Napi Ige Cseri Kálmán: Petőfi Sándor Minek Nevezzelek
July 8, 2024, 12:47 amOlvasnivaló Napi deviza Napi Ige: Isteni szeretettel szeressétek egymást! (János 15, 17) Napi Gondolat: Nagyon sok ember megtérése után tele van tűzzel, lelkesedéssel. Aztán ahogy egyre több támadásnak, gúnyolódásnak kell ellenállni, elfáradnak, meglankadnak. Más lelkesedni és más hűségesnek maradni. Jézus maga így fogalmaz: aki mindvégig állhatatos marad, az fog üdvözülni. A lelkesedés addig tart, amíg nem kell áldozatot hozni a célért. Napi Ige Cseri. A hűséget pedig az jellemzi, hogy mindig a célt tartja szem előtt, és keresztüllép az akadályokon, kerül, amibe kerül, meg akar érkezni oda, amit célul tűzött ki magának, azért, mert előzőleg átgondolta, megfontolta, és nem óhajtja módosítani azt a döntést, amit hozott. A hűség olyan döntés, amit az ember akkor sem módosít, hogyha ennek ára van. Kész áldozatot is hozni a célért. A kérdés az lenne: El tudod mondani, be tudod mutatni azt amit maga Jézus így fogalmaz a János 2:17 A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem. Ámen! 2019-12-11 Egy ember, név szerint Anániás, feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot, és az árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette.Napi Ige Cseri
Napi csendességek: Füle Lajos | Movie posters, Movies, Poster
Mikeás prófétát ellenségei fenyegették és bűnei vádolták. S mit ír? "De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! " (Mik 7, 7 – Károli) Aki az Úrra néz, az az ő jelenlétében marad, az ő erőterébe kerül, így nem kerülhet a félelem igézetébe. Tudja, hogy nincs egyedül, nincs kiszolgáltatva idegen erőknek, nem Isten háta mögött zajlik az élete, hanem színe előtt. Ő pedig szemmel tartja, sőt karbantartja a benne bízókat. Kire nézünk mostani helyzetünkben? szerző: Cseri Kálmán, református lelkipásztor Forrás:, Kiemelt kép: illusztráció/ Pexels képe a Pixabay-en, Szerkesztő: VKA
Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? (elemzés) - YouTube
Petőfi Sándor Minek Nevezzelek Vélemény
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, heves érzelmeit szavakba öntse, míg végül rádöbben, hogy a kimondhatatlan éppen azért kimondhatatlan, mert végtelenül egyszerű. A romantikus stílusú szerelmi költemény Vörösmarty Ábránd című versét juttathatja eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy ez nem udvarlóvers: Petőfi a felesége iránti szerelmét szerette volna megénekelni (ő volt a hitvesi költészet megteremtője irodalmunkban). Nincs benne semmi álszemérem vagy finomkodó modorosság: a költő számára az asszony társ, partner a szerelemben és az életben egyaránt. Petőfi sándor minek nevezzelek elemzés. Hangja közvetlen és őszinte, hangvétele emelkedett. Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek?Tehát úgy tűnik, a végén mégiscsak sikerült a költőnek megneveznie Júliát, ám kételyei továbbra sem szűnnek. A vers végén feltett legutolsó "Minek nevezzelek? " kérdés azt jelzi, hogy Petőfi nem találta a megszólítást elég jónak, elég kifejezőnek. Ez az utolsó "Minek nevezzelek? " kérdés nyomatékosabb, mint az első "Minek nevezzelek? ", a költő, aki eddig egyre fokozta a "Minek nevezzelek? " jelentését, itt az utolsó versszakban többlettartalmat ad neki. Az utolsó versszakban Petőfi a rajongás olyan magas fokára jut, hogy az már-már fokozhatatlan. Az utolsó kérdés telítve van érzelemmel, s jelzi, hogy a költő már nem tudja másképpen nevezni hitvesét, már nem talál szavakat kedvese szépségére, jóságára és saját érzelmeire. Így a vers teljesen nyitott marad, és azt érezzük belőle, hogy nincs a nyelvben olyan szó, amely méltó lenne Júlia szépségének kifejezésére: a nyelv túlságosan szegényes kifejezőeszköz, ha Júliáról van szó, és arra is alkalmatlan, hogy a költő érzelmeit kifejezze. Az egyes versszakok egyébként úgy is felfoghatók, hogy egy-egy erotikus történést mutatnak be, férfi és nő kapcsolatának egyes lépéseit: az 1. versszakban a költő Júlia szemébe néz, a 2. Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? - Magyar versek. versszakban Júlia visszanéz, a 3. versszakban megszólal, a 4. versszakban csókolóznak, az 5. versszakban pedig a költő a beteljesült szerelemért ad hálát.