Az Ókor Hadtörténetéből – Hadvezérek – Nagy Sándor

Nem volt kiírva, hogy tilos a kardhasználat. Alexandria lett a tudomány központja. Világítótornya az ókori világ 7 csodájának egyike, könyvtára a Muszeion 400 000 tekercset őrzött. Mellesleg nem csak ez az egy Alexandria létezett. Nagy Sándor bár valóban nagy hódító volt, nevek terén nem mutatkozott túl kreatívnak. Szinte minden elfoglalt várost magáról nevezett el. Ha hasznosnak találtad cikkünk, és folytatnád az ismétlést, csekkold korábbi felkészítő anyagainkat: Görög-perzsa háborúk I. Nagy sándor nevelője. Görög-perzsa háborúk II.

1. Okostankönyv
2. Ki volt Nagy Sándor nevelője? - Kvízkérdések - Híres emberek általában
3. Töri érettségi gyorstalpaló: Nagy Sándor hódításai
4. Az ókor hadtörténetéből – Hadvezérek – Nagy Sándor

Okostankönyv

Az ókor hadtörténetéből – Hadvezérek – Nagy Sándor Kr. e. 356 – 323 Nagy Sándor (Alexandrosz) az ókor történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége. Már életében legendák szövődtek alakja köré, melyeket nem kis részben ő maga táplált, és ki is aknázott, amint arra szüksége volt. Tetteit sokféle megvilágításból ábrázolták, ezek néha ellentmondanak egymásnak, ami nem is csoda, hiszen igen bonyolult személyiség volt, hatással volt rá apja, II. Philipposz, anyja, Olümpiasz, nevelője, Arisztotelész is. Kertész István (2006) szerint "egyszerre volt ő makedón király, hellén (görög) világpolgár, és keleti despota ". Államférfiként és hadvezérként is kiemelkedőt alkotott, létrehozott egy olyan világbirodalmat, mely kiterjedésében addig példa nélkül állt. Az ókor hadtörténetéből – Hadvezérek – Nagy Sándor. Első jeles haditettére 18 éves korában került sor: Khairóneiánál ő vezette a makedón sereg balszárnyát az egyesült thébai-athéni haderő ellen. Apja halálát követően Kr. 336-ban ő foglalta el a trónt, azzal a feltett szándékkal, hogy folytatni fogja Philipposz görög egységre törekvő politikáját és megvalósítja Perzsia meghódítására irányuló elképzeléseit is.

Ki Volt Nagy Sándor Nevelője? - Kvízkérdések - Híres Emberek Általában

Ez utóbbi azonban valóban megtörténhetett. Alexandrosz nevelője, Arisztotelész (akinek egyébként Nagy Sándor több ízben is panaszkodott leveleiben, hogy mennyire pontatlan földrajzi tudást adott át neki, ám számos ismeretlen növényfajt is küldött haza a számára) egyik írásában beszámolt egy üstről, amelyet úgy tettek a víz alá, hogy a tetejében levegő maradt. Sokak szerint a király a görög filozófusnak köszönhetően pontosan tudta, mi az a búvárharang. Néhány történet szerint ugyanis a ma Libanonhoz tartozó Türosz városának ostroma idején üvegből készült búvárharangok segítségével merültek le a hódítók, hogy a kikötő vízalatti akadályait eltávolítsák. A legendák pedig azt is hozzáteszik, hogy a mindenre kíváncsi Nagy Sándor pedig természetesen nem állta meg, hogy ő maga is ki ne próbálja a vízalatti túrát. Töri érettségi gyorstalpaló: Nagy Sándor hódításai. Szinte biztosan tudjuk, hogy nézett ki Az Azara-herma annak a Nagy Sándor-mellszobornak a római másolata, amelyet Lüszipposz görög szobrász készített a királyról. Plutarkhosz görög történetíró szerint Alexandrosz hívta meg udvarába az alkotót, aki a hagyomány szerint a történelem első portrészobrait készítette el.

Töri Érettségi Gyorstalpaló: Nagy Sándor Hódításai

Nagy Sándor Nagy Sándor - Alexandros (*Kr. e. 356. Pella, +323. Babilon) makedón király (ur. Kr. 336-323), ezen a néven a harmadik. Halhatatlanná történelmi szerepe tette ( Nagy Sándor hadjáratai), hiszen uralkodó még előtte nem egyesített ekkora területet koronája alatt. Az antik források, amelyek előszeretettel írtak a hadvezérrről s uralkodóról, legendás és nem feltétlenül tárgyilagos képet rajzolnak róla. Atyja II. Philippos (ur. 355 - Kr. 336), a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias. Már születését is álom jövendölte meg. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát. A hagyomány szerint a delphoi jósda már ekkor Ammón, az egyiptomi isten szerepét hangsúlyozta a gyermek születésénél. Ki volt Nagy Sándor nevelője? - Kvízkérdések - Híres emberek általában. De ekkor még messze volt tőle a keleti isten-királyok dicsősége. Nevelője Aristotelés volt.

Az Ókor Hadtörténetéből – Hadvezérek – Nagy Sándor

Az elpuhultság és a tékozlás azonban mindig idegen maradt tőle, s környezetét is gyakran megfeddte, ha a sikerektől elbizakodva a puhányság jeleit fedezte fel rajtuk. Az ellenszegülést azonban keményen megtorolta. A Birodalom egységére törekedett, ezért megkövetelte az isten-királynak kijáró tiszteletet és mindent megtett a meghódított népek Birodalomba illesztéséért: a híres Szúszai menyegzőn ő maga Stateirát, Dareios leányát vette el feleségül; a makedón előkelőket pedig perzsa főemberek lányával házasította össze. Alexandros álma a világ feletti uralomról nem teljesülhetett be. Indiai hadjáratát katonái zúgolódása miatt félbe kellett hagynia, Arábia és Afrika meghódítását pedig már el sem kezdhette. Halála (Kr. 323. jún. 13. ) tisztázatlan okból következett be: betegség és mérgezés is szerepel a lehetséges okok közt, de már az ókori hagyomány sem volt egységes ebben. Sírjának helye vita tárgyát képezi: ókori források szerint végakaratával ellentétben nem Szívában, hanem Memphiszben, majd Alexandriában helyezték örök nyugalomra.

Az egyiptomi fáraók örököseként, az "Amon fia" címmel felruházva hagyta el Egyiptomot, visszatért Türoszba, makedón helytartót állított Szíria élére, előkészítette a bevonulást Mezopotámiába, és megszilárdította a hatalmát az egész keleti mediterrán partvidéken. Dareiosszal a birodalom szívében, a Tigris partján, Gaugamélánál (ma Moszultól keletre) ütközött meg ismét, Kr. 331. október 1-jén. A csata nyílt terepen zajlott le, és a győzelem után Alexandrosz csaknem 60 km-en át üldözte a visszavonuló perzsákat. Dareiosz, akárcsak Isszosznál, elmenekült, amikor a makedón lovasság a közelébe jutott (a király Baktriában keresett menedéket, de Bésszosz szatrapa megfosztotta trónjától és megölette). Bárdi autó szekszárd Desszertem cukrászműhely és kávézó Arany jános iskola százhalombatta

Húsz éves korában lett király, és első saját hadjáratán kemény kezű uralkodóként leromboltatta Thébait, lakosait pedig rabszolgának adta el. Később állítólag megbánta vadságát, és ettől kezdve kegyesebben járt el a meghódított népekkel. A perzsák elleni hadjárattal már Göröghon megbosszulójaként lépett fel, félgörög-félbarbár makedónból Görögország igazi urává lett. Haditetteinek hősiessége, a hadjárat eredményessége hamar hérósi magasságba emelte, gyorsan terjedt tehát a hír az isteni segítségről, s az ezt bizonyító csodákról, melyek előre vezették. Gordion városában a gordiuszi csomó "kioldozásával" (szétvágásával) is bizonyította igényét s jogát a "világ ura" címre. Egyiptom több szempontból is a kiemelkedett a meghódított országok közül. A perzsa uralom alóli felszabadítóként fogadta őt az ország; Alexandria megalapításával, a későbbi korok műveltségének is meghatározó irányt adott itt, de Egyiptom is fontos hatást gyakorolt az ifjú uralkodóra: a Szíva-oázisban a papság Ammón (egyiptomiul: Amun), a főisten gyermekeként fogadta, s minden ember feletti uralmat ígért neki.

August 26, 2024, 4:35 am