Fizikai Nobel Díjasok
July 4, 2024, 8:50 pmMindannyian a csillagászati eredményeikért. 2019. 13. 10:03 MTI A friss Nobel-díjas Peebles üzenete nem csak a tudósok számára fontos A "tudomány szeretete" kell, hogy vezérelje a fiatal kutatókat, nem pedig a díjak utáni vágyakozás – mondta James Peebles kanadai-amerikai kozmológus, miután Stockholmban bejelentették, hogy két társával együtt ő kapja az idei fizikai Nobel-díjat. A tudós szerint mindenkinek azzal kell foglalkoznia, amit képes szenvedéllyel űzni. 2019. 08. 12:10 Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj Csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. 2018. 02. 17:10 Élet+Stílus Fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy egy fizikusnő ismét Nobel-díjat kapjon Donna Strickland ráadásul mindössze a harmadik fizikus, aki nő és munkájával kiérdemelte a Nobel-díjat.
Fizikai Nobel Dix Ans
ted2019 Feynman később diplomákat szerzett az MIT- n, a Princetonon, megoldotta a Challenger katasztrófát, és végül elnyerte a fizikai Nobel - díjat a Feynman diagramokért, amik a szubatomi részecskék mozgásait írják le. QED Európa ezenkívül olyan áttörő kutatásoknak ad helyet, mint a merevlemez-iparágat forradalmasító és 2007-ben fizikai Nobel - díjjal kitüntetett, óriás mágneses ellenállást alkalmazó technológia és a szélessávú internet jelenlegi sikerét megalapozó ADSL-technológia.Fizikai Nobel Díjasok
A legidősebb fizikai Nobel-díjas az amerikai Arthur Ashkin volt, aki 2018-ban 96 évesen örülhetett az elismerésnek, amit optikai csipeszek megalkotásával és alkalmazásával érdemelt ki. Nők csupán négyszer kaptak fizikai Nobelt (a többi kategóriában valamivel több a női díjazott), utoljára tavaly a már említett Andrea Ghez. Rajta kívül 2018-ban Donna Strickland, 1963-ban Maria Goeppert-Mayer, 1903-ban pedig Marie Curie kapta meg a díjat. A lengyel-francia Marie Curie férjével, Pierre-rel, illetve Henri Becquerellel együtt érdemesült a kitüntetésre radioaktivitással kapcsolatos kutatásaikkal. Marie Curie 1911-ben egyedül megkapta a kémiai Nobel-díjat is a rádium és a polónium felfedezéséért. További érdekesség, hogy 1935-ben aztán a Curie-házaspár idősebbik lánya, Irène Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie is megkapta a kémiai Nobelt új radioaktív elemek szintéziséért. A fizikai Nobel-díjat három alkalommal kapta meg magyar tudós. Első Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljével érdemelte ki az elismerést.Fizikai Nobel Díj 2020
Munkássága alapozta meg a mai klímamodelleket. Mintegy 10 évvel később Klaus Hasselmann (született 1931-ben Hamburgban) olyan modellt alkotott, amely az időjárást és az éghajlatot összekapcsolta, s ezzel bebizonyította, hogy a klímamodellek akkor is lehetnek megbízhatóak, ha az időjárás kaotikus. Azt a módszert is ő dolgozta ki, amellyel mind az emberi tevékenység, mind a természetes folyamatok klímára ható jeleit azonosítani lehet. Az ő módszerei alapján lehetett a felmelegedést az emberi szén-dioxid kibocsátáshoz kötni. Giorgio Parisi (született 1948-ban Rómában) 1980 körül a rendezetlen, komplex anyagokban rejtett mintázatokat fedezett fel, e munkája a komplex rendszerek elméletének egyik legfontosabb részét képezi. Elmélete alapján tudjuk számtalan rendezetlen anyag látszólag teljesen véletlenszerű viselkedését, jelenségeit leírni, olyan szakterületeken, mint pl. a matematika, a biológia, az idegtudomány, vagy a gépi tanulás. A fizikai Nobel-díj bizottság elnöke, Thors Hans Hansson elmondta: "Az idei esztendő díjai megmutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos ismereteink szilárd tudományos alapokon, megfigyelések szigorú elemzésén nyugszanak.
Fellebbezésnek helye nincs, a Nobel-bizottság a nem díjazott jelöltek kilétét ötven évig titokban tartja. Három magyar fizikai Nobel-díjas A fizikai Nobelt először 1901-ben osztották ki, akkor a német Röntgen kapta a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A díjat háromszor is magyar tudós kapta. Első Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést. 1963-ban megosztva Wigner Jenőnek ítélték a díjat az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, tágabban az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért. Eddigi utolsó fizikai Nobel-díjasunk Gábor Dénes, aki 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta a díjat. A Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét tavaly emelték, a díjazottak azóta 9 millió koronát, közel 300 millió forintot kapnak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A díjazottak mindhárman jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mélyebben megértsük az összetett fizikai rendszerek tulajdonságait és fejlődését. "