I Szulejmán Oszmán Szultán
July 7, 2024, 9:18 pmFotó: Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ/MTI Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója I. Szulejmánról szólva felidézte, a szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit, emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét. 1520-as trónra lépésekor a birodalom területe másfél millió négyzetkilométer volt, 1566-ra pedig már 2, 5 millióra nőtt, magába foglalta Jement, Budát, Etiópiát és a Krím félszigetet is, miközben lakosainak a száma 12-13 millióról 15-20 millióra növekedett. I. Szulejmán szultán halála | National Geographic. Fodor Pál úgy véli, hogy a szultán túlértékelte az Oszmán Birodalom egyébként valóban kivételes katonai és gazdasági erőforrásait, amelyeket az 1530-as évektől értelmetlenül szétforgácsolt ahelyett, hogy néhány fontosabb célra összpontosított volna. A történész hangsúlyozta: az mindenképpen tagadhatatlan, hogy kulturális értelemben I. Szulejmán uralkodása az oszmán történelem egyik aranykora, ekkor szilárdultak meg azok a formák és keretek, amelyeket ma a klasszikus oszmán civilizáció egyedi stílusaként tartunk számon.
I Szulejmán Oszman Sultan Na
[4] Trónra lépése, első hadjáratai Amikor 1520-ban trónra lépett, apja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét, s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. A franciák később a teljes európai fronton együttműködtek a törökökkel. 1543-ban például Esztergom ostromakor a törököket egy francia tüzéregység is segítette. A damaszkuszi beglerbég, Janbirdi al-Ghazali nem ismerte el Szulejmán uralkodását, ezért lázadást szított, melyet a helytartó Ferhat pasa is támogatott. 1521. január 27-én a lázadást leverték, al-Ghazalit pedig megölték. Helyére Ayas Mehmedet nevezték ki. A többszöri pápai és más tiltás ellenére a törökök folyamatos ellátást kaptak a kor legmodernebb fegyvereiből, és az Oszmán Birodalomban is folyt fegyvergyártás, amelyet európai rabok, olasz és francia kalandor mesteremberek, és az inkvizíció üldözései elől főleg Spanyolországból menekülő zsidók segítettek. Szulejmán, I. II. (Terebess Ázsia Lexikon). Amit a törökök nem tudtak pénzért megvenni vagy helyben legyártani, azt hadizsákmányként is megszerezhették.
I Szulejmán Oszman Sultan Bin
Az Oszmán Birodalom addigra kiheverte az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereséget, és újra terjeszkedésbe kezdett. Szelim elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, behódolt neki Mekka és Medina, döntő vereséget mért a perzsákra. " 1494. november 6-án született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az oszmán Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója 1494. I szulejmán oszman sultan 3. november 6-án született Trabzonban I. Szelim egyetlen fiaként. Hétéves korától oktatták nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait tartományok kormányzásával szerezte. A török birodalom addigra kiheverte a Tamerlántól elszenvedett, száz évvel korábbi vereséget és szédületes iramban terjeszkedett Kelet felé: Szelim eltiporta a mamelukokat, elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, majd döntő vereséget mért a perzsákra. A huszonhat éves Szulejmán 1520-ban lépett apja örökébe. (Ezen a néven az első szultánt a török történetírók nem veszik számításba: a Timur által legyőzött I. Bajezid Szulejmán nevű fiát ugyan uralkodónak kiáltották ki, de Músza nevű bátyja legyőzte és kivégeztette, később ővele ugyanezt tette testvére, Mehmed szultán.
1642. 15. Isztambul, Oszmán Birodalom [ma Törökország] - megh. 1691. jún. 23. Edirne), az Oszmán Birodalom szultánja (ur. 1687-91); 46 évig tartó házi őrizetet követő rövid uralkodása alatt belső reformokkal és területek visszahódításával erősítette meg az oszmán-török államot. Bátyja, IV. Mehmed utódjaként került hatalomra. A testvérét eltávolító és őt trónra emelő katonai zendülés egyáltalán nem csitult uralkodásának kezdeti szakaszában sem, miközben a törökök több vereséget is szenvedtek a balkáni hadszíntereken. I szulejmán oszman sultan na. 1689-ben azonban a török államnak már két kiváló nagyvezírt adó Köprülü család egyik tagja kapott hatalmat; Fazil Musztafa pasa nagyvezírként helyreállította a rendet az államban, kiűzte az osztrákokat Bulgáriából, majd 1690-ben visszafoglalta Belgrádot és Nist. Szulejmán szabad kezet adott Fazil Musztafának a kormányzáshoz, s így sikerült az adóterheket csökkentő reformokat bevezetni, és javítani a keresztény vallású alattvalók helyzetén.