Térd Oldalszalag Fájdalom

Savoyai Jenő Szobra

Savoyai Jenő-szobor Közigazgatási adatok Ország Magyarország Település Budapest Építési adatok Felállítás ideje 1899 Felavatás ideje 1900 Felhasznált anyagok bronz mészkő Elhelyezkedése Savoyai Jenő-szobor Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 58″ Koordináták: é. 19° 01′ 58″ A Wikimédia Commons tartalmaz Savoyai Jenő-szobor témájú médiaállományokat. Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota Pest felé néző hosszanti oldalán, a Savoyai teraszon, a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt áll. A lovas szobrot 1900-ban állították fel mai helyére. Fotók. A szobor [ szerkesztés] A Budát a török uralom alól felszabadító sereg egyik parancsnoka, Savoyai Jenő szobrát – Nay Rezső építész közreműködésével – Róna József készítette. A szobrot eredetileg Zenta rendelte, de a meghirdetett sorsjátékon nem vettek elegen részt, így nem gyűlt össze a szükséges pénz. [1] [2] A város nem vette át a kész szobrot, és a művész csődközelbe került. Az alkotást végül Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára megvásárolta a magyar állam.

Budapest, Látkép A Királyi Várból, Savoyai Jenő Szobra | 367. Gyorsárverés | Darabanth | 2020. 04. 02. Csütörtök 19:00 | Axioart.Com

A törökök ekkor több tucat folyami csónak és ladik felhasználásával az átkeléshez hajóhidat létesítettek, majd a bácskai oldal hídfőjénél sorba állított társzekerekkel belső sáncot alakítottak ki. Savoyai Jenő támadása a török csapatokat sebezhető állapotban érte, mivel a külső sánc kialakítása még nem fejeződött be, a sáncrendszer félköríve nem zárult be és rajta egy nagy nyílás volt látható. Amikor a sáncok között és mögött feltorlódott 35, 000 török katonát félkörívben átkarolta a min­tegy 60, 000 főből álló császári sereg, Savoyai parancsot adott a pontonhíd ágyúzására. Budapest, látkép a királyi várból, Savoyai Jenő szobra | 367. Gyorsárverés | Darabanth | 2020. 04. 02. csütörtök 19:00 | axioart.com. A török hajóhíd ágyúzása ( Forrás: honvedelem hu) A negyvennégy ágyú folyamatos tüze alatt a török katonák között eluralkodott a pánik, s hiába küldte a szultán a bánsági oldalról a szpáhi elit lovasságot a túloldalra, az ellenség félgyűrűjének áttörése nemcsak sikertelen volt, de további kavarodást is okozott. Miután a császári csapatok elfoglalták a hídfőt, a bácskai oldalon rekedt több tízezer török katona a reménytelenné vált helyzetben a magas partról a Tiszába vetette magát.

Savoyai Jenő Szobra

A későbbi néphiedelem az apály idején a Tiszán előbukkanó Török- vagy Eugén-szigetet a zentai csata során elesett török katonák holttestét befedő iszapból keletkezett zátonyhoz kötötte. A zentai csata egy korabeli metszet másolatán ( Forrás:) A török számbeli fölény ellenére Savoyai Jenő határozott fellépésével az erőltetett menetben vonuló, fáradt keresztény hadak javára döntötte el a csata kimenetelét. Amíg a császári csapatok embervesztesége ezer fő alatt maradt, addig Elmasz Mehmed török nagyvezér mintegy 20, 000 katonájával együtt a csatatéren lelte halálát. Savoyai Jenő Szobra. Az éj leple alatt a szultán hátrahagyva a táborát Temesvárra menekült, Thököly Imre pedig a holttestek között az estét kivárva visszaúszott a Tisza bánsági oldalára. A császári seregek hadizsákmánya óriási volt, a sátrak és egyéb felszerelés mellett, lőszerrel felpakolt kocsik, ágyúk, 8, 000 ló, 12, 000 élő marha és teve, valamint a török hadipénztár is Savoyai birtokába került. Magyarország és Erdély a karlócai békét (1699) követően ( Forrás: honvé) A karlócai béke A keresztény hadak fényes győzelmét 1697. szeptember 21-én a díszbe öltöztetett Bécs fáklyás kör­menettel és diadaloszlopokkal ünnepelte, hatal­mas feliratokon hirdetve, hogy "Bécs Zentánál megszabadíttatott" (Vienna ad Zentam servata).

Fotók

Az eredeti cikk ezen a linken található:

A Savoyai terasz a Clark Ádám térről siklóval, a Szent György tér felől, illetve a Nagy Rondellán keresztül gyalog közelíthető meg. Az Eklektika irányzat Számtalan kort, stílust, irányzatot különböztetünk meg és ezeket mind-mind jól el lehet határolni egymástól, a markáns stílusjegyeik révén. Az eklektika azonban egy olyan irány, amely szakított ezzel a hagyománnyal. Az eklektika egy önálló elemektől szinte mentes, számos kornak, stílusnak, emléket állító irányzat, amelynek az egyedisége pont abban rejlik, hogy mindenből a legjobbat veszi át és gyúrja egy izgalmas egyveleggé. Eklektika Nyugat-Európában Nyugat-európában számtalan olyan épület van, amely az eklektika jegyében tündököl. Ilyen többek között a londoni parlament, amely alapjaiban véve neogótikus-romantikus, ám kialakításában kicsit sem gótikus. Ezért ezt az épületet eklektikusnak szokták nevezni. Az eklektika okozza a legtöbb fejtörést a kutatóknak, de egyben a legizgalmasabb percek is hozzá fűződnek. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a XIX.

July 4, 2024, 10:54 pm