Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1966 عربية
July 7, 2024, 12:18 pmA Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállítása az első tárlat, amely átfogó képet ad az 1958 és 1968 közötti évtized művészetéről. A mintegy 350 mű – festmények, szobrok, grafikák, könyvek, plakátok, valamint iparművészeti alkotások – jelentős része nem állandó kiállítási anyag, köztük számos alkotást a múzeumba kerülése óta eltelt öt-hat évtizedben még soha nem láthatott a közönség. Számvetés a 60-as évekkel – háromszintes panelházat húztak fel a Nemzeti Galériában. A kiállítás két meghatározó történelmi esemény közötti időszak művészetét tekinti át: az 1956-os forradalom utáni konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig. Ekkor jött létre a kultúrára vonatkozó kategóriarendszer, a "Három T", vagyis a művek Tiltott, Tűrt és Támogatott kategóriák szerinti minősítése, ami a művészeti eseményeket, kiállításokat és a könyvkiadást is befolyásolta. A tárlaton bemutatják, hogy a tiltott témák (1956, a szovjet megszállás, a rendszer diktatórikus jellege) által kirajzolt politikai "keretek" ellenére a művészek számtalan alkotómóddal kísérleteztek, hogy az 1956 utáni illúzióvesztett időszakban is megtalálják a korszerű művészi kifejezés "keretek között" maradó formáit.
- Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1986 relatif
- Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1966 عربية
Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1986 Relatif
Olyan művek is megtalálhatók a tárlaton, melyeket a múzeumba kerülése óta eltelt 50-60 évben nem láthatott a közönség. A jól tematizált kiállítás Előzmények szekciójában bemutatott művészek – többek közt a Bauhaust képviselő Bortnyik Sándor és az orosz avantgardizmust reprezentáló Uitz Béla – stílusjegyei a hatvanas években is továbbgondolhatónak számítottak. A Művészet és világpolitika a politikus művészet nemzetköziségét mutatja be, nyugat-európai alkotók művein keresztül. Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968) | MNG. Picasso, Guttoso vagy a keletnémet Willi Sitte alkotásain kívül láthatók annak a Bernard Buffet-nek "szálkás" stílusú festményei, akinek albumát Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjében lapozgatja az egyik szereplő. A kiállítás egyik legizgalmasabb része A tiltott zóna és határvidéke, melyben olyan, ki nem mondható tabutémák ábrázolása is megjelenik – 1956, az utána emigráló magyarok, a nyugati fogyasztói társadalom szabadsága vagy a párt kritikája –, melyek jócskán kívül estek a támogatott kereteken. Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
Keretek Között A Hatvanas Évek Művészete Magyarországon 1958 1966 عربية
szm) a hatvanas évekbeli szobor dinamikus. " Most tessen figyelni: "A külső jellemzésről a belső tartalom megjelenítésére, az egyedi vonásokról az egyetemes jellegzetességek megragadására tevődik át a hangsúly. " Hacsak úgy nem… Ismétlem: az 53-as szobor klasszikus (statikus, ez vajon miért szitokszó? ), időtlen nyugalmával, a részletek végtelenül finom, ugyanakkor nagyvonalú kidolgozásával egy nettó remekmű, míg a 63-as változatot nagy jóindulattal a másik modernista paródiájának látom. Mácsai István: Pesti utca, 1961 Ahol – a bevezető Barcsay-terem után – újból igazán átmelegedett a szívem, az a konzervatív realizmusként felcímzett része a kiállításnak. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1978 relative. Ott látható például Orosz János remek kis fél-absztrakt olasz tájképe, és ami a kiállítás igazi (újból) felfedezése: Mácsai István képei. Hogy mitől kapta a konzervatív jelzőt, azt nemigen tudom, milyen vicces lenne, ha David Hockney tavalyi monstre kiállítását ezzel az alcímmel illették volna Párizsban! Mácsai utcaképén ( Pesti utca, 1961) például nem, vagy alig használ árnyékokat (ebben is Hockney-ra hajaz): ettől teljesen megváltozik a kép tere, pontosabban megszűnik a klasszikus térábrázolás, a kép minden részlete ugyanolyan hangsúlyossá válik, valami éteri tisztaságot sugározva.
Ebben a két enteriőrben nagyon markánsan megragadható az a szemléletbeli váltás, ami már a kultúrpolitikát is áthatja, és amiben a szocialista realizmus néhány éve után a modernizmus újraéledése figyelhető meg. Nem túl népszerű korszak. Már ami a műtárgypiaci megítélését és az ismertségét illeti. Az, hogy ezek a művek nem annyira ismertek, abban nagy szerepet játszik az is, hogy ma a nemzetközi művészeti színtéren a hatvanas évek második felének magyar neoavantgárd művészete nagyon népszerűvé vált. Keretek között a hatvanas évek művészete magyarországon 1958 1968. Mintha át lenne ugorva közben a nehéz, ellentmondásos időszak. De Bernáth Aurél is jó kiindulópont – ő például nagyon nagy hatással volt a következő generációra, többek között Csernus Tiborra, Lakner Antalra. Tőle egy szocreál képet mutatunk be egy néhány évvel később készült munkájával együtt, hogy éreztessük, hogyan mozdul el valaki a szigorú ábrázolástól a kicsit lazább felé. Ezeknek a pedagógusszemélyiségeknek a vállán állva tudott az akkor induló új generáció egy szabadabb szemléletű képi világgal kísérletezni.