Berzsenyi Dániel: A Közelítő Tél (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 4-Ből &Ndash; Jegyzetek
July 7, 2024, 11:42 pmElmondja: Mensáros László. Vers Poem Berzsenyi Dániel: A közelítő tél Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! [1804 után]
- Berzsenyi dániel közelítő tél
- Berzsenyi dániel a közelítő tel.archives
- Berzsenyi dániel a közelítő tel père
- Berzsenyi daniel a közelítő tél
Berzsenyi Dániel Közelítő Tél
A név megalkotásához talán hozzájárult a hasonló hangzású Lilla név: Csokonai Vitéz Mihály nevezte így Vajda Juliannát, Vajda Pál komáromi kereskedő leányát, a költő legismertebb múzsáját. Amíg azonban közismert, hogy valójában kit is takar az első Lilla nevű hölgy, annyira rejtélyes és különös Lolli személye. A Lolli név, Berzsenyi leleménye, a költő ódái után azonban a név nagyon hamar ismertté vált. A magyar irodalomtörténet következő Lollija Kamati Lolli, Kisfaludy Károly Tollagi Jónás viszontagságai (1822, megjelent: 1843) című művének egyik szereplője. A mindössze huszonhat évet élt Zilahy Károly (nem tévesztendő össze a 20. századi Zilahy Lajossal) posztumusz megjelent Eszter, a szép kardalnoknő című novellája egyik mellékalakját szintén Lollinak hívták. Végül a név a 20. században is ismert maradt: Karinthy Frigyes néhány kisebb írásában szerepel egy Lolli nevű hölgy és férje, Aladár. Berzsenyi Dániel 1799-ben nősült, feleségül vette unokatestvérét, az akkor mindössze tizennégy éves Dukai Takách Zsuzsannát, akinek aztán, birtokrészeiért élete végéig pereskednie kellett sógoraival.Berzsenyi Dániel A Közelítő Tel.Archives
Berzsenyi nem szerelmi házasságot kötött, valójában szabadulni akart atyjától, s erre a legjobb megoldás akkor a családalapítás volt. A hölgyek nagy barátja, a későbbi niklai remete, számos szerelmes költeményt írt különböző múzsákhoz, akikhez – egyes vélemények szerint – azonban nem tartozott Zsuzsanna asszony. Berzsenyi levelezéséből kiderült, hogy panaszkodott felesége műveltségbeli hiányosságaira, az asszony pedig nem nézte jó szemmel ura kicsapongó természetét. Dukai Takách Zsuzsanna minden bizonnyal tehát nem volt a Lolli néven nevezett hölgy, aki nem csak A közelítő tél című híres Berzsenyi-versben, de néhány más költeményben is felbukkan (pl. Lollihoz; a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Lollihoz címzett verse idejéből fennmaradt egy Lilihez című költeménye is…). Berzsenyi Dániel már gyerekkorától ismerte Dukai Takách Juditot (azaz Malvinát), aki természetesen nemcsak névrokona volt feleségének, hanem unokatestvére (s ezáltal Berzsenyi rokona is). A niklai "titkok kertjébe" majdan visszavonuló költőremete és a szinte gyermeklány között mély barátság alakult ki: a Malvina néven verselő első magyar költőnő Berzsenyi hatására kezdett el komolyabban foglalkozni irodalommal.
Berzsenyi Dániel A Közelítő Tel Père
Vadai István: Távolodó nyár: Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című verséről. Tiszatáj, (60) 117. pp. 1-11. (2006) Item Type: Article Heading title: Diákmelléklet Journal or Publication Title: Tiszatáj Related URLs: Date: 2006 Volume: 60 Number: 117 Page Range: pp. 1-11 ISSN: 0133-1167 Language: Hungarian Uncontrolled Keywords: Berzsenyi Dániel, Műelemzés - irodalmi - magyar Additional Information: Illusztrációval Date Deposited: 2017. Apr. 05. 15:57 Last Modified: 2020. Mar. 31. 09:20 URI: Actions (login required) View Item
Berzsenyi Daniel A Közelítő Tél
A közönyös természet számára magától értetődik ez a ciklikusság, az ember viszont nem tud belső konfliktus nélkül megbirkózni a halál tudatával. Beleszületik ebbe a körforgásba: a nemzedékek ugyanúgy követik egymást, ahogy a természetben az évszakok, és minden embernek tudomásul kell vennie önmaga megszűnését. A mű eredeti címe az Ősz lett volna, a végleges címet Kazinczy Ferencnek köszönhetjük, ő javasolta ezt a sokkal kifejezőbb címet, amely a mondanivalót is nagyobb szimbolikus erővel közvetíti. Kazinczyt egyébként sok irodalomtörténész nem értékeli eléggé: felróják neki, hogy nem ismerte fel minden remekműnek az értékét, pedig már az is nagy teljesítmény, hogy a tehetséget felismerte egy teljesen ismeretlen emberben, és sokszor rendkívül találó észrevételei, szép javításai voltak. Ebben az esetben is nagyon jól ráérzett, hogy az Ősz közhelyes cím lenne. Ráadásul statikus jellegű is, míg A közelítő tél olyan cím, amiben dinamizmust, fenyegető, lassú mozgást érzünk: közeledik, de még nincs itt.
A csermely – ellentétben más vízfolyásokkal, erekkel – száraz évszakokban teljesen kiapad, ilyenkor medrét lombok, elhullott levelek, csalétok fedik. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. A közelít szó jelentése 'óvatosan lopakodik', majd ahogy utolér, átalakít, megváltoztat, kicserél; a közelítés hiába 'lassú, észrevétlen cselekvés' a változás rendkívül gyorsnak tűnik, talán azért, mert észrevétlen. A költemény világa vigasztalan, komor, a bonyolult negatív képek, az antik világot idéző klasszicizáló szókincs, az őszi tájból kibontakozó negatív idill. A thyrsus (azaz thürzosz vagy tirzusz) görög eredetű szó, eredeti jelentése 'növényi szár' volt; mivel a növény szára nem a teljes növény, csak egy jelentékeny része, a szóból származik a torzó 'befejezetlen műalkotás' (nem tévesztendő össze a hangalakjában hasonló torz szavunkkal) kifejezés is.