Az Erkel Színház Története – Opera
July 16, 2024, 11:13 pmErkel Ferenc: Bánk Bán (opera) (80 perc, 1 felvonás) Katona József Bánk bánja irodalmunk legnagyobb történelmi drámája, keletkezése idején izzóan forradalmi tartalma miatt a cenzúra letiltotta. A belőle – Egressy Béni librettójával – készült dalmű pedig vitathatatlanul legnagyobb nemzeti operánk. Az idegen királyné megöléséről szóló zenedráma az enyhülni nem akaró abszolutizmus időszakában is erős politikai aktualitást kapott, és a magyarság tomboló lelkesedéssel fogadta Bámulatos az opera hangulatteremtő ereje, színes és sokrétű a hangszerelése. Erkel Ferenc Művelődési Ház (Vigadó) | Színházvilág.hu 1. Ábrányi Kornél 1861. március 13-án, a Bánk bán operaváltozatának nemzeti színházbeli bemutatója után négy nappal ezt írta: "Erkel legújabb, régen várt dalművével fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni s gazdagítani nemzetét, mely elévülhetetlen kincse fog maradni. " Színházunk 125 éves évfordulóján nem mehetünk el névadónk főműve mellett, ugyanakkor megragadjuk a lehetőséget, hogy újszerű módon mutassuk be a témát, kiemelve, hogy a legkülönbözőbb formákban is ugyanolyan átütő erővel szól a mai kor közönségéhez.
- Erkel Ferenc Művelődési Ház (Vigadó) | Színházvilág.hu 1
- Erkel Színház, 2022. szeptember 24., szombat 19:00 - Puskás, a musical
- Erkel Ferenc: Bánk Bán / Erkel Ferenc - Barta Dóra: Bánk bán
Erkel Ferenc Művelődési Ház (Vigadó) | Színházvilág.Hu 1
Átdolgozta: Nádasdy Kálmán Katona József eredeti szövegét részben visszaállította: Galambos Attila Erkel Ferenc - Barta Dóra: (balett) (70 perc, 1 felvonás) Bárki kapásból megmondja, hogy miről szól a Bánk bán: A középkorban egy felháborodott magyar nagyúr megöli az országon hatalmaskodó gonosz, idegen királynét. Ennyi. De tényleg csak ennyiről szól a remekművekben olyan gazdag magyar irodalom egyik csúcsaként számon tartott színdarab és a belőle készült emblematikus opera? Katona József 24 évesen írta művét. Egy kecskeméti fiatalember, aki ugyanezeken az utcákon, ezek között a házak, templomok között sétálgatott, ahol ma mi is járunk. S közben formálgatta halhatatlan szereplőinek szavait. S hősei nem sokat megélt középkorúak, hanem vele egykorú fiatalok, akik azonban milliók sorsát befolyásoló pozíciókban kell, hogy helytálljanak. Erkel Ferenc: Bánk Bán / Erkel Ferenc - Barta Dóra: Bánk bán. Gertrudis királyné német és 26 éves, Melinda, a feleség spanyol s úgy 22, Bánk, a nagyhatalmú bán pedig 32-35 éves lehet. Vállukon egy ország, egy nép sorsával.
Erkel Színház, 2022. Szeptember 24., Szombat 19:00 - Puskás, A Musical
A magyar nemzeti opera megteremtője, a kiváló zeneszerző, karmester, zongoraművész és zenepedagógus apai ágon muzsikus dinasztia leszármazottjaként született, a család tíz gyermeke közül másodikként, egyben az első fiúként. Apja, Erkel József [1787-1855], nagyapja, id. Erkel József [1757-1830] és dédapja, Erkel Vilmos egyaránt képzett, élete rövidebb-hosszabb részét hivatásos muzsikusként töltő személy volt. Egyes feljegyzések szerint a család ezen ága holland, más adatok szerint német eredetű, bizonyos azonban, hogy a dédszülők - a Wenckheim grófok szolgálatában állva - Pozsonyból költöztek Gyulára. Erkel (keresztnevének akkor szokásos írása szerint Ferencz) zenei tanulmányait szülővárosában, atyja irányításával kezdte, aki iskolai tanítóskodása mellett a magyargyulai plébániatemplom kántora és kórusvezetője is volt. Erkel Színház, 2022. szeptember 24., szombat 19:00 - Puskás, a musical. 10 éves korában már orgonált és misék kíséretére is vállalkozhatott. Ismereteit 1822-től Pozsonyban - Klein Henrik [1756-1832] és Turányi Károly [1806-1872] útmutatásával - tökéletesítette.Erkel Ferenc: Bánk Bán / Erkel Ferenc - Barta Dóra: Bánk Bán
A főváros tulajdonába vett épület 1940-től a Magyar Művelődés Házaként működött, immár programszerűen a népművelés feladatával megbízatva. Ez a gyakorlatban továbbra is befogadó szerepet jelentett: a Nemzeti Színház és az Operaház előadásai éppúgy műsoron szerepeltek itt, mint nótaestek vagy sportünnepélyek. 1944 novemberétől pedig egy rövid hónapig a Kolozsvári Nemzeti Színház menekülttársulata tartott itt előadásokat. A háború végét követően a Városi Színház moziként nyitotta meg kapuit, és a vetítésekhez utóbb nívós varietéműsor is kapcsolódott. 1948-tól azután újra visszatértek ide a színházi és operaelőadások, a klasszikus koncertek. 1949-ben Kaufmann Oszkár építész tervei szerint átépítették a színházat: a nézőtéri ülőhelyek száma 1819-re csökkent, és érdemi kísérlet történt az akusztika javítására, melyet végül tíz évvel később, a Kotsis Iván nevéhez köthető átigazítás oldott meg, a világ egyik legjobban hangzó termét megteremtve. Az immár Köztársaság téri játszóhely 1951-ben került a Magyar Állami Operaház fennhatósága alá, s 1953-ban vette fel az Erkel Színház nevet.
Vannak különleges színmûvek, operák, melyek a nemzet emlékezetének mindig megújuló örök darabjai. A klasszikusok, amelyeknek rendre színre kell kerülniük, hol csak kötelességtudatból, hol politikai célzattal, vagy azért, mert néha reprezentálni kell magunkat a világ elõtt. Kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk? Olyan szellemi szigetek ezek, melyeken ismerős alakok élnek időtlenül egy szellemi hazában. Nem véletlen tehát a felfokozott figyelem az új évad e terveit olvasván, hiszen mindannyiunkban él egy örök Ádám, egy szerelmes Csongor, egy hősies Bánk. Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában is mindig kivételes helyet foglaltak el a magyar klasszikusok. Legutóbbi Nemzeti színházbéli Bánk bán-rendezése keltett nagy feltűnést a közönség soraiban és szakmai berkekben is. Az új évadban a Csokonai Színházban színre kerülő Erkel-opera felfogható úgy is, mint Katona József drámájának nagyszabású zenés újragondolása egy következetesen építkező rendező kézjegyeivel. Mégis többnek ígérkezik ez a mostani vállalkozás, mint csak egy újabb szellemi kalandnak, hiszen műfajtörténeti jelentőségű lehet az a tény, hogy a darab alkotói visszanyúlnak az eredeti, Egressy-féle librettóhoz, és a többször átdolgozott zenei anyag kezelésében is visszatérnek Erkel partitúrájához.