Szentmise A Nagyboldogasszony-Templomban – 2022.04.17. – Csongrád Tv

"Az összegyűlt nép eleget tett lelkipásztora kérésének, majd az Oltáriszentséget tartó plébános vezetésével körmenetet tartottak a város körül. A járvány elmúltával a mai Nagyboldogasszony-templom helyén lévő temető közepén építettek kápolnát Szent Rókus tiszteletére" – írják a szerzők, hozzátéve, hogy Rókus példátlanul népszerű lett Csongrádon, és rengeteg fiúgyermeket kereszteltek el utána. A két szerző ismertetéséből kiderül az is, hogy 1905 után a Szent Rókus-templom örökös használati joga a Római Katolikus Egyházé lett. A templom jelenlegi tulajdonosa a magyar állam. Csongrádi Nagyboldogasszony Templom – Csongrád Értéktár. Béres Mária és Kelemen Éva régészeti-geológiai szempontból vizsgálja a Szent Rókus-templomot. Varga Lajos váci segédpüspök a kötethez írt ajánlásában a tanulmánnyal kapcsolatban megjegyzi: a régészeti feltárások során megvizsgálták a talajt, amelyre a templom épült, továbbá a köveket is, melyek a templom talapzatában találhatók, s mindezek alapján bebizonyosodott, hogy ennek a templomnak nincs középkori előzménye. A csongrádiak csalódottan vették ezt tudomásul, mivel az épületet ősi eredetűnek hitték.

1. Szentmise a Nagyboldogasszony-templomban – 2022.04.17. – Csongrád TV
2. Csongrádi Nagyboldogasszony Templom – Csongrád Értéktár

Szentmise A Nagyboldogasszony-Templomban – 2022.04.17. – Csongrád Tv

A csongrádiak által csak "Nagytemplomnak" nevezett épület búcsús ünnepe az elszármazott csongrádiak hazalátogatásának fontos alkalma, mely emlékeztet a világban szétszóródott csongrádiak összetartozására, újraszövi a szülőföld szeretetének szálait. Az épület tehát a csongrádiak számára nem csak a katolikus identitás, de a város egyik szimbóluma.

Csongrádi Nagyboldogasszony Templom – Csongrád Értéktár

1886-ban a tornyot átépíttették, megemelték. 1910-ben készült el a kórus, ugyanekkor új orgonát vásároltak. 1913-ban villanyvilágítást szereltek. 1914 – 15-ben a templombelső terét Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek átfestették, ezzel egyidőben új, színes üvegablakok készültek. 1917/18-ban négy harangot elvittek hadicélokra, csak a lélekharang maradt meg. 1921-ben és 1926-ban pótolták őket, de 1944-ben kettőt ismét hadicélokra vettek igénybe. A második világháború után a templom belső terét kissé átalakították, hogy stílusában egységesebb legyen. Indoklás az értéktárba felvétel miatt: A Nagyboldogasszony-templom a 18. század második fele óta fontos búcsújáró-hely. A múlt század elején tömegesen zarándokoltak gyalogos búcsújárók az augusztus 15-én esedékes csongrádi búcsúra, melyet ünnepi szentmisével és körmenettel ültek meg, az napok fényes "nagyboldogasszonyi bál" zárta.. Szentmise a Nagyboldogasszony-templomban – 2022.04.17. – Csongrád TV. Külön erre az alkalomra születtek a templom Assumpta-oltárképéhez írott beköszönő énekei, búcsús imái (ld. Bába Szabó Rókus: Nagyboldogasszonyi búcsú című ponyvakiadványát).

A Károlyi címer is jelzi a templom kapuja felett, hogy az 1769-ben felszentelt klasszicizáló barokk stílusban épült templom főkegyura, a Károlyi család volt. Szószéke, keresztelőkútja és tornya később épült. Főoltára 1791-re lett kész. A torony tűzfigyelő erkélyét 1871-ben alakították ki. 1886-ban új toronysisakkal gazdagodott. A Rieger-féle orgonát 1910-ben szerelték fel. A szentély belső felében áll a fekete márványból készült főoltár és a fehérmárvány tabernákulum. Tary Lajos festette 1917-ben a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet, amely Tiziano Assuntájának másolata. A szentély jobb- és baloldali falán Szent István és Szent László szobra és képe található. A főhajó szentély felőli jobb oldalán van az aranyozott barokk szószék, a négy evangélistával. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére emeltettek. 1885-ből való a lourds-i Mária-oltár. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok, a fájdalmas Anya és Kereszt oltárképeit Pirosa István festette. A középsõ mennyezetfreskó Szent Istvánt ábrázolja, aki Máriának felajánlja az országot.

August 26, 2024, 4:30 am