Közalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése 2020 15 Ft/Km
July 17, 2024, 1:34 pmMegtekinthető a Kúria honlapján a pécsi pedagógus ügyében hozott ítélet összefoglalója. A legfőbb bíróság kimondta: nem függhet a közalkalmazottak illetményének kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése attól, hogy milyen ajánlatokat tesznek közzé a bankok a fizetési számlák vezetéséért, illetve az illetmény egyszeri felvételéért. Mint a híradásokból ismert, egy pécsi pedagógus 2010-ben indított pert három havi bérének felvétele miatt adódó banki többletköltségeinek megtérítése érdekében. Három évig pereskedett 5 462 forint költségtérítésért. Az ügyben azonban nem az összegnek, hanem a Kúria-ítéletben kimondottaknak van jelentősége. Címkek - költségtérítés - HR Portál. Már az első fokon eljáró munkaügyi bíróság is megítélte ezt az összeget az érintett pedagógusnak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 79/A. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozva. A másodfokon eljáró bíróság azonban 3 440 forintra szállította le a bankszámla-költségtérítés összegét. Kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság a többletköltségként jelentkező kiadások körét helyesen állapította meg a tranzakciós díjban, a számlavezetési díjban és a kártyadíjban, nem értett egyet azonban azzal, hogy a felperes által kimutatott banki költségek teljes egészében a munkáltató által megtérítendő többletköltségként jelentkeztek.
- Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése 2020 15 ft/km
- Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése 2021
- Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése kormányrendelet
- Kozalkalmazottak folyószámla költségtérítése
- Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése 2022
Közalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése 2020 15 Ft/Km
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét, vagyis az 5 462 forint költségtérítést hagyta helyben. A Kúria kimondta: a jogalap vonatkozásában helytállóan döntöttek az eljáró bíróságok, az összegszerűség kérdésében azonban tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bankkártya díjának, illetve a számlavezetési díjnak csak egy részét találta megalapozottnak. A Kjt. jelen ügyben alkalmazandó 79/A. § (1) és (2) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazottat megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára utalással, vagy ennek hiányában postai úton történik. Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetmény-kifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat. Mindeközben a minisztériumokban dolgozóknak rendeletben rögzítették a költségtérítést: KATTINTS! Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése 2021. Tízmilliókkal védik a bankadótól a minisztériumi dolgozókat A felperesnek az illetménye felvételével kapcsolatos éves bankkártyadíj és számlavezetési díj attól függetlenül merült fel, hogy kártyáját, illetve számláját az illetmény felvételén kívül egyéb tranzakciókra is használta-e. Mivel nincs mód negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a számlavezetési díjat akár egyszeri alkalommal történő illetményfelvétel esetén is meg kell fizetni, ezen összeg csökkentése a Kjt.
Közalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése 2021
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria ítélete A Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél az illetmény kifizetése átutalással vagy bankszámla hiányában postai úton történhet. A Kjt. Folyószámla-költségtérítés | MÖSZ. § (2) bekezdése az átutalás költségeinek viselése tekintetében rögzíti, hogy az illetményhez való egy összegben történő hozzájutás nem jelenthet többletköltséget a közalkalmazottnak. Ennek megfelelően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az illetmény bankszámlára történő utalásához és annak egyszeri felvételéhez a felperes részéről bankszámla- és bankkártyaszerződés kötése volt szükséges, amely alapján számlavezetési díj és kártyadíj terhelte őt, a pénzfelvételért pedig úgynevezett tranzakciós díjat volt köteles fizetni. Míg a jogalap vonatkozásában helytállóan döntöttek az eljárt bíróságok, az összegszerűség tekintetében tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bankkártya díjának és a számlavezetés díjának csak egy részét találta megalapozott kereseti követelésnek, tekintettel arra, hogy a felperes csak három hónapra igényelte az ezzel kapcsolatos költségeket, illetve hogy bankszámláját és bankkártyáját egyéb tranzakciókra is használta.
Közalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése Kormányrendelet
Az átalakulás miatt meg kellett újítani a működésre vonatkozó előírásokat, így az úgynevezett közszolgálati szabályzatot is. Ez tartalmazza, hogy a kormánytisztviselők milyen juttatásokra, így például folyószámla költségtérítésre jogosultak. Az új közszolgálati szabályzatról az egyeztetések még folynak, a tárca szerint ezek heteken belül lezárulnak. Az új szabályzat elkészítése során figyelembe veszik a korábbi kormánydöntéseket – ígérte a Miniszterelnökség. Az elmúlt hónapokban többször is előfordult, hogy az egyes minisztériumok a kormányzati döntés ellenére is kifizették vezetőiknek a számlavezetési díjat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal magyarázta, adminisztrációs hiba történt, ezért vizsgálatot indítottak, hogy megtalálják az ügy személyi felelősét. Közalkalmazottak folyószámla költségtérítése kormányrendelet. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium technikai hibára hivatkozott, az összegeket visszafizettették. Szabó András A Kttv. 143. § (3) bekezdése szerint: "A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét. "
Kozalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése
A Kúria szerint helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az illetménye felvételével kapcsolatos éves bankkártyadíj és számlavezetési díj attól függetlenül merült fel a kereseti követelésben megjelölt mértékben, hogy kártyáját, illetve számláját az illetmény felvételén kívül egyéb tranzakciókra is használta-e, vagy sem. Mivel nincs mód negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a számlavezetési díjat akár egyszeri alkalommal történő illetményfelvétel esetén is meg kell fizetni, ezen összeg csökkentése a Kjt. § (2) bekezdésébe ütközne. Költségtérítés - Pénzcentrum. Osztotta a Kúria a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy az illetmény kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a bankok milyen ajánlatokat tesznek közzé, illetve milyen számlacsomagokat kínálnak. Nincs olyan jogszabályi kötelezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásainak megfelelő bankszámlaszerződést köt. A kifejtettek miatt a Kúria a Pp. 275.
Közalkalmazottak Folyószámla Költségtérítése 2022
Sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak nem lenne jó, ha erre sor kerülne. A fizetési meghagyásnak ugyanis 3 százalékos, de legalább 5 ezer forint eljárási díja van, plusz közjegyzői, ügyvédi munkadíjjal is számolni kell, amit a dolgozónak kell megelőlegeznie, de végső soron a munkáltatót terheli majd. Ha a munkáltató nem tesz eleget a jogerős fizetési meghagyásban foglaltaknak, akkor pedig végrehajtást lehet kérni, amelynek újabb költsége van. Perré alakulás esetén a költségek duplázódnak. Magyar Gábor nem javasolja, hogy pertársaságokba szerveződve próbálják meg elérni a közszférában dolgozók a költségtérítést. Kozalkalmazottak folyószámla költségtérítése . Ha ugyanis valaki közben elhalálozik, akkor félbeszakad a peres eljárás, amíg nem rendeződnek a hagyatéki kérdések.
Válaszaikat természetesen közölni fogjuk. A hivatalos válaszra várva A jobbikos kezdeményezés elbukott A bankok kizárásával történő bérkifizetések lehetőségének megteremtése érdekében az egyes törvények módosítását kezdeményezte több jobbikos országgyűlési képviselő – Vona Gábor, Volner János, Mirkóczki Ádám, Z. Kárpát Dániel és Szávay István – idén február végén az Országgyűlésben. Az ellenzéki politikusok szerint ugyanis, senki nem kötelezhető bankszámla nyitására és annak fenntartásával, továbbá a készpénzfelvétellel és átutalásokkal kapcsolatos költségek viselésére. Szerintük anyagi megterhelést is jelent, hogy a magyar munkavállalók csak bankok közreműködésével juthatnak hozzá a munkabérükhöz. Nehéz nem arra gondolni, hogy a kormányzati bejelentést, a "botrány van, gyorsan mondjunk valamit" motiválta. Már csak azért is, mert szintén azon a nyáron mondta ki a Kúria a PDSZ ügyvivője által indított próbaper végső lezárásaként, hogy "a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállaló béréhez való hozzájutása egy összegben nem jelenthet számára többletterhet".