Ázsia Földrajzi Térképe
July 16, 2024, 10:02 pmÁzsia éghajlati területei A sokféleség és az ellentétesség rányomja bélyegét Ázsiára, a szélsőségek kontinense. Ázsiában a Föld valamennyi éghajlati övezete megtalálható. 1. Ázsia É-i peremét képező jeges-tengeri-szigetek, a hideg övezet sarkvidéki övének hideg, állandóan fagyos éghajlati területébe tartoznak. 2. Ázsia jeges-tengeri partvidékén mindenütt kifejlődött, a hideg övezet sarkköri övének tundra éghajlata. 3. Ázsiában a legnagyobb területen az Urál-hegységtől egészen Kamcsatkáig a mérsékelt övezet hideg-mérsékelt övére jellemző szubarktikus éghajlat (= tajga éghajlat) jött létre. Ázsia térkép - Tananyagok. (Megjegyzés: az Urál-hegység, nem éghajlatválasztó hegység, itt Ázsia földrajzi határaként szerepel. Nyugati oldalán ott is kifejlődtek az éghajlati, növényzetei övek, tundra, dél felé a tajga). 4. A nyugati fekvésű Urál-folyótól az 50. földrajzi szélességi foktól dél és kelet felé az Altájig, Kelet-Ázsiában Japán közepétől észak felé, a Koreai-félsziget kontinenshez illeszkedő részén és Északkelet-Kínában, Mandzsúriában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének nedves kontinentális éghajlata fejlődött ki.
ÁZsia TéRkéP - Tananyagok
5. Kis-Ázsiában az Anatóliai-magasföldön, Belső-Ázsiában az Altájon túl Mongóliában és Kelet-Kínában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének száraz kontinentális éghajlata az uralkodó. 6. Belső-Ázsia elzárt medencéiben (Takla-Makán, Tarim, Dzsungária, Góbi), valamint a Kaszpi-tenger K-i felétől a Kopet-dag és a Pamír előteréig, ill. a mongóliai félsivatagok területéig, a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe tartozó, mérsékelt övezeti félsivatagi, sivatagi éghajlat jellemző. 7. A Földközi-tenger partvidéke és a Fekete-tenger partvidéke mentén a mérsékelt övezeti meleg-mérsékelt övi (szubtrópusi övi), mediterrán éghajlat a meghatározó. 8. Ázsia földrajzi térképe. Eurázsia K-i oldalán: a Kínai-alföldön, Japán középső részétől D-re, Dél-Koreában, a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt övének (szubtrópusi övének) másik változata, a mérsékelt övezeti monszun éghajlat (= szubtrópusi monszun éghajlat) alakult ki. 9. Dél-Ázsia nagy kiterjedése miatt a trópusi övezet nagy területen érvényesül. Az Arab-félszigeten, Irán D-i részén és a Thar-sivatagban, a trópusi övezet térítői övi sivatagi, félsivatagi éghajlata jött létre.
A Himalája és Transzhimalája közti tektonikus völgyben, Tibet DNy-i részén ered. A Gangesz: a Hindusztáni-alföld legnagyobb folyama, az Indusnál valamivel kisebb, de sűrűbb vízhálózatú, s bővizűbb. A Himalája D-i lejtőjén ered, mellékfolyói a Himalája D-i, illetve a Dekkán ÉK-i oldaláról futnak le. A Brahmaputrával közös deltát épít a Bengál-öbölben (kb. 80 000 km2-en). A pusztuló delta egyes ágai tölcsértorkolattá szélesedtek. Nyári hatalmas árvize termékeny alföldjén, gondosan művelt, sűrűn lakott területeket veszélyeztet. A hinduk szent folyója. Brahmaputra: Ázsia 5. legbővizűbb folyója Tibetben ered, az Indus eredetének közelében, a Himalája és a Transzhimalája között. Felső szakaszát Cangpo-nak nevezik. Az Indushoz hasonlóan hatalmas keresztvölgyben töri át a Himaláját. Délnyugat-Ázsia vízrajzilag lefolyásos tengerparti vidékekre és lefolyástalan medencékre különül. Földrajz 7 ázsia - Tananyagok. Az Arab-félszigeten nagyobb állandó vízfolyás nem alakult ki. Vízhálózata ritka. Az időszakos folyói a vádik. Esőzések idején szállítanak csak vizet, különben szárazak.
Ázsia Domborzati Térkép – Groomania
Vízrendszere aszimmetrikus, mivel baloldalán nincs jelentősebb mellékfolyója. A tölcsértorkolattal Kara-tengerbe ömlő Jenyiszej, a Szelenga és az Angara által a Bajkál-tó vizét, míg fő vízvidéke révén: a Szaján, a Bajkál-tó körüli hegyvidék és a Közép-szibériai-fennsík nyugati részének vizeit szállítja a Nyugat-szibériai-alföldön keresztül. A Léna Ázsia 5. leghosszabb folyama. A Bajkál-hegységben ered, a Közép-szibériai-fennsík K-i felének, illetve a Sztanovoj-hegység É-i részének folyóit gyűjti össze. Ázsia Domborzati Térkép – groomania. A Léna-medencén keresztül kanyarogva deltatorkolattal éri el a Laptyev-tengert. A déli magashegységekből kiérő óriásfolyók bővizű folyókként folytathatják útjukat az alacsonyabb térszínek felé. Jégdugulásos árvízzel áradnak. A jeges páncél felengedésével hatalmas mocsárvilágot éltetnek. A vízfolyásokban gazdag Kelet-Ázsia vízrajzilag a Csendes-óceán peremtengereinek (az Ohotszki-, a Sárga-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger), valamint a Japán-beltengerének vízgyűjtő medencéjéhez tartozik.
A történelmi tényeket a Bosszú -ban sokkal inkább figyelembe kellett venni, mint a Vér és homok -ban, amiben - ha már a történelmet nézzük - számos korabeli dologra hangsúlyt fektettünk. Ilyen például a szőrtelenítés. Sokszor láthatjuk, ahogy a gladiátorok olajozzák magukat, és húzzák le a szőrüket. Abban a korban a szőrős férfitest a barbárok jelképe volt, a gladiátorok viszont annak ellenére hősök voltak, hogy egyébként rabszolgasorban tartották őket. Konkrétan a káromkodást értettem most ez alatt, mivel néha csak úgy a semmiért teszik, over-the-top ként, de szórakoztatóan. … Az Aréna Istenei, Vér és Homok: 1. Évad, 2. Évad, 3. Évad. 1-Rész: Vidto, 2-Rész: 3-Rész: 4-Rész: 5-Rész: Vidto 6-Rész: 7-Rész: 8-Rész: 9-Rész: 10-Rész: 11 -Rész: 12 -Rész: 13 -Rész: Vidto
FöLdrajz 7 áZsia - Tananyagok
Egyetlen lefolyása van, az Angara. Ezen a kontinensrészen van a Föld legalacsonyabb víztükrű tava is, a Holt-tenger. 405 m mélyen helyezkedik el a víztükre, feneke még 398 m-rel lejjebb. Feneke a Világtenger szintjéhez viszonyítva -803 m mélyen fekszik, tektonikus eredetű árokban. Sótartalma: 27-31%. Kálium (K+), nátrium (Na+) sóit, a tó vizének párologtatásával bányásszák. A kiszáradó Aral-tó10. Elő- és Hátsó-Indiában az elzártabb medencékben, a magasfennsíkok területén a trópusi övezet átmeneti övének szavanna éghajlata is képviselteti magát. 11. Elő- és Hátsó-India a tipikus trópusi övezetbe tartozó, trópusi monszun éghajlat területe. 12. Indonézia területét és Maláj-félsziget partvidékét a trópusi övezet egyenlítői övének egyenlítői éghajlata jellemzi. 13. Az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer magashegyláncaiban, Belső-Ázsia magashegyvidékein, magasfennsíkjain (Tibetben, Pamírban) a hegyvidéki övezetesség intrazonálisan mindenütt jelen van a hegyvidéki éghajlatával. Ázsia folyói Észak-Ázsia folyói a Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartoznak. Az Ob-Irtis ikerfolyó, a Föld 5. leghosszabb (5570 km), Ázsia 2. legjelentősebb folyamrendszere. A Nyugat-szibériai-alföld vizeit vezeti le a Kara-tengerbe, tölcsértorkolattal. Az Ob az Altájban ered két forrásággal. Az Irtis, az ikerfolyó hosszabb, bővizűbb része, a Mongol-Altájból fut le. A Jenyiszej-Angara-Szelenga a Föld 6., Ázsia 3. leghosszabb folyam-rendszere, ugyanakkor Ázsia legnagyobb vízgyűjtőjével (3, 1 millió km2) rendelkezik.