Keresetek, Adók, Infláció: Ez Vár Ránk 2020-Ig - Adózóna.Hu
July 16, 2024, 4:12 pmA banki díjak és az infláció Év A banki díjak emelkedése (%) Az előző évi infláció (%) 2015 1, 6 –0, 2 2016 –0, 6 –0, 1 2017 1, 9 0, 4 2018 2, 7 2, 4 2019 1, 2 2, 8 2020 2, 1 3, 4 2021 3, 3 Forrás: KSH, Iránytű a díjtengerben: számlaértesítő Attól, hogy országos szinten tavaly az egy évvel korábbihoz képest 3, 3 százalékkal drágult a mindennapi bankolás, még mindenkinél más és más összeg jöhet ki. Hogy mibe is fáj nekünk a pénzkezelés, arról érdemes alaposan megnézni a banktól idén januárban megkapott éves díjkimutatást. Ez tételesen felsorolja többek között, hogy mennyibe került a bankszámlacsomagunk fenntartása, ami magában foglalja a számlavezetési díjat; mennyibe került a mobilbank és a netbank használata; milyen díjak terhelték a bankkártyahasználatot – mennyivel drágábban vettünk fel például készpénzt, amikor nem figyeltünk arra, hogy a saját bankunk automatáját használjuk; mennyibe kerültek az átutalások, a tranzakciókról kapott esetleges sms-ek. MNB: 2018 elején éri el a 3 százalékos inflációs célt Magyarország. A díjkimutatásban szereplő összeget el kell osztani 12-vel, így meglesz a havi átlagos bankolási kiadás.
- A 2018. évi központi költségvetés gyógyszerészi szemmel – HGYSZ
- MNB: 2018 elején éri el a 3 százalékos inflációs célt Magyarország
- Inflációs jelentés: 2018 elején éri el Magyarország a 3 százalékos inflációs célt | Híradó
- Index - Gazdaság - Rekorderek lettünk adócsökkentésben
A 2018. Évi Központi Költségvetés Gyógyszerészi Szemmel – Hgysz
Európai Központi Bank: hihetünk-e még az előrejelzéseikben? Darvas Zsolt, Bruegel és Budapesti Corvinus Egyetem: 2015 és 2018 között az Európai Központi Bank (EKB) nagy mennyiségű eszközvásárlási programot hajtott végre annak érdekében, hogy a kissé homályosan definiált inflációs célját ("középtávon 2 százalék alatti, de ahhoz közeli infláció") elérje. Mivel a fő inflációs mutatószámot az energia- és élelmiszerárak nagy mértékeben tudják mozgatni, érdemes az úgynevezett maginflációs mutatószámot nézni, amely nem tartalmazza ezeket. Az ábra mutatja, hogy bár a maginfláció 2015 elejéig tartó esése megállt, és néhány tizedpontnyit még emelkedett is, de az elmúlt években beállt az egyszázalékos értékre, miközben az EKB negyedévente megjelenő előrejelzései makacsul (és hibásan) jósolták a 2 százalékhoz közelítést a jövőben. A legfrissebb, 2018 decemberi előrejelzés is a korábbi mintát követi. A 2018. évi központi költségvetés gyógyszerészi szemmel – HGYSZ. Az ábrán az aktuális adatokat az élénkpiros vonal mutatja (százalékos változás, 12 hónapos mozgóátlag), míg a fennmaradó színes vonalak az EKB negyedéves előrejelzéseit mutatják.
Mnb: 2018 Elején Éri El A 3 Százalékos Inflációs Célt Magyarország
Ha valaki sokallja az összeget, akkor érdemes megnéznie egyrészt, hogy vannak-e olyan szolgáltatások a tételek között, amelyekről le lehet mondani. A másik megoldás a havi összegnél olcsóbbat választani a banki kínálatból. A szakértői szerint a jelenlegi kínálatban még többségben vannak az úgynevezett tranzakcióalapú csomagok, amelyeknél minden ügylet után pénzt kér a bank. Átláthatóbb rendszer érkezne el, ha mind több bank áttérne a csomagalapú árazásra, amikor egy havidíjért lényegében minden szolgáltatást ingyen adna a bank. 2019 évi infláció mértéke. Ennek a szélesebb körű elterjedésének továbbra is akadálya a tranzakciós illeték. Érdemes átnézni az ajánlatokat A banki ajánlatok, díjkimutatások átböngészése ettől függetlenül most sem hiábavaló, sőt 1-2 évente mindenképp érdemes megtennünk. Változhattak ugyanis saját banki szokásaink, ennek következtében pedig előfordulhat, hogy régebbi – más profilnak megfelelő – számlacsomagunk már nem épp olcsó. Emellett pedig a banki verseny is életre hívhatott egy sor kedvező(bb) konstrukciót.Inflációs Jelentés: 2018 Elején Éri El Magyarország A 3 Százalékos Inflációs Célt | Híradó
A jó hír, hogy a tavalyi 5, 1 százalékos éves átlagos inflációhoz képest ezeknek a pénzügyi szolgáltatásoknak az ára mérsékeltebben, 3, 3 százalékkal emelkedett tavaly. A kevésbé jó hír, hogy ez a visszafogottság nem feltétlenül a bankok önmegtartóztatásáról szólt. A jogszabályok ugyanis előírják, hogy a pénzügyi szolgáltatók a díjaikat csak az előző évi fogyasztói árindex mértékével emelhetik. Ez pedig – láss csodát – 2020-ban 3, 3 százalék volt. De ne legyünk teljesen igazságtalanok. Index - Gazdaság - Rekorderek lettünk adócsökkentésben. Az indexelés csak a korábbi termékekre érthető, e tekintetben tehát az új termékek árazása akár dobhatott is volna a költségmutatókon. A hazai bankok ráadásul az elmúlt években meglehetősen visszafogottan érvényesítették a fogyasztói árak növekedését a banki költségekben – utoljára 2018-ban nőttek jobban a bankolás költségei, mint az egy évvel korábbi infláció. Ebben a pénzintézetek közötti verseny mellett közrejátszik a Magyar Nemzeti Bank kemény, már-már árhatósági munkája is, amellyel a megítélése szerint túl magas költségszinten működő hazai bankrendszert további díjkorrekcióra kényszeríti.
Index - Gazdaság - Rekorderek Lettünk Adócsökkentésben
A versenyszféra továbbra is magas munkaerő-kereslete, valamint a feszes munkaerőpiac a bérdinamika erősödését okozza, amihez a jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. Összességében a versenyszféra nominális bérdinamikája az elmúlt években tapasztaltnál erőteljesebben alakul majd - jelentik. Jó évre számíthatnak a KKV-k A bérek és a kereslet dinamikus emelkedése a vállalati beruházások oldalán is pozitív visszacsatolást indít el, emellett az alacsony kamatkörnyezet érdemben ösztönzi a beruházási aktivitást. Mindemellett a piaci alapú hitelezés ösztönzését szolgáló jegybanki lépések és a bankadó fokozatos kivezetése is támogatják a hitelállomány bővülését. Így az MNB a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan a vállalati beruházások élénkülésére számít. Előrejelzésük szerint a kis- és közepes vállalatok hitelállományának növekedése a fenntartható 5–10 százalékos sávban alakul. A nyugdíjasok jobban megérzik az inflációt Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, eltérően érintette az infláció a lakosság egyes csoportjait tavaly is.
Az őszi hónapokban tetőzik az infláció, majd ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, és 2024 első félévében eléri a 3 százalékos jegybanki célt – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutató online sajtótájékoztatón csütörtökön. Az infláció globálisan magasabban és tartósabban tetőzik a korábbi várakozásoknál, az előző Inflációs jelentés óta a költségoldali tényezők és ezzel együtt az inflációs ráták is tovább emelkedtek – Baksay Gergely ezzel indokolta, hogy a jegybank 11, 0-12, 6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát legfrissebb Inflációs jelentésében a márciusi jelentésben várt 7, 5-9, 8 százalékról. Európában még magasabb az áremelkedés Egész Európában jellemző, hogy több évtizedes csúcson van – és hónapról-hónapra gyorsul – az infláció, ami a termékek és szolgáltatások széles körét érinti – mutatott rá. Kiemelte: a régióban jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb az infláció, mert az árstop-intézkedések miatt nem gyűrűznek be az energiaár-emelkedések a fogyasztói árakba.
A költségvetésben a jövő évre kitűzött európai uniós módszertannak (ESA) megfelelően számolt 2, 4 százalékos GDP-arányos hiány 2020-ra 1, 2 százalékosra apad, amihez a 2017-re tervezett 1205 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi hiányt 157 milliárdra kell csökkenteni. Az NGM számításai szerint ehhez az elsődleges (kamatkiadások és kamatbevételek nélkül számolt) egyenleg 1148 milliárd forintos javulása szükséges, amivel a 2017-es 284 milliárd forint deficitből 864 milliárdos többletbe csap át. A számottevő elsődleges többlet kialakulását a bevételek 7, 2, a kiadások 1, 5 százalékos visszafogott növekedése adja 2017 és 2020 között, mert a kamatkiadások nem csökkennek a jövő évre tervezett összeg alá. A számításokban drasztikus fordulatot mutat a pénzforgalmi és az eredményszemléletű egyenleg különbözetét magyarázó úgynevezett ESA-híd, amely a jövő évben 292 milliárd forinttal kisebb, 2019-ben viszont 579 milliárddal és 2020-ban is 493 milliárd forinttal nagyobb ESA-hiányt mutat, mint a pénzforgalmi kimutatás.