A Szén Égésterméke
July 17, 2024, 4:44 amRólunk mondták " Mindig az ügyfél érdekeit veszik figyelembe, ennek alapján végeznek gyors, és igazán minőségi munkát. Ügyfélszolgálatuk mindig elérhető, felkészült és megbízható. " Az égés közben létrejött égéstermékeknek két fajtáját különböztetjük meg: - tökéletes, más néven sztöchiometrikus - tökéletlen égéstermék A tökéletes égéstermékek nem tartalmaznak további éghető elemeket és nem képesek további égésre. Ilyenek a következő anyagok: - hamu - salak - vízgőz - füst - szén-dioxid - kén-dioxid A tökéletlen égéstermékek nem égnek el teljesen, így lehetőség van további égésre. Ilyenek például: - szénmonoxid - korom nem összehasonlítható A kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű települések lakosságának jelenleg egyik legolcsóbb tüzelőanyaga a rosszabb minőségű szén. Ez sajnálatos módon számos környezeti probléma forrása. Égéstermék - Energiatan - Energiapédia. A szén égetése során szén-dioxid képződik, amely üvegházhatású gáz. Az égetés során ezen kívül jelentős mennyiségű kén-dioxid jut a levegőbe, amely nemcsak a savas eső egyik alkotóeleme, hanem kénsavvá alakulva a belélegezve súlyosan károsítja az élőlények nyálkahártyáját is.Égéstermék - Energiatan - Energiapédia
Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzük el otthon. Egy kipufogóhoz tartott vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a "házi teszt" során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni. Ugyancsak a szén-monoxid koncentráció veszélyes növekedését okozhatja a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk, és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését. A gázos főzőlap a helyiség levegőjét fogyasztja A kéménynyílásba tükröt tartva ellenőrizhetjük a kéményt A konyhai elszívó visszaszívhatja a kéményből a füstgázokat A korszerű műanyag ablak szinte légmentesen zár A légbevezető utólag is felszerelhető az ablakra A nyílt égésterű gázkazán is a helyiségből fogyasztja a levegőt Ablakba integrált hőcserélős szellőztetővel az energia sem vész kárba A CO-érzékelőt nem mindegy, hogy hol helyezzük el Fejfájós az egész család.
Még ilyen, mesterséges égéstermék-elvezetés esetén sem használhatók azonban a fokozott légzárású ajtók és ablakok. Az se tévesszen meg senkit, ha a nappali légtere "igen nagy", ez ugyanis legfeljebb a visszaáramlás bekövetkeztének időpontját késlelteti. Új épület tervezésekor ajánlatos átgondolni, szól-e valami a zártégésterű készülékek alkalmazása ellen, hiszen ezzel az egyszerű döntéssel több más probléma is megoldhatóvá válik. Az energiatakarékosság szempontjából például célszerű a fokozott légzárású nyílászárók használata, ami nyíltégésterű gázkészülék esetén tiltott. Ugyanígy tiltott ez utóbbi esetben az elszívó ventilátorok és ezek között is elsősorban a konyhai elszívóernyő használata, ugyanis az égési levegő-ellátás megoldatlansága esetén megfordulhat a kéményben az áramlás iránya. Ilyenkor tehát a konyhai elszívóernyő juttatná a szabadba az égésterméket, de előtte a teljes mennyiséget átszívná a lakótéren. Meglévő épületekben ma már csak akkor kap valaki állami támogatást a nyílászárók cseréjére, ha szakértővel igazoltatja, hogy a gázkészülékek égési levegő-ellátásának megoldása biztonságos.