Társadalmi Változások A Dualizmus Korban

Társadalmi változások a dualizmus korában A forradalom hatására a feudális társadalom szerkezete megbomlott, új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság, és az ipari munkásság. Megváltozott a mezőgazdaságból, és az iparból élők aránya is. Ø A földbirtokos osztály A hatalomban két osztály osztozott: a nagybirtokos osztály és a nagypolgárság. Az állam kulcspozíciói azonban az arisztokrácia vagy a nemesi nagybirtokosok kezében voltak. A dualizmuskori társadalomra jellemző, hogy a szerzett vagyon nagyobb hangsúlyt kapott, mint az örökölt. Politikai hatalmukat a nagybirtok viszonya biztosította a parasztság tömegeivel szemben. Társadalmi befolyását pedig az úri középosztály közvetítette lefelé. Társadalmi Változások A Dualizmus Korában. A dzsentrik birtokos nemesek voltak, akiknek a szabad verseny korában a birtokállományuk fogyatkozott. Tőke és szakértelem híján a gazdálkodásuk elmaradottabb volt, mint a nagybirtokosoké vagy a polgári gazdáké, ám társadalmi súlyuk jelentős volt. Ø A polgárság A polgárság felső vékony rétegét 100-150 család alkotta.

1. Tételek+érdekességek - történelem - közép - tételek - Társadalmi változások a dualizmus korában
2. Társadalmi Változások A Dualizmus Korában

Tételek+Érdekességek - Történelem - Közép - Tételek - Társadalmi Változások A Dualizmus Korában

A polgárok oda fordultak, ahol nagyobb haszonhoz juthattak. Pénzüket ipari, kereskedelmi és hitelvállalkozásokba forgatták. Emelkedtek a középüzemeket fejlesztő, többnyire megmagyarosodott német eredetű vállalkozók. A polgárság kicsiny, de befolyásos csoportját alkották a vagyon nélkül induló, szakmai pályát befutó bankvezérek, illetve menedzserek. A nagypolgárság nagyrészt a magyarságba beolvadó idegenekből épült fel. Nekik társadalmi tekintélyük kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött helyénél. A nagypolgárságot a vagyonos középpolgárság és az értelmiség zárta el a kispolgári tömegektől. Ø Az úri középosztály A gyűjtőmedence volt az úri jelzővel díszített középosztály. Tételek+érdekességek - történelem - közép - tételek - Társadalmi változások a dualizmus korában. Az egyénnek könnyű volt a soraiba jutni, elég volt a takarékos tiszti rangot biztosító érettségi, ám a felemelkedő polgárnak el kellett sajátítania a dzsentri értékrendet. A dzsentri rangjához méltatlannak tartotta a fizikai munkát, az iparűzést Ø A kispolgárság A kispolgárság létszámban megközelítette a munkásságot, többségük az önálló anyagi lét peremén küszködő kiskereskedő vagy iparmester volt.

Társadalmi Változások A Dualizmus Korában

Kispolgárság: a nagypolgárság kibontakozásával nem szűnt meg a kisipar, sőt a mesterek száma tovább emelkedett. A kispolgárság mentalitását sajátos kettősség jellemezte: a nagypolgárral szemben sokszor kétkezi munkásoknak tartották magukat, míg a tulajdont megkérdőjelező gondolkodásától elhatárolták magukat. Parasztság: a jobbágyfelszabadításkor telki állományának arányában jutott földhöz, és ennek megfelelően rétegződött gazdag, közép, szegényparasztság illetve földtelen agrárploretárokra. A falu irányítása az 50-200 holdas gazdagparasztság kezében volt. A középparasztság (11-40 hold) maga művelte földjét, a szegényparasztság nem tudott megélni a földjéből, ezért bérmunkára kényszerült. A parasztság jelentős részét alkották a földnélküli agrárploretárok. Bérmunkából, kubikulásból, építkezésen vállalt munkából éltek. Saját réteget képeztek az udvari cselédek. Munkásság: új csoportként jelent meg a gyármunkásság. Számuk gyorsan nőtt, az ország népességének alig 5%-át tették ki. A szakmunkások döntő többsége a Lajtán túlról vándoroltak be.

Ahol a nemzetiség egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, ott a fennmaradása szempontjából az az egyik fő kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A más etnikumú lakosságnak a földről (lakóhelyről) való elüldözése a népirtás kategóriájába tartozik. A volt gyarmatok őslakóinak leszármazottait a legtöbb modern, ipari társadalom " törzseknek " tekinti, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tartja. A "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés. Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. A világon számtalan etnikai kisebbség él ilyen változó, hontalan státuszban. Európában a nemzetiségek ügye pártpolitikai, sőt Európai Uniós politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pl. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magyarország nemzetiségei Nemzetiségi politika a dualizmus korában Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ MTA (Czuczor-Fogarasi): Nemzetiség jelentése.

August 25, 2024, 3:00 am