Magyar Racka Juh Film
July 17, 2024, 10:07 amA racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés előfordulhat. 1983 -ban alakult meg a Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesület, amelynek célja többek között a fajtatiszta tenyésztés és génbankként való megőrzés. Gazdasági haszna Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. Magyar racka juh tv. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Körös–Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik. A fehér és fekete magyar (hortobágyi) racka juhot védett és őshonos állatfajtának nyilvánította együttes rendeletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Jegyzetek Források Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 963-286-059-4 Jávor András – Kukovics Sándor – Dunka Béla: Régi magyar juhfajták, Mezőgazda Kiadó, (2006) ISBN 963286316X Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Magyar Racka Juh Tv
A rackák közepes termetűek, a kosok marmagassága 72 cm, az anyáké átlagosan 66 cm, súlyuk kosok esetében 55-75 kg, anyáknál 35-45 kg. Fedőszőrük hossza átlagosan 25–30 cm. Megkülönböztetünk fehér és fekete színváltozatot. Az Alföldön, a Bakonyban, a fehér volt elterjedtebb, de a hajdúböszörményiek a feketére esküdtek. Fehér racka: A fejen és a lábakon lévő rövid szőr színe a bőrsárgától a fényes vörösbarnáig lehet, bundája színe piszkosfehér. Olykor látható a deréktól hátra halvány vörhenyes-lila szín is. szarvai, körmei színe mint a viaszé, néha helyenként csíkos. Szája, szemhéja, szájpadlása és orrtükre sötét rózsaszín. A fehér racka születéskor fejnél, nyaka alsó élénél, lábainál barna, többi testrészén fehér, de gyakran egyszínű barnán jön a világra. A fehér példányok gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. Érdekesség, hogy két fehér színű egyed utóda mindig fehér lesz, míg a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. Magyar racka juhel. Gyapja nem értékes, leginkább a pásztoremberek ismert subája, kucsmája készül belőle.
További információk A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségének (MJKSZ) lapja A Környezetvédelmi Minisztérium lapja A Duna-Dráva Nemzeti Park lapja Állatvédő oldal A 32/2004. (IV. 19. ) OGY határozat 4/2007. (I. 18. )