Ln (X) Inverz Függvénye
July 16, 2024, 7:19 pmFeladat: Határozzuk meg az f(x) = x 3 függvény x 0 =1. 5 pontjába húzható érintőjének egyenletét! Megoldás: Az érintési pont tehát: E(1. 5; 3. 375). Az f(x) = x 3 függvény mindenhol deriválható és deriváltfüggvénye: f'(x)=3⋅x 2. A derivált függvény szabályába behelyettesítve az x=1. 5 értéket, kapjuk f'(1. 5)=3⋅(1. 5) 2 =3⋅2. 25=6. 1 x függvény 9. 75. Így megkaptuk az f(x) = x 3 függvény x 0 =1. 5 pontjába húzható érintőjének a meredekségét: m=6. 75. Az E(1. 375) ponton áthaladó m=6. 75 meredekségű egyenes egyenlete: y-3. 375=6. 75(x-1. 5)=6. 75x-6. 75. 4. Hatványfüggvények és deriváltjaik Függvény neve Függvény Derivált függvény Konstans függvény k(x)=c k'(x)=0 Elsőfokú függvény: l(x)=mx+b l'(x)=m Másodfokú függvény: m(x)=x 2 m'(x)=2⋅x Hatvány függvény: h(x)=x n h'(x)=n⋅x n-1 Négyzetgyök függvény: \( g(x)=\sqrt{x} \) \( g'(x)=\frac{1}{2\sqrt{x}} \) N-edik gyök függvény \( n(x)=\sqrt[n]{x} \) \( n'(x)=\frac{1}{n\sqrt[n]{x^{n-1}}} \) Fordított arányosság: \( f(x)=\frac{1}{x} \) \( f'(x)=-\frac{1}{x^2} \) 1 X Függvény 9
Függvénytranszformációk
1 X Függvény Jellemzése
Definíció: Az f: R→R, f(x) elsőfokú függvény általános alakja: f(x)=ax+b, ahol a és b valós értékű paraméterek. (a∈ℝ és a≠0, b∈ℝ. ) Az elsőfokú függvény grafikonja egy olyan egyenes, amely nem párhuzamos sem az x sem az y tengellyel. Az a paramétert az egyenes meredekségének nevezzük, a b paraméter pedig megmutatja, hogy hol metszi az egyenes az y tengelyt: a (0;b) koordinátájú pontban. Az elsőfokú függvényt grafikonja után lineáris függvénynek is szokták nevezni. (Linea=vonal, egyenes). Viszont nem minden lineáris függvény elsőfokú. 1 x függvény jellemzése. Az f(x)=c nullad fokú függvény is lineáris függvény, grafikonja olyan egyenes, amely párhuzamos az x tengellyel. Az elsőfokú függvény grafikonjának általános egyenlete tehát: y=ax +b. Egyenes arányosság függvény grafikonja Ha az elsőfokú függvénynél b=0, akkor a függvény szabálya: f(x)=ax. Ekkor az egyenes arányosság függvényét kapjuk. Ennek grafikonja egy, az origón átmenő egyenes. A következő elsőfokú függvény paraméterei: a=-0. 5 (meredekség), b=+3 Ennek megfelelően a függvény szabálya: f(x)=-0.
1 X Függvény Equals
Itt röviden és szuper-érthetően meséljük el neked, hogy, hogyan kell függvényeket ábrázolni. Függvények, koordináták, Értelmezési tartomány, Értékkészlet, Transzformációk, Külső és belső függvény transzformációk, x tengelyre tükrözés, y tengelyre tükrözés, néhány fontosabb függvény, mindez a középiskolás matek ismétlése.
1 X Függvény Ábrázolás
1. Az f(x)=c konstans függvény deriváltja nulla. Az f(x)=c konstans függvény differenciahányadosa tetszőleges x 0 (x≠x 0) esetén \( \frac{c-c}{x-x_{0}}=0 \), így a differenciálhányados is nulla, tehát a konstans függvény deriváltja mindenütt nulla. 2. Határozzuk meg az f(x) = x 3 függvény derivált függvényét! Ez három lépésben történik: 1. A differenciahányados felírása 2. A differenciálhányados kiszámítása. 3. A deriváltfüggvény meghatározása 2. 1 Differenciahányados felírása A függvény tetszőleges, de rögzített x 0 pontbeli differenciahányadosa: \[ \frac{f(x)-f(x_0)}{x-x_0}=\frac{x^3-{x^{3}_0}}{x-x_0}=\frac{(x-x_0)(x^2+x·x_0+x^2_0)}{x-x_0}=x^2+x·x_0+x^2_0; \; x≠x_0. \] 2. Hatványfüggvények deriváltja | Matekarcok. 2 Differenciálhányados kiszámítása A függvény tetszőleges, de rögzített x 0 pontbeli differenciálhányadosa: \( f'(x_0)=\lim_{ x \to x_0}(x^2+x·x_0+x^2_0) \) . A függvény határértékére vonatkozó tételek szerint: \[ \lim_{ x \to x_0}(x^2+x·x_0+x^2_0)=\lim_{ x \to x_0}x^2+\lim_{ x \to x_0}x·x_0+\lim_{ x \to x_0}x^2_0=x^2_0+x^2_0+x^2_0=3·x^2_0.
Egészrész-, és törtrészfüggvény Egészrész fogalma, jelölése Az x valós szám egészrésze az a legnagyobb egész szám, amely kisebb az x -nél vagy egyenlő vele. Az egészrész jelölése: [ x] (olvasd: " x egészrésze"). Egészrész-függvény bevezetése Például: [2, 1] = 2; [3, 98] = 3; [ -0, 2] = -1; [ -7, 8] = -8; [5] = 5. A definíció alapján: x - 1 < [ x] ≤ x. 1 x függvény ábrázolás. Az egészrész-függvény az alábbi: f: R → R, f ( x) = [ x]. A nyíldiagram nagyon jól szemlélteti az egészrész-hozzárendelést.
3 A deriváltfüggvény meghatározása Mivel az x 0 tetszőleges (értelmezési tartománybeli) pont volt, ezért: f'(x)=3x 2. Tétel: Az f(x) = x 3 függvény deriváltfüggvénye az f'(x)=3⋅x 2. Ez a tétel általánosítható: Az f(x) = x n függvény deriváltfüggvénye az f'(x)=n⋅x n-1. 3. Következmény A hatványfüggvényre kapott összefüggést alkalmazhatjuk arra az esetre is, ha a kitevő negatív egész szám. Negatív egész kitevő esetén: Ha \( f(x)=\frac{1}{x} =x^{-1}\) ( x≠0), akkor \( f'(x)=(x^{-1})'=-1·x^{-2}=-\frac{1}{x^2} \) . Általánosítva: \( f'(x)=\left(\frac{1}{x^n} \right) '=(x^{-n})'=-n·x^{-n-1}=-\frac{n}{x^{(n+1)}}. Ln (x) inverz függvénye. \) A hatványfüggvényre kapott összefüggést alkalmazhatjuk arra az esetre is, ha a kitevő pozitív racionális szám. Így megkapjuk a gyökfüggvények deriváltjait. Ha \( f(x)=x^{\frac{1}{2}}=\sqrt{x} \) akkor. \( f'(x)=\frac{1}{2}x^{\frac{1}{2}-1}=\frac{1}{2}x^{-\frac{1}{2}}=\frac{1}{2\sqrt{x}} \) . Általánosítva: Ha \( f(x)=x^{\frac{p}{q}}=\sqrt[q]{x^p} \) , akkor \( f'(x)=\left( x^{\frac{p}{q}}\right) '=\frac{p}{q}x^{\left(\frac{p}{q}-1\right)}=\frac{p}{q}x^{\frac{p-q}{q}}=\frac{p}{q\sqrt[q]{x^{q-p}}} \) .