József Attila Ringató Elemzés
August 28, 2024, 9:49 pm14 Blcs, vn knyvekben ll, hogy por vagyunk. De n, aki a fvek beszdjt S a komtk dbrgst deleltkre terelem, Tudom, hogy nemcsak por vagyunk: Por s Istenpor vagyunk. Visszahullvn A por a porral elkeveredik, Igy keveredik el Istennel a llek. Kiváló novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint, aki a József Attila- és a Radnóti Miklós-vers összehasonlításáról szóló feladatot is értékelte. "Egy mindenki által ismert alapkölteményről van szó, József Attila egyik korai művéről, amely egyes szám első személyű, tehát a beszélő erőteljes jelenléte figyelhető meg a versben – ennek ellenére a természeti elem kitüntetett pozícióban van" – mondta az összehasonlító elemzés feladatáról Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. József Attila Ringató Elemzés. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részének egyik feladata József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című művének összehasonlító értelmezése.
József Attila Ringató Elemzés
A népies jellegű hang a továbbiakban színeződik az avantgárd hatásokkal is. József Attila felfedezi a maga számára a népköltészet szürreális, groteszk elemeit, így születnek meg olyan dalai, mint a Ringató vagy a Klárisok. A Klárisok (1928) a Márta-szerelem legharmonikusabb szakaszában íródott. József Attila - Óda (Elemzés) -. Maga a mű harmónia és diszharmónia állandó egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és a rút, az idilli és a groteszk, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. Az ellentétesség és a párhuzamosság a szervező elve a műnek, amely szerkezetileg két részre tagolható. Az első két szakasz az ellentétességet feltáró állapotrajz, a második kettőben az időbeliség is lényegi, az elmúlás képzete is központivá válik. A szöveg csupán névszókból és névelőkből áll, mégis többirányú mozgásfolyamatot érzékeltet. Népi elemeket tartalmazó, stilizáló nyelvű, "bartóki" jellegű dal ez, amelynek szerkezeti-tartalmi elemei, motívumai többféle értelmezést is megengednek. Ez összhangban van a költő ekkori felfogásával: tudatosan a többértelműséget keresi.
József Attila - Óda (Elemzés) -
Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki. De mit keres a halált asszociáló képzet ebben a lebegő dalban? S a szépség ellenpontjaként miért a kiélezett groteszk jelenik meg, szerelmes versben szokatlan képekkel (békafej, bárányganéj)? A legtöbben az életrajzi helyzettel magyarázzák ezt. A Márta-szerelem nem eleve reménytelen, a vonzalom kölcsönös, a férfi mégis "tudja" és "érzi", hogy túl nagy köztük a társadalmi helyzetükből következő távolság, kapcsolatuknak nincsen jövője. Mindez nem a kimondás, hanem a sejtetés szintjén mutatkozik meg, és ez érvényesül a vers egészében, a viszonylag önállóan is értelmezhető egyes versszakokban, olykor egyes sorokban is. A "rózsa a holdudvaron" sor az egyik értelmezés szerint a különleges, az ékszerekkel is kifejezett női szépség hangulati megfogalmazása; egy másik szerint a szerelmes férfi lelkének holdudvarában a lány a rózsa; egy harmadik szerint egyértelműen erotikus a kép: a női mell látványára utal.
Enyém a mult és övék a jelen. " Ezek az ellentétes fogalmak a költő személyében válnak egységessé. A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között. A III. részhez kapcsolódik az előző rész, ugyanis a II részben tapasztaltakat saját sorsában vezeti le. A költőben benne él van apja és anyja is A költő végkövetkeztetése, hogy mivel mindannyian rokonok vagyunk a Duna mentél élő népekkel, ideje viszonyaink rendezésére. A költő e felismerést a kép társadalmivá tágulásával fejezi ki: ". Én dolgozni akarok Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. " A III. rész hangvétele magasztos, ünnepélyes hiszen ódáról van szó Ezt a hatást a hősök felsorolása és az indulatos hangvétel támasztja alá.