Artúr Király Legendája

A világ tele van megmagyarázhatatlan titkokkal. Hogyan épültek a piramisok? Mi célt szolgáltak a Nazca-vonalak? Létezett-e Atlantisz? Az új 20 kötetes könyvsorozat a legizgalmasabb rejtélyekbe enged betekintést. Szakszerűen, tényszerűen, mégis rendkívül szórakoztatóan járja körül a sokszor misztikus, megfejthetetlennek tűnő kérdéseket. A sorozat köteteit a történelem iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk. 1. A fáraók titkai február 26. 2. Stonehenge március 5. 3. Trója A megtalált város március 19. 4. Atlantisz Az elsüllyedt kontinens április 2. 5. A holt-tengeri tekercsek április 16. 6. A maják eltűnése április 30. 7. Bermuda-háromszög május 14. 8. A Nazca-vonalak május 28. 9. Artúr király legendája június 11. 10. Amazónia ősi városai június 25. 11. A torinói lepel július 9. 12. Az egyiptomi piramisok július 23. 13. A Húsvét-sziget kőszobrai augusztus 6. 14. Az első emberek augusztus 19. 15. A templomos lovagok szeptember 3. 16. Ősi sírok szeptember 17. 17. Szellemhajók október 1. 18. Machu Picchu október 15.

• Artúr király legendája (2012)
• Artúr király legendája videa
• Artúr király és a kard legendája
• Artúr király a kard legendája

Artúr Király Legendája (2012)

Az Artúr király legendája: áltörténelem vagy tény? Történelmi legitimitását a történészek az évszázadok során széles körben vitatták, vitatkoztak a király létezésének érvényességéről és legitimitásáról, de az eredmények még mindig nem meggyőzőek. A rendelkezésükre álló történelmi dokumentumok és források korlátozott száma, valamint a több mint egy évezreddel ezelőtt történt feltételezett esemény miatt sok történész következtetése erősen véleményes. Akár hiszünk benne, akár nem, tagadhatatlan, hogy a sötét középkor királyának történetét büszke britként szívünkön viseljük. A legendás brit hadvezér legkorábbi említése az egyetlen fennmaradt korabeli forrásból származik, a 6. századból, egy walesi szerzetes, Gildas és De Excidio et Conquestu Britanniae című művéből. Gildas azonban úgy tűnik, egyáltalán nem tesz említést egy Artúr nevű harcosról. A Badon-hegyi csatáról szóló beszámolójában azonban, amelyben a szász támadókat megállították, a győzelmet egy brit vezetőnek tulajdonítja. Az egyetlen parancsnok, akit név szerint említ, Ambrosius Aurelianus, az 5. század végén született római-brit, aki "néhány csatát megnyert, másokat elvesztett".

Artúr Király Legendája Videa

Az Artúr-mondakörrel valószínűleg mindenki találkozott már valamilyen formában, hiszen az elmúlt pár száz évben megszámlálhatatlan írás, film, hangjáték, színdarab, diafilm és Gyalog-galopp dolgozta fel valamilyen formában a legendás király tündöklését és bukását, Excaliburostul, Merlinestül, Camelotostul, kerekasztalostul. Na de azt gondolta volna bárki, hogy a történetnek talán nem minden szava igaz? Miles Russel brit régész-történész szerint Artúr király valójában nem létezett, a mondáját valószínűleg öt valós személy tetteiből gyúrta össze a hálás utókor. Artúr legendája aközben alakulhatott ki, hogy az emberek szájhagyomány útján lelkendeztek egy ötödik századi hadúrért, Ambrosius Aurelianusért. Gildas, a hatodik századi történetíró szerint Ambrosius igazi úriember volt, talán még császári sarj is lehetett. Korabeli források szerint Aurelianus remek hadvezér volt, többször is legyőzte a szászokat. Legnagyobb győzelmét a Mount Badon orstrománál aratta, bár azt nem tudjuk, hogy ki ostromolt kit, ahogy azt sem, hogy hol lehet ez a bizonyos Mount Badon.

Artúr Király És A Kard Legendája

Az utóbbi időben nem unatkozhattak a kerekasztal legendájának rajongói, elég csak 2008-ban indult Merlin, a 2007-es Az utolsó légió, valamint a 2004-es Artúr király ra utalnunk, míg korábban John Boorman 1981-es filmje, az Excalibur, a Robert Bresson-féle Lancelot (1982), s nem utolsósorban a Monty Python állított emléket a középkori királynak. Ez mind azt bizonyítja, hogy a feltételezések szerint az 5. vagy 6. században élt római-kelta harcos, az angolszász hadak kérlelhetetlen ellenfele, a nyugati kultúra egyik legnagyobb becsben tartott történetének fő alakja lett. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy Artúr király legendáját először Geoffrey of Monmouth Anglia királyainak története a 12. században című munkája népszerűsítette. Geoffrey szerint műve egy elveszettnek hitt kelta kéziraton alapszik, amely Guinevere, Merlin, Caliburn kardja és Artúr sírhelyének történetéről szól. A téma egyik szakértője, Michael Wood ( In Search of England, In Search of Myths and Heroes) szerint Geoffrey munkája merő keltabarát propaganda, ami azzal a céllal íródott, hogy mitizálja Anglia angolszász időszaka előtti örökségét.

Artúr Király A Kard Legendája

A titokzatos Avalon szigetére szállítják, ahol két lehetősége van: vagy meghal, vagy megvárja, míg meggyógyul, és visszaszerezi királyságát. A nagy király legendája az oxfordi klerikus műve nyomán nemcsak Nagy-Britanniában, hanem egész Európában az irodalmárok közkedvelt témájává vált. A középkor legjelentősebb költői közül kettő, Chrétien de Troyes és Wolfram von Eschenbach verses regényben emlékezett meg a hős alakjáról, 1230 körül egy ismeretlen francia szerző pedig prózában mesélte el Artúr történetét. Az óriásira duzzadt anyagot Thomas Malory szerkesztette egyetlen kötetbe. A Le Morte d'Arthur című gyűjteményt 1485-ben adták ki. A rettegett hadvezér Artúr legendája tehát évszázadokon át számos generáció képzeletvilágát formálta, a kutatók azonban még manapság sem tudják biztosan, valós történelmi személyiség ihlette-e alakját. Simon Young, a téma jeles kutatója amellett érvel, hogy elsősorban neve árulkodik arról, hogy Artúr valóban létezett. A név ugyanis valószínűleg a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.

Vol. 1795. New York. ↑ Littleton, C. S. és Malcor, L. A. (2005): Az Arthur királyról, a Kerekasztal lovagjairól és a Szent Grálról szóló legendák eredetének radikális felülvizsgálata. Debrecen. ↑ Télfy János (1863): Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéhez. Pest. ↑ Philips G, Keatman M. Arthur, the True Story. Arrow, London, 1993 ↑ ↑ Archivált másolat. [2015. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 14. ) ↑ a b Források [ szerkesztés] Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919. Artúr-legenda a oldalán (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni! ) Sources of British History: Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Artúr-mondakör Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 142149444 LCCN: n79055479 GND: 118504517 NKCS: jo2016908844 BNE: XX1154992

June 30, 2024, 8:39 pm