Hőszivattyús Fűtés Kalkulátor
July 16, 2024, 1:21 pmTény, hogy az áram egy részét szénerőművek állítják elő, amelyek kétségtelenül jelentős széndioxid-kibocsátók, de még ezzel kalkulálva is elmondható, hogy hőszivattyús fűtéssel kb. 50%-kal kevesebb közvetett CO2 terhelés éri Földünket, mint fosszilis energiahordozókkal történő, hagyományos fűtés esetén. Utánozhatatlan előnyök A hőszivattyú: •csökkenti az elsődleges (pl. kőolajból, földgázból származó) energiaigényt, hiszen a fűtési energia 66%-át a környezet biztosítja; •nagyságrendekkel csökkenti az épület rezsiköltségét; •üzemeltetési költsége minden létező fűtési rendszerénél alacsonyabb; •régi- és újépítésű épületekben egyaránt létesíthető; •környezetbarát és energiatudatos fűtési megoldás, mivel csökkenti a széndioxid-kibocsátást; •hosszú az élettartama. Hőszivattyú. Hogyan működik? Ha röviden akarjuk megértetni a készülék működését, legjobb, ha a hűtőszekrény példáját hívjuk segítségül. A hőszivattyúban minden ugyanazon elv szerint történik, mint a hűtőben, azzal a különbséggel, hogy fordítva, és természetesen sokkal nagyobb méretekben.Hőszivattyú
Fűtés, hűtés, melegvíz Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35°C is elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a láthatatlan megoldások nem befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincsen szükség. A hőszivattyú használati melegvíz készítésére is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. Hőszivattyús fűtés kalkulátor. 55°C. Amikor pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt. Kapcsolódó linkek
Ezzel szemben Földünk optimális hőtároló, a talajfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben csaknem állandó (8-12°C között van). Amennyiben a talaj a hőleadó közeg, egyszerűsödik és biztosabbá válik a helyzet, hiszen a fűtés a külső hőmérséklet ingadozásától és évszaktól függetlenül állandó hőmérsékletű közegre alapoz. Persze az is tény, hogy egy ilyen rendszer megfelelő színvonalú kiépítése magasabb beruházási költséget jelent, mint a levegős hőszivattyú telepítése. Hőnyerés a talajból – talajszondával A talajszondás rendszer az egyik legnépszerűbb hőszivattyús eljárás, amelynek létesítéséhez egy kb. 15 cm átmérőjű, 60-100 méter mély lyukat fúrnak a talajba. A szonda két U formájú műanyag csövet tartalmaz, amelyben – hasonlóan a talajkollektorhoz – fagyásgátlóval kezelt víz kering. 100 méterrel a talajfelszín alatt már egész évben állandó, kb. 10°C-os a hőmérséklet, ami egész évben garantálja a megbízható működést. Hőnyerés a talajvízből A talajvíz optimális hőforrás, hiszen hőmérséklete egész évben csaknem állandó (8-12°C között).