Tóth József (1914 - ) - Híres Magyar Festő, Grafikus
July 16, 2024, 8:37 pmA Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (MOGIM) szeretettel meghívja Önt és kedves családját a Papp Simon Népfőiskola Tagozat következő rendezvényére, Tóth József festőművész kiállításának megnyitójára 2018. szeptember 7. (péntek) 1700 órára a szabadtéri kiállítás oktató és kiállító termébe (Zalaegerszeg, Falumúzeum u. ). Program: Vendégeket köszönti: Tóth János igazgató, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum A kiállítást megnyitja: Csiba Erika művészettörténész, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Baráti beszélgetés A kiállítás megtekinthető: 2018. szeptember 7-től 25-ig. 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u. 2018. szeptember 07. péntek – 2018. szeptember 25. Tóth-Kovács József. kedd 273 Array Kedd – Vasárnap: 10-18 óra tuesday;wednesday;thursday;friday;saturday;sunday
Kiállítás - Tóth József Festőművész Kiállítása - Museum.Hu
Fürst József festőművész 1947 -ben született Budapesten, ahol művészeti tanulmányait is végezte. A művész, a XVI. századi olasz manierista művészekre emlékeztető tehetséggel alkot. Vázlatkészítése magas szintű, ecsetkezelése mesteri. Vászonfestményei, bár rendkívül színteltek, mégis tudatosan visszafogottak, soha nem hivalkodóak. Hagyományos eszközökkel, a nemesi udvarokra jellemző ragyogással küldi üzeneteit a mának, a hétköznapok tárgykörében. A művész az úgynevezett "varázs realizmus" képviselője. Az az érzésünk, hogy nem ő választotta ezt az iskolát, hanem ellenkezőleg, ő a kiválasztott. Kiállítás - Tóth József festőművész kiállítása - Museum.hu. Fürst József alkotásai a magyar művészet spektrumát színesítik. Ö az, aki Szent Lukács követőjének alázatával kutatja saját művészi nyelvezetét. Kiállításai során Európa számos országán kívül az Egyesült Államokban és Japánban is nagy elismertségnek örvend. Alkotásai több magán- és közgyűjteményben megtalálhatóak. (Fürst József aktuális festményeihez kattintson a fenti linkre) Fürst József festőművész korábbi festményei:
Tóth-Kovács József
Küzdhet egymással jó és rossz, fény és sötétség, igaz és hamis, egy ponton minden harc megnyugszik, mert nem lesz másként, csak "Miképp a mennyben, úgy a földön is". Tóth Csaba képidézete Hans Leopold Willmanntól, amely a festőművész által Hamvas Béla gondolatával lép párbeszédbe: "Bolond, aki nem az örök életre rendezkedik be" Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreA könyv maga is egy nyílt hitvallás, csodálatos, hogy ezt így sikerült létrehozni. "Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot" – idézi József Attilát a festőművész, kibontva, hogy a saját istenhite, amiben él, ami körülveszi, a falusi világból, földközeli, misztikus talajból táplálkozik, a nagyszülein, szülein keresztül jött, és a művészetében tört felszínre. Olyan korban élünk, amikor meg kell élnünk a kereszténység passióját, a kereszténységet a 21. században sokat támadják, ezért látható a kötet borítóján Krisztus szeggel átütött keze. A hátsó borító pedig azt súgja, van egy másik világ, a kereszténységnek van egy olyan dimenziója, ami a földi életünk utáni életről szól; ez vigasztalás az emberek számára. Tóth Csaba könyvében, saját írásainak sorában van egy egészen különleges párhuzam, amely a művészet születésének misztériumát a kétezer éves imádságban, a Miatyánkban ragadja meg. Soronként társítja hozzá az alkotás lényegéről szavakba önthető gondolatokat: az égiekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségétől a megrendítő emberfeletti valósággal való találkozáson, az ősi mintakövetésen át a rítusok, szertartások szellemi hátteréig, ahol a láttatás eszközei mindig is műalkotások voltak.