Aggteleki Nemzeti Park Területe
July 7, 2024, 4:31 pmKésőbb a nemzeti park I. fokozatú természetvédelmi hatósági jogkört kapott. Ez volt az első nemzeti park az országban, amely a védett területté nyilvánítását elsősorban annak köszönhette, hogy geológiai értékei és a vidék karsztjelenségei szinte egyedülállóak. Híres cseppkőbarlangjai, gazdag védett állat és növényvilága rengeteg kíváncsiskodó és gyönyörködni vágyó turistát vonz a parkba minden évben. Az Aggteleki Nemzeti Park az Északi-Középhegység Aggteleki-karszt területén helyezkedik el, a Sajó valamint a Hernád folyó között. Az Aggteleki-karsztnak ez a része Magyarországon a Gömör-Tornai Karszt elnevezést kapta. Ez a vidék alacsonyhegységi, inkább dombsági terület, csupán néhány pontja éri el a középhegységre jellemző magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park központi területe az Aggteleki-hegység valamint a Putnoki-dombság. Északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten a Szalonnai-hegyvidék vonulata határolja. Ide tartozik a Bódva-folyó völgyében húzódó Rudabányai-hegység vidéke is. A környék földtani fejlődésének történetét kb.
Aggteleki Nemzeti Park Területe W
Híresek a hegység Árpád-kori várai: a Füzéri vár, a Regéci Rákóczi vár, és a Boldogkői vár. A tájvédelmi körzet határától néhány kilométerre, a Bodrog partján, pedig a történelmi emlékekben gazdag Sárospatak várja a látogatót. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az Aggteleki Nemzeti Park honlapja Az Aggteleki Nemzeti Park honlapja - a Zempléni TK leírása Zempléni Kalauz Források [ szerkesztés] Frisnyák Sándor, Gál András, Horváth Gergely: A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, kiadta a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, Nyíregyháza, 2009.Aggteleki Nemzeti Park Területe 7
1978 - Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978 OKTH számú határozatával 19 595 ha területen létrehozta a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működő Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. 1979 - A MAB (Ember és Bioszféra) program keretében az UNESCO illetékes hivatala bioszféra rezervátummá nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetetet, melynek során két magterület jelöltek ki a Haragistya, illetve a Nagyoldal térségében. 1983 - Az Esztramos-hegy egyes területei természetvédelmi oltalmat kaptak, és a Tájvédelmi Körzethez kerültek. 1985 - Az OKTH elnöke 7/1984 (XII. ) rendeletével létrehozta az AGGTELEKI NEMZETI PARKot. Székhelye a Baradla-barlang fogadó térségében található Baradla Turistaszálló épületében volt. Később a természetvédelmi jogszabályok változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a Sajó- és a Hernád-folyók, valamint az országhatár által határolt illetékességi területén lát el. 1995 - Az UNESCO Világörökség Bizottsága az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait Világörökség rangra emelte- 2001 - Az Aggteleki Nemzeti Park területe az Esztramos-hegy védetté nyilvánítását követően 20 188 ha-ra bővült.
A neolitikum korában kezdődött meg a földművelés. A bükki kultúrára utaló eszközök, vonaldíszes cserépedény-maradványok nagy számban kerültek elő. A bronzkorból és a korai vaskorból sok aranytárgy, karperecek, gyűrűk, fekete edénydarabok maradtak fenn. A környékbeli települések középkori eredetűek. A tatárjárást követő újjáépítés szép emlékeivel találkozhatunk a karsztvidéken. Martonyi határában, az erdőben helyezkedik el az 1347-es alapítású pálos rendi kolostor, melynek helyreállítási munkálatai most is folynak. Szalonnán 12. századi eredetű, később félköríves apszissal bővített Árpád-kori körtemplom látható, melynek 1426-ban készültek el falképei, a szepességi András mester alkotásai. Egyedülálló a magyar építészet történetében a tornaszentandrási ikerszentélyes templom, melyhez hasonló megoldásokkal csak az olaszországi Merano környékén találkozhatunk. Román kori templommal büszkélkedhet Rakacaszend, Zubogy és Ragály. A nemzeti park területén található az 1250-es években épült Szádvár, hazánk egyik legnagyobb vára, melyet IV.