Magyar Női Költők, Írók Listája – Wikipédia

Ez mai nevén a Jókai-bableves, ahogy pedig ő nevezte: "görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs". Igazán kedvelte a hazai fogásokat, de nem vetette meg a franciákat sem. Felesége, Laborfalvy Róza hiába volt ünnepelt színésznő, nem volt rest fakanalat ragadni és a tűzhely mellé állni. Amikor vendégeket vártak, csak úgy sürgött-forgott a konyhában, és gyakran aszalt szilvás orjalevest és sertésbordát, desszertnek pedig jégbe hűtött dinnyét szolgált fel rummal és tejszínhabbal. "A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. " (Jókai Mór: A nők a tűzhely mellett, 1881) Mikszáth Kálmán nagy kedvence volt a kapros-túrós lepény, a paprikás malacpörkölt, a kemencében sült pecsenye, a piréleves, a sóskamártás, a rántott bárány, levélen sült lepény és a túrós rétes is. Magyar költőnők | Nőkért.hu. Szerette a káposztát, míg a töltött káposztát egyenesen az ételek királyának nevezte. József Attila a házias jellegű ételeket kedvelte, úgy mint a disznópaprikást főtt krumplival. 1926-ban, amikor Párizsban járt és onnan írt levelet testvérének, Jolánnak, arra kérte, hogy küldjön neki bablevest csipetkével és kolbász-reszelékkel.

1. Magyar költőnők antológiája | Nőkért.hu
2. Magyar női költők, írók listája – Wikipédia
3. Milyen lehet magyar költőt szeretni? – 5 nő, aki több volt mint múzsa - Könyves magazin
4. Magyar költőnők | Nőkért.hu

Magyar Költőnők Antológiája | Nőkért.Hu

(Krúdy Gyula: Magyar hasak, 1919) Petőfi Sándor nem csupán verseiben szerette a nemes egyszerűséget, hanem bizony az asztalára kerülő fogásokban is. Sokat nem tudunk az étkezési szokásairól – hiszen leveleiben több szó esik az éhezésről, mint az ételekről –, ám kortársak beszámolói alapján annyi bizonyos, hogy kedvelte a rostélyost, a paprikás csirkét, a töltött tojást és a túrós csuszát, tehát a hagyományos magyar ételeket. Állítólag gyakran még reggelire is gulyást fogyasztott. Magyar költőnők antológiája | Nőkért.hu. További érdekesség, hogy a lecsós marhának a "Petőfi-rostélyos burgonyalángossal" nevet adta, közlegénytársainak pedig ő maga főzött kukoricagombócokat – az Úti jegyzetek ben legalábbis ezt állítja. "Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot a fülem hallatára ne gyalázza senki. " (Petőfi Sándor levele Kerényi Frigyeshez, 1847) A bohém életéről és italozási szokásairól ismert Ady Endre tobzódott az élvezetekben, enni is szeretett. Petőfihez hasonlóan ő is a magyar konyha híve volt, noha nem vetette meg a francia csigalevest sem.

Magyar Női Költők, Írók Listája – Wikipédia

S nézzétek, hol ama már feketült falak Látszatnak, menedékváratok ott vagyon! Ott vár títeket egy bölcs, s kebelébe zár Egy nagy férfi, kinek lelke periklesi Századnak született, s aki virágkorát Rómának ragyogóbb színre derítené. Váci Mihály: Mondd, Kedvesem, milyen a tenger? Mondd, Kedvesem, milyen milyen a tenger? E parttalan zokogás, mely térdet, ölet sosem lel. Milyen lehet magyar költőt szeretni? – 5 nő, aki több volt mint múzsa - Könyves magazin. Milyen a part, hol most lábnyomod kagylóhéj-sora mélyed, ha elindulsz a végtelenbe, mely lassan megtelik már Tevéled. Mondd, Kedvesem, milyen a tenger, és milyen ott a szél hízelgése, milyen ott a magány: szomorú ott az éj, ha egyedül fuldokolsz a szíveddel, és milyen ott a sírás? Vágyik-e, ó, hova vágyik onnan az ember, s ha jön, honnan jön érte hívás? A szomorúság szalmavirága milyen, s a bánat lőttszárnyú madarának milyen idomító nevet s milyen hessentő kereplőket találtak? Hogy mondják ott, ha fáj, – hogy panaszolják a karba-ölbe bújva: – félek! Milyen igazolvánnyal bújkál ott a magány, ahol oly szorosak az ölelések? Mondd, Kedvesem, ahol a tengernek, a fénynek, a hitnek nincs határa, a végtelen partjain gondolnak-e a bennük fogant, félve kihordott halálra?

Milyen Lehet Magyar Költőt Szeretni? – 5 Nő, Aki Több Volt Mint Múzsa - Könyves Magazin

Gyakran előfordult az is, hogy ő maga állt oda a tűzhely mellé, hogy elkészítse kedvenc eledeleit: pörköltszafttal leöntött lencsefőzeléket, palacsintát vagy az erdélyi kukoricalisztből készült kásás ételt, a puliszkát. Forrás: Kosztolányi Dezső évekig vegetáriánus volt a felesége hatására, aki betegségei miatt kényszerült ilyen étrendre. Sokszor fogyasztottak pirított rizst olajban, perzsa-módon. Azt vallotta, hogy számára a legnagyszerűbb lakoma egy falat kenyér, amit mindig is szeretett és kedvenc csemegéjének nevezett. Később viszont felhagyott a vegetáriánus étrenddel, és innentől fogva a borjúpörkölt és a habos sütemények váltak a legkedvesebb ételeivé. "Aki eszik, az mindig őszinte. Figyelje meg, milyen odaadó, minden egyebet kizáró érdeklődéssel, elmélyedéssel pillant az evő arra a falatra, melyet majd bekebelez s nemsokára saját egyéniségévé magasztosít. Aki eszik, az szerelmet vall az életnek. " (Kosztolányi Dezső: Színházi Élet, 1928) Jókai Mór kedvencei közé tartozott a tiroli máj és a nagyszemű babból és füstölt malackörömből készült leves.

Magyar Költőnők | Nőkért.Hu

Most már négy hete nem láttam. Micsoda magányos élményei vannak már, amiket sohasem fog tudni velem megosztani, és ez most már mindig majd közöttünk áll, és tájak, arcok vannak a fejében, amiket nem ismerek, és majd nem tudom, hová gondol, ha úgy elnéz valamerre. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Tüzes cipőben Noran Kiadó, 2004, 212 oldal Bár Kosztolányi Dezsőné hivatását tekintve színész volt, tehetsége más területeken is megmutatkozott: voltak például színműfordításai, a '30-as évektől pedig már publikált riportokat, novellákat is, ezek főként a Nyugatban és a Szép Szóban jelentek meg. Az írást Kosztolányi elvesztése után sem hagyta abba, 1936-os halálát követően megírta férje regényes életrajzát. A Tüzes cipőben című könyve később, a második világháború alatt született. Az ostromnapló azt az időszakot mutatja be, amikor fiával, Ádámmal együtt bujkálnia kellett. Harmos Ilona zsidó származása miatt komoly veszélyben volt. A német megszállást, Budapest ostromát és a nyilasterrort vidéken, majd Budapesten bujkálva vészelte át, de így is számos trauma érte.

A könyv végül egy fontos kordokumentum lett, amelyből közelebbről megismerhetjük József Attilát és a húszas-harmincas évek szellemi életét. Másnap szomorúan jött el hozzám. Valamit mondott, hogy elintézte magával ezt a dolgot. Leült, és szomorúan üldögélt egy darabig. - Megint egyszer kifosztottak abból a kevésből, amim lehetne - mondta. - Tudom, hogy ha nem leszek, sokan fognak velem foglalkozni. Különösen te sokat fogsz velem foglalkozni, emlékszem, hogy Adyval is hogy foglalkoztál. Németh Bandi is, sokan. De mégis, szörnyű ezt magammal elintézni, hogy életemben nem kerülhetek fel. Hogy semmit, semmit sem érhetek el! - Csöndesen üldögélt, és aztán ezt mondta: - Gondolkoztam, hogy mi lesz belőled. Most csinálod ezt az analízist, láttam, hogy Thomas Mann-nal hogy beszéltél. Rájöttem, hogy biztosan írni fogsz. Gondolkoztam, hogy mit adhatnék neked, és elhatároztam, hogy megtanítlak verset írni.

József Attila és Vágó Márta Az irodalomtankönyvek nagy százalékban még mindig csak a férfi szerzőkkel foglalkoznak, noha a kutatások évről évre egyre több és több női író, költő munkásságát derítik fel. A magyar irodalom történetében számos olyan nő volt, akit évtizedeken át csak férfi költők múzsájaként vagy feleségeként emlegettek, noha saját műveik jogán is érdemes lett volna beszélni róluk. Most öt olyan nő feljegyzéseit ajánljuk, akik maguk is rendkívül jó íráskészséggel rendelkeztek, és akik társaik halála után saját műveikkel, illetve egyéb értékes szövegekkel – naplókkal, feljegyzésekkel, memoárokkal – írták be magukat az irodalomtörténetbe. "Naponként árvább" – Szendrey Júlia naplója Naponként árvább" – Szendrey Júlia naplója EditioPrinceps Kiadó, 2016, 263 oldal, 2499 HUF Szendrey Júlia lánykorától kezdve egészen a haláláig vezetett naplót, így személyes feljegyzései révén elsőkézből tudhatjuk meg, milyen volt a "feleségek feleségének", majd a "nemzet özvegyének" lenni. Szendrey, aki maga is költő és fordító volt, rövid élete alatt sajnos nem kevés tragédiát és nehéz időszakot vészelt át.

July 7, 2024, 6:37 pm