Közérdekű Használati Jog Mit Jelent?
July 7, 2024, 2:00 pmA jogszabály mai napon ( 2022. 07. 15. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) * Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezésére az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) az államhatárról szóló 2007. törvény (a továbbiakban: Áhtv. ) 5. §-a szerinti közérdekű használati jog bejegyzésével érintett ingatlanok adatát tartalmazó tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvet haladéktalanul, de legkésőbb az adatigénylést követő napon átadja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.
Közérdekű Használati Jog Jelentése
A közérdekű használati jog jogosultja a közérdekű szolgáltatást végző szervezet és egyszeri kártalanítást fizet a használatért. A közérdekű használati jog a tulajdonossal kötött megállapodás vagy erre feljogosított közigazgatási szerv határozatával keletkezik. A fenti közérdekű célok érdekében szolgalom is alapítható (távvezeték céljára). A használati viszony tartalma: a használati jog jogosultja a meghatározott célból és keretek között: birtokolhatja az ingatlant vagy egy részét, rajta átalakításokat végezhet, használhatja az ingatlant (berendezést létesíthet, bekerítheti a földrészletet), rendszabályokat írhat elő a föld művelésére, a termeszthető növényekre, a végezhető tevékenységre vonatkozóan. A használati jog alapításának szabályait a polgári jog határozza meg. E szerint ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. Közérdekű használati jog alapítására tehát, csak meghatározott tevékenységekkel kapcsolatosan kerülhet sor.Közérdekű Használati Jpg Www
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni (Ptk. 5:159. §). A használat joga tehát a használati jogok (pl. földhasználati jog, haszonélvezeti jog stb. ) egyike, ahol a használat korlátozott terjedelmű annak tárgyát és alanyát illetően is, továbbá annak gyakorlása át sem engedhető. A használat joga és a használati jog eltérő jogi kategória. [1] Ezért se akarjunk soha társasházi közös tulajdonú ingatlanrészre (telek) használati jogot (gépkocsibeálló), de még a használat jogát sem bejegyeztetni az ingatlan-nyilvánbtartásba, mert nem fog menni. A használat joga nem keverendő a közérdekű használattal vagy közérdekű használati joggal sem!
Közérdekű Használati Jogging
Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. Dr. Szabó Gergely ügyvéd A tulajdonosnak kizárólagos joga van a tulajdonában álló ingatlan vagy más dolog birtoklásához és használatához. Bizonyos esetekben viszont a jogszabály megengedi más személy ingatlanának vagy egyéb dolgának igénybe vételét. Ilyen esetek a szükséghelyzet és közérdekű használat is, amikor meghatározott feltételekkel a más tulajdonában álló dolog igénybe vehető. A szükséghelyzet Szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha más személy életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül és másként el nem hárítható veszély fenyegeti. A szükséghelyzettől csak akkor lehet szó, ha a veszély közvetlenül fenyeget, azaz közvetlen okozati összefüggés van a veszélyt kiváltó körülmény és a sérülés, károsodás bekövetkezésének lehetősége között. A szükséghelyzetet előidézheti valamely személy magatartása, vagy akár valamely természeti csapás is (pl.tv. 10. §, Ptk. 5:168. § (4) bekezdés, 5:175. §). Tartalma 5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása] (1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez. (2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét – eltérő megállapodás hiányában – olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. A szabályozás tartalmilag nem változott, kibővülni látszik viszont a szolgalom gyakorlásával összefüggésben a kímélendő érdekekkel érintett személyek köre, akik nemcsak a szolgáló telek használói, hanem elvileg harmadik személyek (pl. a szolgáló telek szomszédjai) is lehetnek. Mindemellett különösen védendőként a "használó" megfogalmazás került a birtokos helyébe, mely jelentheti egyrészt a szolgáló telek tulajdonosát, hisz a tulajdonjog eleme a használat, másrészt a használati birtokost (aki a használatra jogosító jogcímen birtokolja az ingatlant).