Háros Szigeti Ártéri Erdő Torta
August 27, 2024, 7:56 amSajnos az emberi tevékenység ezt az elhagyott területet sem hagyta érintetlenül: hátrahagyott hulladékokat, vasbetonelemeket, épületmaradványokat, törmelékeket, gumiabroncsokat, és nem utolsó sorban lőszereket nőtt be a növényzet, a felhagyott katonai használat emlékeiként. A Dunán levonuló árvizek műanyag palackok tömegét hagyja a parti fák között. Háros szigeti ártéri ergo sum. Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok Legfőbb veszélyeztető tényezőnek számít az invazív növényfajok térhódítása a területen, elsősorban a folyóparti erdeinket mindenhol veszélyeztető zöld juhar terjedése. A lágyszárúak közül a japán keserűfű és a kanadai aranyvessző degradálja a területet. Jelentős a hulladékszennyezettség, egyrészt a hátrahagyott katonai hulladékok, másrészt az árral érkező és fennakadó hulladékok miatt. A természeti értékek védelme érdekében vissza kell szorítani az invazív fajokat, hulladékmentesítést kell végezni, fenn kell tartani a terület háborítatlanságát, biztosítani kell az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását.Háros Szigeti Ártéri Ergo Sum
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Budapest XXII. kerülete Terület 0, 594 km² Alapítás ideje 1993 Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park Elhelyezkedése Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″ Koordináták: é. Háros Szigeti Ártéri Erdő: Háros Szigeti Ártéri Ergo Sum. 19° 01′ 32″ A Háros-sziget Budapest XXII. kerületében, a főváros déli határán alakult ki a Duna a jobb partjához közel. A folyó 1911-es szabályozása félszigetté alakította (északi részét feltöltéssel a parthoz kapcsolták), de a nevét megőrizte. Törzskönyvi száma: 265/TT/93 Földrajzi-földtani helyzete [ szerkesztés] Az egykori homokzátony a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik. Története [ szerkesztés] Először 1567-ben említik. Élővilága azért maradhatott viszonylag épen, mert a 20. század nagy részében katonai terület volt, amelyen nem gazdálkodtak (laktanya és kikötő volt itt). A katonai használat emlékeiként különféle hulladékok: vasbeton elemek, épületmaradványok, törmelék, gumiabroncsok, lőszerek maradtak vissza.
Vissza az oldal tetejére