Petőfi Sándor Alföld Verselemzés
July 4, 2024, 10:13 pmPetőfi Sándor:Az alföld by Veronika OrbánPetőfi Sándor Alföld Elemzés
Az Alföld, amelynek túláradó világszeretete még a sírt is az élet szolgálatába állítja (mert különösképpen azért ez is a halál gondolatával végződik). A vers, a költői festés perspektívakezelésének, a szűkítésnek, tágításnak mesterműve. (…) A költő egy csapásra messze maga mögött hagyta Burnsöt, Byront, Lenaut, mindazokat, akiktől a kicsit túlságosan tanári oknyomozás szerint e téren is tanulhatott. A költemény, amelyben szinte egyetlen eredeti hasonlat vagy fordulat sincs, s nagyon is közepes rímekben halad (…), a himnusz lendületével ragadja föl s tárja elénk a kutat, a gulyát, a homoki gazt, a vércsét, a valóság legigénytelenebb jelenségeit. Csodálatossá és oly látomásosan érzékelhetővé a világ és az ember létezése fölött érzett betelhetetlen öröm teszi, amely az egyszerű tárgyakat és mozdulatokat megnevező szavak mögött izzik, lecsavarva, de épp azért mindvégig egyforma erővel. A sár és a nap, a legmagasabb és legalacsonyabb tünemény keveredése. (Illyés Gyula: Petőfi Sándor – 119-120. Petőfi sándor alföld elemzés. oldal) Illyés Gyula vizsgálódásai érintik a költemény műfaját, szerkesztésmódját, formavilágát, képeit, sőt, az olvasóra gyakorolt hatását is.
Petőfi pontosan, hitelesen ábrázolja a tájat. Ugyanakkor tájábrázolása egyszerre romantikus és realista is, mivel leírásai nagyon bensőségesek, és olyan közvetlenek, mintha önmagáról beszélne. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5Petőfi Sándor Az Alföld Verselemzés
A lényege a többszöri perspektívaváltás: több látószögből is megnézzük ugyanazt. Először föntről, messziről látjuk az alföldi tájat, mivel a költő gondolatban fölrepül a felhők közé, ezáltal tágítja a látókört, messziről több mindent látunk, viszont a részletek nem látszanak. Aztán a költő lejjebb ereszkedik, így fokozatosan szűkül a látókör: a nagy totál képtől eljutunk az egyetlen pontba szűkített látókör ig, és egy-egy apró részletet nézünk meg közelről, élesen. Aztán elnézünk a látóhatár széléig, amely már homályba vész, a legközelebbi város templomának tornya épp csak felsejlik a távolban, s ez már az alföld végtelenségét érzékelteti. A vers 7 szerkezeti egységből áll: egység (1-2. versszak): a költő a hegyvidék és az alföld ellentétbe állításával kétféle tájideált ütköztet. Petőfi sándor az alföld verselemzés. Érzelmeit, a róna iránti szeretetét is feltárja. A fenn és a lenn ellentéte mellett a bezártság és a szabadság ellentéte is ott feszül a képekben: a Kárpátok gyűrűjét Petőfi a rabsággal azonosítja, míg a végtelen síkságot a szabadsággal.
(Példák az előbbihez: csodállak, nem szeretlek, vagyok, látom, felröpülök… az utóbbihoz néhány példa: néz, zúg, kolompol, várja, dobognak, hallik, ringatózik, koszorúzza, idejárnak, kelnek, meglebben…) A képek részben a táj részletei – gyakran a naiv realizmus kelléktárának alkalmazásával, részben valamely jelkép, metafora vagy hasonlat elemei (gyakori az antropomorfizáció): "S a smaragdnak eleven szinével / A környéket vígan koszorúzza. "; Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma / Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, / Egy-egy város templomának tornya. " Befejezésül idézzük ismét Illyés Gyula áradó versdicséretét: "Leíró vers? Lírának éppoly hatalmas. Az alföld – Wikipédia. Az első szakaszok sorait kilökő, hajlítgató friss lélegzetvétel ott áramlik valamennyi sor között, s csak akkor csendül, amikor már a költő és az olvasó tüdővel nem bírja tovább. A magyar irodalom legnagyobb verse, ha magyaron couleur locale-t ( ejtsd: kulőr lokált; jelentése: "helyi színezetet") értünk! Azokhoz tartozik, amelyek közt ragyogásuk miatt nem tud különbséget tenni a szem. "
Petőfi Sándor Alföld Verselemzés
Az Alföld legjellegzetesebb sajátosságának a végtelenséget, a korláttalanságot tartja. A szabad tágasságban lelt örömérzetét fejezi ki a pompás metafora: "börtönéből szabadúlt sas lelkem" (ti. a lelkem börtönből szabadult sas). A következő versszakok ennek a végtelenségnek érzetét, illúzióját kívánják felkelteni. Nagy távlatokat tár fel s húz ismét össze a költemény. Kezdetnek mindjárt a legtágabb horizontot nyitja ki. Petőfi Sándor 1844 AZ ALFÖLD (VERS ELEMZÉS) Közép szintű érettségi (ROMANTIKA) - irodalom jegyzeteim érettségi középszint. A felszabadult sas-lélek – gondolatban – felrepül a magasba, a felhők közelébe. Onnan "tekinti át" a Duna—Tisza közének roppant kiterjedését. A gulyák számának megsokszorozása is ezt a célt szolgálja (4. ). A következő szakasz (5. ) a látóhatáron túli dolgokról, jelenségekről ad hírt. Csak a széltől felénk hajtott erős hang benyomások sejtetik az alföldi világ beláthatatlan messzeségét. Csupán hallani lehet – látni már nem – a ménesek szilaj lovainak nyargalását, a paták ("körmök") dobogását, a csikósok kurjantását s az ostorok hangos pattogását. E "zúgó", "hangos" strófa után a tanyák csendes világa felé fordul, szűkül le a tekintet (6.Ott tenyészik a bús árvalányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hús tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Pest, 1844. Petőfi Sándor: AZ ALFÖLD | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. július Petőfi gyönyörű költeménye – a szó szorosabb értelmében – nem is "tájleírás". Nem a közvetlen szemlélet ad alkalmat a vers megírására (Pesten keletkezett), hanem a szülőföld iránti szeretetének egy alkalmi felébredése. Nem egy helyről, egy pontról tekint szét a tájon, hanem emlékképeit idézi fel. (Az alföld szó kétféle (kis- és nagybetűs) írásmódja a földrajzi fogalmat és a tájegység nevét különbözteti meg. Kétféle tájtípust állít egymással szembe a költő a vers indításában (1—2. strófa): a zordon hegyvidéket és az alföldi rónaságot. Csak futólag, elutasítva villantja fel a Kárpátok képét, s rögtön rátér az ő világának, szülőföldjének, otthonának a rajzára.