Fejlesztési Tartalék Képzése
July 8, 2024, 2:40 amTovábbra is érvényben marad azonban az adóévenkénti 10 milliárd forintos korlátozás. Így az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. Az új szabályt első alkalommal a 171/2020. rendelet hatálybalépésének napját, azaz 2020. május 1-jét magában foglaló adóévre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 1-jét magában foglaló adóévben - az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, - az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, - de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, és - legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkenti a társasági adó alapját e jogcímen. Vagyis azoknak a vállalkozásoknak a kivételével, ahol az adózás előtti nyereség túllépi a 10 milliárd forintot, a teljes adózás előtti nyereség összege tehető fejlesztési tartalékba, nullára csökkentve ezzel a fizetendő társasági adót.
- Lenullázható a társasági adó – avagy a fejlesztési tartalék képzésének új szabálya
- Fontos változás a fejlesztési tartalék képzésében - Perfekt szakmai blog
- SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.
Lenullázható A Társasági Adó – Avagy A Fejlesztési Tartalék Képzésének Új Szabálya
Jelen írásban az egyik gyakran alkalmazott társasági adóalap csökkentő tételt, a fejlesztési tartalék képzést fogjuk röviden bemutatni. A nyereségadó kalkulációja során minden vállalkozás igyekszik a jogszabályi keretek között optimalizálni fizetendő adóját. Az adó csökkentésére a társasági adótörvény számos lehetőséget kínál, tapasztalatunk szerint a leggyakrabban alkalmazott a fejlesztési tartalék képzés. Hogyan tudunk fejlesztési tartalékot képezni? A képzés évében az eredménytartalékból át kell vezetnünk a lekötött tartalékba a fejlesztési tartalék összegét. A társasági adótörvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. Az összeg tekintetében korlátot állít a törvény. Maximum az adózás előtti eredmény 50%-a, de legfeljebb 500 millió forint összegig képezhető fejlesztési tartalék. A jelenlegi szabályok szerint a társasági adó mértéke 9%, így az adóelőny a képzett összeg 9%-a lesz.
Lenullázható a társasági adó – avagy a fejlesztési tartalék képzésének új szabálya A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. 2020. május 13. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól.
Fontos Változás A Fejlesztési Tartalék Képzésében - Perfekt Szakmai Blog
Amit az eredménykimutatásban a számviteli tv. szerint kimutatunk értékcsökkenésként, azzal az összeggel visszanöveljük a társasági adó alapját, viszont a társasági adótörvény szerintivel lecsökkentjük. Sokszor ennek a korrekciónak 0 az eredményhatása, mert ugyanannyi a két törvény szerinti értékcsökkenés. Nagyobb eszközöknél azonban tapasztalható eltérés, ugyanis a számviteli tv. enged maradványértéket meghatározni, míg a társasági adótörvény nem, így az adóalap csökkentő tényezőnk jelen esetben magasabb lesz, mint a növelő. Ha azonban az eszközünkre fejlesztési tartalékot használtunk fel, akkor a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenésünket már elszámoltuk, akkor, amikor megképeztük a tartalékot, tehát a további években ezekre az eszközökre már nem számolhatunk adótörvény szerinti értékcsökkenést. A fejlesztési tartalék felhasználással beszerzett eszköznek csak növelő korrekciós tényezője lesz a későbbi években. Tehát amit a képzés évében megspóroltunk, azt utána kisebb összegekre bontva vissza kell korrigálnunk.
A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható, és visszavezethető az eredménytartalékba. Változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha a fejlesztési tartalék címén lekötött összeget az adózó nem használja fel beruházásra az erre rendelkezésére álló években, vagy olyan beruházásra fordítja, amely nem felel meg a társasági adóról szóló törvényben előírtaknak, utólag meg kell fizetnie a társasági adót a képzés adóévében érvényes adómértékkel, amely jelenleg 9 százalék. Az adó mellett késedelmi pótlékot is kell fizetni a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig felszámítva. Az adót és a késedelmi pótlékot a lekötött tartalék feloldását követő 30 napon belül, a negyedik adóév utolsó napjáig fel nem oldott tartalék után a negyedik adóévet követő hónap 30. napjáig kell megfizetni.
Saldo Adótanácsadás - Saldo Zrt.
Olyan beruházáshoz oldható fel, amely után értékcsökkenési leírást lehet érvényesíteni. A korábbi, eddig hatályos szabályok a fejlesztési tartalék címén elszámolt csökkentő összeget az adózás előtti eredmény 50%-ában korlátozták, ez a korlát került a június elején elfogadott jogszabálynak megfelelően törlésre, vagyis akár a teljes adózás előtti eredmény csökkenthető ezen a jogcímen. Fontos, hogy az adóévenkénti 10 milliárdos felső határ továbbra is érvényben marad, illetve továbbra sem változott az a rendelkezés, hogy amennyiben az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötést követő négy évben nem oldja fel, azaz nem valósít meg ennek terhére beruházást, úgy a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adót, valamint a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóévben megállapítja, és megfizeti. Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni, jelentkezzen OKJ képzésünkre.
Ennek következtében az eszköz egyedi nyilvántartó kartonján feltétlenül fel kell tüntetni a fejlesztési tartalék feloldásának tényét és annak összegét. A feltételek nem megfelelő teljesülése esetén érvényesíthető (érvényesítendő) szankciók Az adózó bármikor jogosult a lekötött tartalék feloldására, ha azonban az nem az adóévi beruházás összegének megfelelően történik, vagy nem beruházási célra szabadítja fel a fejlesztési célból lekötött összeget, vagy esetleg az adóévet követő négy adóévben nem használta fel, akkor a feloldást a törvény szankcionálja. • Évközi feloldás a törvényben meg nem engedett beruházásra vagy más célra (például telek vásárlásra vagy osztalék kifizetésre): A feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni - a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a feloldott rész után - az adót, késedelmi pótlékkal növelten. A kamatot, a kedvezmény érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtása esedékességének napjától, a feloldás napjáig kell felszámítani.