Térd Oldalszalag Fájdalom

Kiss János Altábornagy Emlékére | Hírek | Aktuális | Helyieknek | Nyitólap | Kőszeg

Hegyvidéki történetek 2018-04-11 Végre itt az igazi tavasz, és most már mind gyakrabban szép az idő. A felhők közül áttörő napsugarak nemcsak a medvét csalogatják elő a barlangjából, de minket is arra ösztönöznek, hogy folytassuk hegyvidéki sétánkat. Ez alkalommal a Kiss János altábornagy utcát járjuk be. A táblákon olyan hírességek nevét láthatjuk, mint Gáborjáni Szabó Kálmán, Kuti László, Fery Oszkár, Petress Zsuzsa, Gadányi Jenő, Cavallier József, és természetesen az utcának a nevét kölcsönző híres magyar főtisztét, Kiss János altábornagyét. Egy nagyszerű festő és pedagógus Sétánkat kezdjük a Kiss János altábornagy utca 34. előtt. 1950-től egészen haláláig itt élt és alkotott Gáborjáni Szabó Kálmán festő- és grafikusművész, egyetemi tanár. A művész 1897-ben Debrecenben született. Munkássága ezer szálon kötődik az ottani Református Kollégiumhoz és a népi írók mozgalmához. 1926-ban készült híres metszetsorozata, amelyben Jézus életét mutatta be. Tizenhárom évvel később pedig a Református Kollégium számára készített lenyűgöző freskósorozatot a magyar történelem legfontosabb pillanatairól.

Kiss János Altábornagy Utca 23 Mikor Épült

Kiss János Altábornagy utca 34. Ingatlan típusa: Zárható szoba Minimális bérlési idő: Közös költség, Víz, Áram Belmagasság: 3 méter alatti Lakás elrendezése, tájolása: Szoba hasznos alapterülete: Közös helységek a többiekkel: sütő, főzőlap, hűtő, kávéfőző, tévé, mikró, mosógép Megtetszett ez a budapesti albérletünk? Vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal akik a segítségére lesznek a lakás elérhetőségével kapcsolatosan, vagy mutatnak hasonló színvonalú albérletet. Németvölgybe társasházi, bútorozott szoba kiadó! A főváros Németvölgyi része Buda 12. kerületében található. Ebben a kerületben nagyobb bevásárlóközpontok, látnivalók, orvosi intézmények és kikapcsolódásra alkalmas közterek is rendelkezésre állnak. Több neves iskola is megtalálható itt, így a környéken esetleg megüresedő szobák, albérletek elég gyorsan bérlőre találnak. Ennek a lakásnak is már van két egyetemista bérlője, akik nyáron írták alá egy éve szerződéseiket. Ők a közeli egyetem hallgatói, akik tanulmányaik mellett más-más helyen alkalmi munkavállalóként is tevékenykednek.

Kiss János Altábornagy Utca 35

A mai napon van Kiss János altábornagy halálának 76. évfordulója. Kőszeg Város Önkormányzata minden évben megemlékezik a mártírhalált halt katonai vezetőre, aki a kőszegi temetőben nyugszik. Básthy Béla polgármester és a városi intézmények képviselői délelőtt megkoszorúzták sírboltját, emlékező szavakat Révész József múzeumigazgató mondott. Az alábbi életúttal emlékezzünk együtt Kiss János altábornagyra. Kiss János altábornagy (1883-1944) Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Budapest, 1944 december 8. ); altábornagy. Székely katonacsalád sarja. Ősrégi székely nemesi katonacsaládból származott, amelyről már 1518-ból marad meg említés. Apja, kolosvári Kiss János, királyi tanácsos, pénzügyi igazgató, anyja, Karácsoni Róza (1860-1899) volt. Apai nagyapja, kolosvári Kiss Antal (1816-1904) magyar királyi honvéd ezredes volt. Anyját nagyon korán veszítette el. Apja, újra megnősült: kissomlyósi és kisgeresdi Doktorits Saroltát (1871-1941) vette el. 1902-ben elvégezte a nagyszebeni hadapródiskolát.

Kiss János Altábornagy Utca

Az első világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője lett. 1919-ben feleségül vette a Bakó Ilonát, akivel a kőszegi évek alatt ismerkedett meg. 1939-ben az ország német orientációja elleni tiltakozásul nyugdíjba vonult, ettől kezdve Kőszegen élt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban nagybaconi Nagy Vilmos távozásakor javasolta Horthynak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi miniszternek, de erre nem került sor. 1943 decemberében tagja volt az újvidéki vérengzés elkövetőinek tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben a német megszállás után haditervet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a magyar hadsereg csatlakozzon a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz. A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett. 1943 decemberében tagja az újvidéki vérengzés bűnösei ügyének tárgyalására kirendelt hadbíróságnak.

Kiss János Altbornagy

1945-től egészen a haláláig lakott és alkotott ebben a házban. A modern, magyar festőművészet egyéni hangvételű képviselőjének munkáját Picasso és Matisse befolyásolta. 1946-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. A pályája 1948-ban tört meg. A hatóságoknak cseppet sem tetszett, hogy milyen képeket állított ki az Ernst Múzeumban, ezért kirúgták, és belső emigrációba kényszerítették. Műveit csupán 1957-ben mutathatta be újra a nagyközönségnek. A ház falán a harmadik táblából kiderül, hogy 1935 és 1950 között itt működött a Magyar Kórus. A Bárdos Lajos és Kertész Gyula nevével fémjelzett közösség Liszt, Bartók és Kodály műveit adta elő. Az üldözöttek pártfogója Néhány lépéssel arrébb, az 57-es számú házban lakott Dr. Cavallier József, katolikus közíró. A rendkívül művelt hírlapíró 1891-ben született. Komolyan érdeklődött a vallás és a társadalmi igazságosság iránt, és talán éppen ezért csatlakozott a keresztény szocialista mozgalomhoz. A második világháború előtt számos folyóiratnak volt a munkatársa, ahol is élesen szembekerült a szélsőjobboldallal.

Itthon elvégezte a jogi egyetemet, majd Bécsben és Berlinben folytatta a tanulmányait. Sikeres csendőrtiszti vizsgát tett, kiválóan sportolt, és számos magyar városban, például Ungváron, Zilahon és Szombathelyen is szolgált. Kolozsvári szolgálata során többször is összetűzésbe került a román nacionalistákkal. Erdélyből való áthelyezésének hírére a helyi magyarok úgy vélték, most már sokkal könnyebb dolguk lesz a Magyarország ellen szervezkedő erőknek. A világháború harmadik évében már tábornokként szolgált. A Monarchia hadvezetése felajánlotta neki, hogy legyen Szerbia kormányzója, de ő ezt nem fogadta el, mert fontosabbnak tartotta a hazai közbiztonság megerősítését a nehéz időkben. 1918-ban kénytelen volt nyugállományba vonulni. Nem élhette meg, hogy Magyarország fölül elvonuljanak a történelem viharfelhői. A tanácsköztársaság idején egy névtelen levélben államellenes összeesküvéssel vádolták meg. Elfogták, és két volt bajtársával együtt halálra kínozták. A holttestét éjszaka a Dunába dobták, és mivel nem sikerült megtalálni, így csupán jelképes sír őrzi az emlékét a Farkasréti temetőben.

July 7, 2024, 2:08 pm