Ismered A Norvég Erdei Macskát? Ennyire Csodálatos Állat
July 4, 2024, 9:23 pmAz idegenekkel szemben nem elutasító, de nem is barátkozik rögtön, először kicsit távolságtartó. Jellemző rá a magabiztos viselkedés. Nem akaratos és követelőző, inkább a testbeszédével és szemkontaktussal kommunikál gazdájával. Főleg fiatal korában játékos, de ez a tulajdonsága a legtöbb esetben a felnőtt korban is megmarad. Egyaránt jól érzi magát a szabadban és a lakásban. Elfogadott fajták - Abesszin, Balinéz, Birman, Brit rövidszőrű, Egyiptomi mau, Karthauzi, Orosz kék, Perzsa, Sziámi Eredeti fajták - Maine Coon, Manx és walesi, Norvég erdei macska, Török van Keresztezett fajták - Bengáli, Ragdoll Mutáns fajták - A nap macskája Pami
Norvég Erdei Macska Ára
DNS teszt elérhető a betegséget hordozó vagy érintett macskák számára. A hipertrófiás cardiomyopathia (HCM) egy olyan szívbetegség, mely előfordul bizonyos fajtáknál, például a maine coon-nál is. Genetikai eredete a norvég erdei macskánál nem bizonyított. Policisztás vese rendellenesség – lassan kialakuló örökletes betegség, mely veseelégtelenséghez vezet. Bár nincs teszt a szűrésre, de ultrahangos vizsgálattal már 10 hónapos kortól kimutatható a betegség. Retina diszplázia – szemrendellenesség, melynek következtében a retinán foltok jelennek meg. Az enyhe pontszerű elváltozásos formája nem befolyásolja a macska látását, míg a nagyon területre kiterjedő betegság akár vakságot is okoz. Személyiség A szelíd és barátságos norvég erdei macska – melyet kedvelői wegie-nek becéznek – nagyon szereti a család tagjait, de nem igényli a folyamatos figyelmet és simogatást. Elég számára, ha ugyanabban a szobában tartózkodhat, ahol az emberek, de jól elszórakoztatja magát akkor is, ha senki nincs otthon.Norveg Erdei Macska
Ennek a szervezetnek a célja a norvég erdei macska fajtájának megőrzése, továbbfejlesztése, és további népszerűsítése. Egy év elteltével a FIFé-nél ideiglenes bejegyezték, majd 1977-benhivatalosan is elismerték, mint eredeti fajta. Az 1970-es évekig csupán Norvégiában tenyésztették, később átkerült Svédországba, majd 1979-ben az Egyesült Államokba is eljutott. A fajta világszerte nagy népszerűségnek örvend, de leginkább Európában kedvelik. Testalkat Nagyméretű, erőteljes testfelépítésű, erős csontozatú, hosszú testű macska. A hímek súlya átlagosan 5, 5-8 kg, a nőstények a legtöbb esetben kisebbek, ezáltal könnyebbek is. Hosszú lábai, és kerek mancsai vannak. A hátsó lábai hosszabbak, mint a mellsők. Hosszú farkát bozontos szőr fedi. Végleges testnagyságának eléréséig akár három év is eltelhet. Háromszög alakú a feje, hosszúkás az arcvonala. Erős az álla. Nagy fülei hegyesek, a végükön a Maine Coonhoz hasonlóan a hiúzéhoz hasonló fülvégi szőrzet látható, fülének belsejét pedig hosszú, kiálló szőrszálak borítják.
Norvég Erdei Macska Képek
Szemforma A norvég erdei macskák szeme mandula alakú és kissé ferde, a tekintetük pedig érdeklődő. Ezzel szemben a Maine Coonok szeme inkább ovális vagy kerek. Szerintem a Maine Coonok tekintete sokszor tűnik kissé morcosnak. 😊 Maine Coon macska Testalkat A norvég cicák teste légiesebb és hosszabb, mint a Maine Cook macskáké, amelyek valamivel robosztusabb testalkattal rendelkeznek. Ennek megfelelően a norvég erdei macskák általában nem olyan "nehezek", mint a Maine Coonok – bár mind a két fajta elég nagy tömegű cicának mondható. Farok A norvég erdei cicák farka bolyhosabb és a szőrszálak is hosszabbak rajta. Ezzel szemben a Maine Coon farka valamivel kisebbnek és kevésbé látványosabbnak mondható. Norvég erdei macska és Maine Coon különbség A fentiek alapján jól látható, hogy egy kis odafigyeléssel meg lehet egymástól különböztetni a két fajt – bár persze előfordulnak becsapós esetek. Viszont ha megnézegetsz a neten néhány fotót, illetve ha megtekinted a lenti videót, akkor szerintem képet tudsz alkotni a norvég erdei macska és Maine Coon közötti különbségekről.
Norvég erdei macska és Maine Coon különbség – A sötétebb cica egy Maine Coon, a vörös-szürke-fehér macska pedig norvég erdei fajtájú. (Forrás: – Suri Suri)
A fajta eredete Valószínű, hogy e macskák ősei olyan dél-európai rövid szőrű macskák voltak, amelyek az időszámításunk előtti időkben Norvégiába vándoroltak. Természetes szelekcióval alakultak ki, mivel csak azok a macskák maradtak fenn, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a kemény norvég telekhez. E macskák őseiről állítják, hogy a norvég vikingek háziállatai voltak, akik macskáikat magukkal vitték tengeri utazásaik során. Úgy gondolják, hogy azon gazdaságoknál terjedtek el, ahol a rágcsáló populáció féken tartásában játszottak szerepet.