Ady Endre Csinszka Versek
July 17, 2024, 8:06 pmAdy Endre özvegye a költő halála után az ismert magyar festőművész mellett találta meg a boldogságot. Így élt Boncza Berta (ismertebb nevén Csinszka) és Márffy Ödön Ady Endre árnyékában. "Nem akarok a nemzet özvegye lenni" Boncza Berta 1894-ben született Csucsán. A később Csinszkaként híressé vált fiatal lány hosszas levelezés után 1915-ben kötött házasságot az egyik legnagyobb magyar költővel – Ady Endre munkásságának meghatározó művei az úgynevezett Csinszka-versek, Léda után a nála csaknem húsz évvel fiatalabb lány lett a költő legfőbb múzsája és társa. A mindössze néhány éves együttélésnek Ady hosszas betegséget követő halála vetett véget. Ahogy az Nyáry Krisztián leírásában is olvasható, Csinszka, bár szívből gyászolta az imádott költőt, nem szeretett volna – ahogyan ő fogalmazott – a "nemzet özvegye" lenni. Egy Babits Mihállyal való sikertelen viszonyt követően Márffy Ödön festőművész karjaiban találta meg a boldogságot. Ady csinszka versek. Cikkünk folytatódik, lapozz. Fotó: pinterest Oldalak Hirdetés
Egy Híres Ady-Vers Története – Új Hét
Nekem ez a szenvedélyem, lehet, hogy én így 'pusztítom' magam. És ami számomra nagyon érdekes, hogy amikor bemutattuk a Madách Színházban az Én, József Attila c darabot, 32 éves voltam. Ady 41 évesen hunyt el, és én is 41 évesen forgattam az Elfogyni az ölelésben film-szín-játékot… Film-szín-játék a Madách Színházban 2020 tavaszán a járvány okozta országos lezárás a Madách Színház meglátta a válságban az esélyt. Egy híres Ady-vers története – Új Hét. A magyar színházak közül elsőként jelentek az online térben, újfajta előadásokat hoztak létre, melyeket azóta több tízezer néző látott. "Meggyőződésünk volt és maradt, hogy a járvány elmúltával a kialakult új művészi formára továbbra is szükség lesz. Ezért a színház épületében tévéstúdiót rendeztünk be, felszereltük a szükséges eszközökkel, és mára rendelkezésre áll egy olyan, a legmodernebb igényeket is kielégítő helyszín, amely tökéletesen alkalmas új televíziós művek létrehozására. Már rendelkezésre állnak és folyamatosan készülnek a Madách Színházban új "film-szín-játékok".
De összpontosítsunk a továbbiakban – Dénes Zsófia, Ady Lajosné és más, Csinszkára "fújó" kortársak ellenérzéseit félretéve -- a jelen kötetre, amely már címlapja színével is üzen nekünk. Székely Aladár gyönyörű fotója ugyanis nem szépiabarnában, hanem puha lilában jelenik meg előttünk. Akár egy 1913-as Ady-levél sorai is eszünkbe juthatnak erről, a rajongó intézeti lány és a híres poéta távkapcsolatának idejéből. Különösen egy valamelyest éles, de megértő és megbecsülő kis szerkesztői mondat: "Lázas, forró, formátlan, de becsületes panaszok, egy-egy kis affektáltsággal mazsolázva. " De – legyünk igazságosak – ugyanakkor tehetség- és szabadságvágy-mazsolákkal, diáklányos bölcsességgel is. Amelyek megmutatkoznak már Csinszka tizenöt éves korából fennmaradt Erzsébet Nő Iskola című ujjgyakorlatában, vagy az 1910-ben, egy évvel később már a svájci Lutryben, egy előkelő leányintézetben papírra vetett Itt nincsen láz című, háromrészes költeményben, amely a svájci táj és a sokszor rideg svájci mentalitás pontos képét adja.