Térd Oldalszalag Fájdalom

2008-2009 Gazdasági Válság

A fejlett gazdaságokban minden hónap, amit a válság miatt elszigeteltségben töltenek, 2 százalékpontos csökkenést eredményez a GDP-ben. Az idegenforgalom teljesítménye pedig egyenesen 70 százalékkal eshet. Az amúgy is bizonytalan gazdaságokban pedig nagyobb válság jöhet, mint amely a 2001. 2008 gazdasági válság. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után vagy a 2008-as recesszióban tapasztalható volt. IMF: a 2008-as válságnál is nagyobb lesz a mostani visszaesés Csak összehangolt intézkedéssel lehet úrrá lenni a helyzeten, teljesen át kell szabni az idei és jövő évi költségvetéseket. A hitelfelvételi költségek emelkedhetnek és a pénzügyi feltételek is szigorodhatnak, ha a bankok azt érzékelik, hogy a lakossági és a céges ügyfelek által felvett hitelek visszafizetése bizonytalanná válik. A magas hitelfelvételi költségek viszont felszínre fogják hozni azokat a sérülékenységeket, amelyek az elmúlt évek alacsony kamatkörnyezetében kialakultak, ez pedig növelni fogja annak a kockázatát, hogy az adósságokat nem lehet majd átütemezni.

Mély Zuhanást Jósol A Közgazdász, Aki Előre Látta A 2008-As Válságot

A hitelfelvételi források beszűkülése felerősítheti a kínálati és keresleti sokkból következő negatív spirált. Az eddigiek azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány a szolgáltatói szektort sokkal erőteljesebben érinti, mint a 2008-as válság. Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és kutatási részlegének igazgatója ennek kapcsán arra mutat rá, hogy ha ezek a sokkok több országban jelennek meg, akkor a fent említett negatív hatásokat a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi összekapcsoltság tovább erősítheti, amelynek következtében a globális gazdasági aktivitás összezuhan, lenyomva ezzel a nyersanyagárakat. A 2008-as pénzügyi válság valódi oka. Akár 40 százalékos zuhanás jöhet Európában Goldman Sachs elemzői legfrissebb előrejelzésükben úgy vélik, hogy a második negyedéves amerikai GDP akár 35 százalékkal is eshet éves szinten, az európai pedig 40 százalékkal zuhanhat. A harmadik negyedévben azonban már 19 százalékos növekedéssel kalkulálnak negyedéves összehasonlításban.

A 2008-As Pénzügyi Válság Valódi Oka

Nézzük meg ennek a történelmi előzményeit: az 1970-es években bekövetkezett stagfláció (stagnálás/recesszió és magas infláció) jelensége, amivel a keresletélénkítő keynesi gyógymódok tovább már nem voltak alkalmazhatóak. Erre érkeztek válaszul az új közgazdaságtani irányzatok Friedrich von Hayek (osztrák iskola) és Milton Friedman (chicagói iskola) munkásságával, a politikai megvalósítását a Ronald Reagan és Margaret Thatcher vezette korszak fémjelezte. Ezzel párhuzamosan egy átfogó deregulációs folyamat kezdődött meg, aminek következtében kialakult a pénzügyi szektor szabályozatlansága és egy időben a jóléti állam alapköveit is lebontották a nyugati országokban. Négy ember, aki megjósolta a 2008-as válságot - Mitől félnek most? - Portfolio.hu. E procedúrák negatív hatásai 2008 őszén csúcsosodtak ki – a piac önszabályozó képessége iránt veszett el a bizalom –, és ma egy sokkal aktívabb állami regulációt látunk az országok többségében. Ennek lenyomatait magunk is láthatjuk, ha nyitott szemmel járunk a világban. Minden lehetőséggel lehet jól és rosszul élni, ez egyáltalán nem jelent negatív nexust, ugyanis felelős gazdaságpolitikus gyengélkedő periódusban fűtheti egy ország gazdaságát, a túlzott felhevülés elkerülése érdekében pedig hűtheti is azt, reménykedjünk benne, hogy a döntéshozók rendelkeznek ezzel a bölcsességgel, és rövid távú politikai érdekek ezt nem írják felül.

Négy Ember, Aki Megjósolta A 2008-As Válságot - Mitől Félnek Most? - Portfolio.Hu

Ha azonban nem tudjuk feltérképezni a válság valódi okait, akkor lehet azzal érvelni, hogy a Dodd-Frank-törvény értelmében meghozott intézkedések valószínűleg meggátolják a 2008-as válság megismétlődését. Azt azonban tudjuk, hogy ezek az új szabályozások szinte biztosan lassítják a GDP növekedését és a gazdaság talpra állását. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ami 2008-ban történt, az a nem hatékony szabályozásnak vagy az eleve instabil gazdasági rendszernek volt a következménye. Épp ellenkezőleg, meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy a pénzügyi válságot valójában a kormányzat lakáspolitikája okozta. Ez a lakáspolitika azt az elvet követte, hogy diszkriminatív és szükségtelen a lakásfinanszírozás terén különböző feltételeket kikötni. 2008-as gazdasági válság. Ez ügyben Washington mögött állt az ingatlanfejlesztők, a lakásépítők és a bankok alkotta kör is, akik számára az államilag támogatott jelzáloghitelezés hatalmas profitot jelentett. Az 1934-ben alapított Szövetségi Lakásügyi Hivatal 25 éven át úgy adott biztosítékot a jelzáloghitelek mögé, hogy azért cserébe 20 százalékos önrészt kért.

Gazdaság: Egy Gondolat A 2008-As Pénzügyi Válságról, És Ami Utána Következett | Hvg.Hu

A gazdaságpolitikai válságot követő újragondoláshoz kíván hozzájárulni a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete, a Fejlődés vagy forradalom című kiadvány. Olivier Blanchard és Lawrance H. Summers a téma nemzetközileg elismert szakértőinek gondolatait tolmácsolva arra keresik a választ: végbemegy-e a nemzetközi makrogazdasági gondolkozásban és szakpolitikában a korábbi nagy válságok után megfigyelhető átalakulás? A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kiadójának legfrissebb közgazdasági kötete a válság utáni gazdaságpolitikában történt szakpolitikai irányváltásokról és a makrogazdaságról való gondolkodás teljes megújulásáról szól. Olivier Blanchard, a washingtoni Peterson Institute for International C. Gazdaság: Egy gondolat a 2008-as pénzügyi válságról, és ami utána következett | hvg.hu. Fred Bergsten szenior kutatója, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza (2008–2015), és Lawrence H. Summers amerikai közgazdász, az Obama-adminisztráció pénzügyminisztere, a Harvard Egyetem volt elnöke és professzor emeritusa könyvükben a pénzügyi stabilitást célzó szakpolitikai dilemmák végiggondolásához nyújtanak támpontokat.

Vélemény A 2008-as amerikai pénzügyi válság kitörésekor számos elemző úgy vélte, hogy a kapitalizmus válságának vagyunk a szemtanúi, ami azt bizonyította szerintük, hogy a szabad piaci rendszer természetes velejárója az instabilitás. Ezen a nézeten alapult a Dodd-Frank-törvény elfogadása, amely szerint szélesebb állami felügyelettel kell kontrollálni a pénzügyi rendszert. Ezzel szemben a válságot nem a nem eléggé kiterjedt állami szabályozás vagy az instabil természetű gazdasági rendszer, hanem a washingtoni kormányzat lakáspolitikája okozta. 2013. 11. 21 | Szerző: Peter J. Wallison - A szerző Reagan elnök tanácsadója volt, az American Enterprise Institute kutatój 2013. Wallison - A szerző Reagan elnök tanácsadója volt, az American Enterprise Institute kutatój Miért fontos, hogy megvizsgáljuk a válság okait? Elvégre is öt év telt már el a 2008-as válság óta, és az USA kongresszusa, valamint az amerikai pénzügyi szabályozó testületek számos intézkedést hoztak és hoznak annak érdekében, hogy többé ne ismétlődhessen meg az akkori krízis.

August 25, 2024, 11:00 pm