavállaló élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. Ilyen lehet egy szerelőcsarnok, ipari üzem. Ebben az esetben megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera. Fontos, hogy ilyenkor a veszélynek ténylegesnek és közvetlennek kell lennie. Nem elég, ha a veszély eshetőlegesen áll fenn. Ha vagyonvédelmi célból kerül elhelyezésre a kamera, akkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kamera látószöge a védendő vagyontárgyra irányuljon, és ne tegye lehetővé a munkavállalók munkavégzésének indokolatlan megfigyelését. Élőkép közvetítése A munkahelyen elhelyezett kamerák a legtöbb esetben részben vagy teljes mértékben rögzítik is a közvetített képet. Azonban előfordulhat, hogy olyan kamera kerül alkalmazásra, amely pusztán az élő képet közvetíti a megfigyelőhöz (pl. munkahelyi vezető, biztonsági őr). Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy adatkezelésnek számít-e az élőkép megtekintése rögzítés hiányában is? Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint ilyen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy az alkalmazott technika alkalmas-e arra, hogy a személyes jelenléttel való megfigyeléshez képest a megfigyelő számára többletinformációkat, részletesebb ellenőrzést tegyen lehetővé.A NAIH kiemelten fontosnak tartja, hogy az új jogszabályi környezetben egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerrel kapcsolatban, így jogsértés megállapítása során következetes bírságolási gyakorlatot folytat. Az utóbbi két évben számos jogsértés megállapító határozat született a törléshez való jog megsértésére, jogalap nélküli adatkezelésre, célhoz kötöttség, adattakarékosság és átláthatóság elvének megsértésére, az adattovábbítás jogszerűségének vizsgálatára és a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására hivatkozással. Az adatvédelmi hatóság idén nyáron a célhoz kötött adatkezelés, a szükségesség, adattakarékosság, tisztességes adatkezelés elvének megsértése, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, valamint a megfelelő jogalap hiánya miatt is szabott ki adatvédelmi bírságot munkavégzési helyiségben üzemelő elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés tárgyában (NAIH/2020/643).