Doni Katasztrófa Emléknapja

75 éve vette kezdetét a doni áttörés, amely a magyar történelem egyik legnagyobb hadikatasztrófájához vezetett. Hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. A doni katasztrófa 75 éve történt A 2. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Zalaegerszeg Turizmusa - » Csendes városi megemlékezés a doni katasztrófa áldozatainak emléknapja alkalmából. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták.

1. Január 12.: A Doni Katasztrófa Emléknapja : hungary
2. Zalaegerszeg Turizmusa - » Csendes városi megemlékezés a doni katasztrófa áldozatainak emléknapja alkalmából
3. Zalaegerszeg.hu • A doni katasztrófa áldozataira emlékeztek

Január 12.: A Doni Katasztrófa Emléknapja : Hungary

A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. Január 12.: A Doni Katasztrófa Emléknapja : hungary. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, és vesztek oda a -40 fokos orosz télben, írja a wikipédia. Emléknapjuk minden évben január 12. -én van. 1942-ben készült a Valahol Oroszországban című dal, amelyben Karády Katalin énekel egy frontról küldött levél sorait felidézve. Egyébként elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható, hívja fel a figyelmet a hvg. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum által 2012-ben indított Katonahősök Emlékezete Program a csaknem két évszázad hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőben, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztett, magyar honosságú katonák nevét és a hozzá kapcsolódó információkat rendszerezve, adatbázisban teszi elérhetővé (és ezáltal kutathatóvá) a nagyközönség számára.

A magyar csapatok hősies kitartására jellemző, hogy a III. magyar hadtest vonalát támadó 132 szovjet páncélosból 83-at lőttek ki, de maguk is a túlerő nyomása miatt súlyos veszteségeket szenvedtek. A sorozatos segítségkérések ellenére a Déli Hadseregcsoport vezetése megtiltotta a német tartalékok bevetését, a magyarokat azonban az "utolsó emberig" való kitartásra utasították. A magyar vonalak áttörése után az oroszok mélyen benyomulva a frontvonal mögé, szabályosan vadásztak az egymástól és feletteseiktől is elszigetelt, magyar honvéd-alakulatokra. Január 17-től már csak fejvesztett menekülésről beszélhetünk, melynek során magyar honvédek tízezrei vánszorogtak embertelen hidegben, élelem nélkül a végtelen hómezőkön hazájuk felé. A pusztulás mértékét jól szemléltetik a visszavonulást hősiesen fedező 1. magyar páncéloshadosztály veszteségei. Zalaegerszeg.hu • A doni katasztrófa áldozataira emlékeztek. A 16. 000 fős állományából mindössze 500 katona élte túl a doni ütközetet, haditechnikájából pedig egyetlen páncélos maradt meg. A kíméletlen menekülés közben rengetegen megfagytak, vagy éhen vesztek, az áldozatok pontos számát gyakorlatilag mai napig homály fedi.

Zalaegerszeg Turizmusa - &Raquo; Csendes Városi Megemlékezés A Doni Katasztrófa Áldozatainak Emléknapja Alkalmából

Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására: "…a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét". A katonákat gyávasággal vádolta és a "rend helyreállítása" érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A megalázó és igazságtalan parancs akkora felháborodást keltett, hogy sok helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal. A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

Január 12. a doni áttörés emléknapja Doni megemlékezés 2020. január 12-én – Kemecse Az Edvard Benes államfő által május és október között életbe léptetett és 1946-ban törvényerőre emelt dekrétumok közül 33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, az 1945. augusztus 2-án hatályba léptetett 33. számú dekrétum pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól is. A 88. számú rendelet lehetővé tette a közmunkaszolgálatot az ország teljes területén, e dekrétum nyomán 1945-46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak fűtetlen marhavagonokban a csehországi Szudéta-vidékre. A rendeletek emellett lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását. E dekrétumok kiadásában nagy szerepet játszott, hogy az 1945. júniusi potsdami konferencián a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét, a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormánynak ezért más módszereket kellett találnia a magyar kisebbség felszámolására.

Zalaegerszeg.Hu • A Doni Katasztrófa Áldozataira Emlékeztek

Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban, az érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik. Az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után enyhülés következett. október 25-ei törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát, a kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat azonban csak 1954-ben érvénytelenítették. A hetvenhét esztendővel ezelőtti, több mint százezer magyar katona életét követelő doni katasztrófára emlékeztek hétfőn Szolnokon, a Tiszai hajósok terén. A világháborút követő emlékezetpolitika miatt évtizedekig még csak beszélni sem volt szabad nemzetünk egyik legnagyobb XX. századi tragédiájáról. 1943 első napjaiban a keleti fronton a rosszul felszerelt magyar csapatok nem tudták feltartóztatni a túlerőben lévő szovjeteket, akik január 12-én megtörték a magyar arcvonalat, és néhány hét alatt megsemmisítették a seregeinket. Az ütközetben 120-130 ezer embert veszítettünk.

Amúgy Horty bá' meg be volt szarva attól, hogy a Románok visszafoglalják észak Erdélyt ezért elég jelentős erőket és hadianyagot tartott itthon, - figyelembe nem / vagy csak részben véve a 2. Magyar hadsereg igényeit-. Egy szó mint száz, szerintem az a kérdés, hogy mit kerestünk mi ott az relevánsabb mint az, hogy hősies vagy botor dolog volt-e az egész Don sztori. A németeket és a románokat leszámitva nekünk, az olaszoknak, a horvátoknak meg kitudja még kiknek nem szabadott volna odamenni. Aki pedig Kassa bombázásával példálózik az nagyon gyenge lapokat lobogtat, hiszen az csak egy indok volt a habzó szájú vezetőknek, hogy háborúsdit játszunk a 30 éves hátrányban levő hadseregünkkel a világ legnagyobb hadserege ellen.

July 16, 2024, 7:28 pm