Szabados Gábor Sportközgazdász
July 16, 2024, 6:14 pmÓriásit blöfföltek az európai topcsapatok a Szuperligával, de be is jöhet Az európai topcsapatok közül tizenketten (Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid, Manchester United, Manchester City, Liverpool, Chelsea, Arsenal, Tottenham, Juventus, AC Milan, Internazionale) úgy döntöttek, hogy április 18-án, vasárnap közös közleményben tudatják, létrehozzák az európai Szuperligát, amely hamarosan az európai topcsapatok közül tömöríthet majd 15+5 csapatot. Szabados Gábor sportközgazdász szerint belátható közelségbe került a Szuperliga létrejötte, de ennek esélyét még mindig nem tenné ötven százalék fölé. Index - Sport - Négyszer annyit ér egy magyar aranyérem, mint egy amerikai. A szakemberrel beszélgettünk a miértekről, pénzről, és arról, mi lenne, ha tényleg végigvinnék a terveikett... Neymar átigazolási díja mutatja meg a világfutball brutalitását Hol siklott ki az a vonat, amely egy ideig normális pályán haladt? Az utasok – a világ legjobb labdarúgói – eszement átigazolási pénzekért kezdtek klubokat váltani. Ezt elemeztük előző cikkünkben. Az átigazolási piac irányíthatatlanná vált folyamata Angliában kezdődött, ahol a különböző iparágak szakemberei felismerték, hogy a futball óriási biznisz.
Index - Sport - Négyszer Annyit Ér Egy Magyar Aranyérem, Mint Egy Amerikai
Teljes Lyrics Hosszú Katinka és Shane Tusup válnak: hatalmas vagyonon osztoznak Dzsudzsák "aprópénzért" jönne: ő kell a Vidinek? | Rangadó Magyarul Remix Gábor Ilyen szempontból akár kisebb lehet a bevételkiesés, de egy ilyen egy évvel elhalasztott és újratervezett rendezésnek nagyon komoly pluszköltségei lehetnek. Ez bennünket is érint, hiszen Magyarország is rendezője az Eb-nek. Legjobban Japánt érinti a veszteség, mint az Olimpia rendezőjét. Voltak különböző viták és számítások, hogy mennyivel nőhet a járvány miatt a Játékok költségvetése. Itt lehetett hallani túlzó számokat is, mert elhangzott olyan, hogy 2000 milliárd forintnak megfelelő pluszkiadás is elképzelhető, ami Játékok teljes költségének a felét is kiteheti. Én ezt azért túlzásnak gondolom, de egy 15 százalékos növekedés reális lehet. Ez viszont ekkora összegeknél már eléggé jelentős pluszköltség. A sportfogadásból származó bevétel is kiesik most, ami szintén hiányzó forrás a kluboknál. Európában egyedüliként a fehérorosz labdarúgó-bajnokság zajlik és a beszámolók alapján soha ilyen sokan nem voltak kíváncsiak a belorusz focira.Amit tudnak csinálni, az a költségek csökkentése. Ugye, nem kell meccseket rendezni, idegenbe utaztatni a csapatot, de a klubok legnagyobb költsége a játékosok fizetése. Ez körülbelül 60-70 százalék és csak ebből lehet most faragni. A kisebb csapatokat biztos, hogy jobban megviseli a leállás, mert a legtöbb klubnál nincs pénzügyi tartalék. Magyar vonatkozásban mi a helyzet? Annyiból egy picit jobb a helyzetünk, hogy a futball itthon nem piaci alapú. A jegybevételek aránya, ami a magyar kluboknál jóval kevesebb, mint a nyugat-európai kluboknál, csak egy kis hányadát teszik ki a nyereségnek, és itthon a tévéközvetítések, a szponzori bevételek sem piaci alapúak. Ebből a szempontból tehát kisebb a fenyegetettség, de az sem véletlen, hogy már a hazai kluboknál is csökkenteni kezdték a fizetéseket. A járvány után ez elmozdulhat a piaci törvények felé vagy továbbra is az állami pénzek dominálnak majd a magyar futballban? Nem látok rá okot, hogy a járvány miatt ez változna majd. Nyilván jó lenne, ha igen, még akkor is, ha a közpénzjelleg miatt most kevésbé sérülékenyek a magyar klubok, de ez egy egyedi helyzet.