Okostankönyv

Érzékeny szívnek több fájdalom jut, mintsem általános boldogságra számot tarthasson: érzéketlen sem jót, sem rosszat nem érezhet. A megadás nyugalma csendes érzemény; de szenvedés következése, s annak emlékezetét le nem vetkezheti. Megkeményedés a fájdalom iránt, az öröm útát is bezárja; s érzéketlenséggé vál. Higgy nekem, e szó: boldogság, egyike a legbizonytalanabb s legszűkebb értelmű kifejezéseknek; s ki boldogságot vadász, árnyékot vadász. Teljesített kötelesség s nemes törekvések önérzése küzdés s bánat közt is nyugalmot tenyészt; s ha e nyugalommal, boldogság cím alatt, megelégszel: annak megnyerése szép, jó s erős léleknek keresés nélkül, csupán tettei következésében bizonyos. " "... az élet fő célja - tett; s tenni magában, vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy! s tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (meghosszabbítva: 3175688309) - Vatera.hu. "

1. Kölcsey ferenc parainesis tétel
2. Kölcsey ferenc parainesis kölcsey kálmánhoz
3. Kölcsey ferenc parainesis elemzés

Kölcsey Ferenc Parainesis Tétel

A buborék csak feltűnik és már szét is pattan, ilyen egy ember élete. Így a fő cél ne a saját boldogságunk legyen, hanem egy felsőbb jóért való küzdelem. Így ha életünk szenvedéssel van is tele, talán a jövőben a nemzetnek majd boldogságot hoz a munkálkodásunk. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4

Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

részletek "Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férjfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk. Ezreket fogsz láthatni, kik ajkaikon hordozzák a szent nevet; kik magasztalva említnek mindent, ami a honi föld határain belől találkozik; kik büszkén tekintenek az idegenre, s hálát mondanak az égnek, mely őket magyaroknak születni engedé: s véled-e, hogy ezeknek szíveik szeretettel buzognak a haza iránt? Véled-e, hogy ezen hazaszeretet az, mely a rények koszorújában olthatatlan fénnyel ragyog, s a történet évkönyveiben tisztelő bámulattal említtetik? " "Minden erény önáldozattal jár, feláldozásával pillantatnyi kényünknek, megtagadásával önhasznunknak, s nem ritkán hajlandóságunk vagy gyűlölségünk elnémításával: azonban minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. Mindent, amit élted folyta alatt arcod izzadásában gyűjtöttél; mindent, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, házad népét és saját éltedet naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned.

Kölcsey Ferenc Parainesis Elemzés

Mert tudd meg: e szóban - haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége. Oltár, atyáid által istennek építve; ház, hol az élet első örömeit ízleléd; föld, melynek gyümölcse feltáplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátid, rokonaid s polgártársaid: egyről egyig csak egészítő részei annak. Hány embert láttam én, ki meggyúlt háza üszkei közé éltét veszélyezve rohant, hogy némely hitvány eszközöket kiragadjon? S nem sokkal inkább természetes-e ily valamit a hazáért, azaz mindnyájunknak, az egész nemzetnek mindeneért cselekednünk? És mégis kevesen vagynak, kik e gondolatot felfogván sajátokká tehetnék! Mert az ember, ha értelme s érzelme körét gondosan nem szélesíti, keskeny s mindég keskenyebb határok közé szorul; szemei az egész tekintetétől elszoknak; s parányi birtokában, háza falai közt elszigetelve csak önmagát nézi, s a legszorosb, legegyetemibb, legszentebb kapcsolatokat nem láthatja. Ezért a hazaszeretet valóságos példái oly igen ritkák; ezért vagynak, kik annak való értelmét soha magokévá nem tehették; s azt, amire saját szívünk oly természetesen vezethetne, rendkívüli tüneménynek tartják, mely szemeiket, mint az égen széjjelpattanó tűzgömb, legelteti, de lelkeikre benyomást nem teszen. Kölcsey ferenc parainesis elemzés. "

A gnóma (görög. "gnómé"= felismerés, megérzés, ítélet, latin: szentencia=életbölcsesség) ókori műfaj, életbölcsesség, szállóige, melyet irodalmi forrásból merítettek. A művelt emberek filozófiai jellegű szemléletéből indul ki, és retorikai, valamint logikai eszközökkel él. Később az antik műfajt mintának tekintve már nem csak irodalmi forrásból merített életbölcsességet hívtak így, hanem élettapasztalatot összegző, erkölcsi-tanító jellegű rövid szövegeket is. A zárlatban a szerző elköszön (" szeretett gyermek, isten veled! "). Kifejti, hogy az emberiség szeretete és az "örök sors" iránt való bizalom majd vigasztalni fog a füstbe ment reményekért. Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - A Turulmadár nyomán. A Parainesis alapgondolatai: Az ember nem lehet boldog, ha csak önmagának él. A legfőbb polgárerény az emberiség szolgálata. Önzetlenül másoknak (emberiség, haza, család) kell szentelni az életünket. Az emberiségért ki-ki hazája szolgálatával tehet legtöbbet. Kölcsey történelemszemlélete a nemzet és az emberiség végtelen haladásának elképzelésére épül, s ennek rendeli alá az egyén életét.

July 17, 2024, 10:33 pm