Térd Oldalszalag Fájdalom

Dégi Festetics Kastély

A dégi Festetics-kastély története A kastély 1810 és 1815 között, az ország "leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét bízta meg. A kastély északi homlokzata A kastély park felőli homlokzata a Magyar Nemzeti Múzeum épületére emlékeztet - nem véletlenül, hiszen mindkét épület tervezője Pollack Mihály (1773-1855) volt. Dégi Festetics kastély :: Magyar Földön. A múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben azonban Dégen nem lépcső, hanem kavicsos rámpa vezet a parkba. Rendhagyó építészeti megoldások közé tartozik az is, hogy az ovális dísztermet nem az épület központi részén, hanem sarokszobájában alakították ki. Ezzel átellenben pedig a szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű grófnői fürdőszoba bújik meg. A kastély déli homlokzata Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.

Dégi Festetics-Kastély - Gotravel

A domb közelében a Bogárdi-árapasztó-csatorna medrének kontúrja elmosódott, részben feltöltődött, eredeti funkcióját nem tölti be. A szerpentin-tó néhány évtizeddel a kialakítását követően feliszapolódott, és a sorozatos beavatkozások alkalmával nem, vagy csak időszakosan lett újból bevonva a vízrendszerbe. A tó betáplálásai felől mindkét irányból kialakítottak egy-egy megkerülő csatornát. Ezek biztosították, hogy a legelőkről érkező szervesanyag szennyezés ne kerülhessen a tóba, illetve árvízi helyzetben a vízhozam egy része itt vonuljon le, ezzel csökkentve a tóbeli vízszintemelkedést. Mára a Parktó fenekét másfél méter vastag, lágy iszap borítja, s a feltöltődés mértéke az eredeti fenékviszonyokhoz képest még akár ennél is több lehet. Ősszel a legcsodálatosabb az ország legnagyobb angolparkja | Sokszínű vidék. (Egy 1896-ban megjelent leírás 4-5 méter mélynek említi a tavat, ma az átlagos mélység nem haladja meg az 1 métert. ) A parti rézsűk a sodrástól kimosódtak, meredekké váltak, így beomlásuk sok helyen megindult. A partvédelmet biztosító rőzsefonatokból már nem maradt semmi, csupán néhány vízből meredező cölöp jelzi a régi partvonal kontúrját.

A Dégi Kastély

E stílus kialakítása és elterjesztése minden idők egyik legismertebb kerttervezőjének, Lancelot ('Capability') Brownnak (1716–1783) és követőjének. Humphry Reptonnak (1752–1818) a nevéhez fűződik. A kastélypark szinte teljes egészét a közelmúltban arborétummá nyilvánították és a helyi természetvédelmi terület státuszát is megújítva egységes szerkezetbe foglalta Dég Önkormányzata. A kastélypark legnagyobb kiterjedésű része állami tulajdonban van. Az állami tulajdonú terület legnagyobb részének vagyonkezelője a VADEX Mezőföldi Erdőgazdálkodási Zrt.. kisebb részének kezelője a Gondnokság. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2003 őszén kezdte meg a dégi kastélypark szisztematikus helyreállítását, a KÖH örökségvédelmi engedélye alapján. A dégi kastély. A térszerkezet helyreállítása a nyiladékok és a fával borított területek közel végleges kialakításával a Gondnokság által kezelt területeken az elmúlt nyolc évben nagyrészt megvalósult. Az azóta eltelt évek során a Gondnokság szervezésében megvalósult a park történeti kutatása, egykori szerkezetének elemzése.

Ősszel A Legcsodálatosabb Az Ország Legnagyobb Angolparkja | Sokszínű Vidék

Kastélypark Magyarország egyik legnagyobb szabású angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontját nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint ami "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. A tó zsiliprendszere rekonstrukció alatt áll. Az 1700-as évek végén Festetics Antal által építtetett kastély parkjában mesterségesen kialakított tó, a Park-tó vizét a Bozót-patak táplálja. Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott parterrel, utóbbi ma már nem látható. Napjaikban is megtekinthető a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. Hollandi ház A kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején.

Dégi Festetics Kastély :: Magyar Földön

Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg. A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet. A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt. Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött.

A Dégi Festetics-Kastély

József (1780–90) egyik szabadkőműves ellenzékének tekinthető. (Említsük azért meg, hogy a Festetics família hercegi ágából is többen szabadkőművesek voltak. ) A Nagyszívűséghez 1793-ban ugyan feloszlik, de tagjai zömét átveszi az ekkor alakuló Hét Csillaghoz páholy. E páholyban a három fiú közül a dégi birtokot öröklő Antal (1764–1853) a titkári posztot kapja, ám nem sokáig gyakorolhatja ezzel járó teendőit: 1795 májusában császári parancs tiltja be a maszonériát az egész birodalomban, és a Hét Csillaghoz is megszűnik. Szabadkőműves csillag mozaikja a rejtett kisterem padlóján A mozgalmat ért csapást követő években tűnik fel a Hét Csillaghoz egyik korábbi tagja, Aigner Ferenc Ádám (1751–1810 k. ), aki szenvedélyes gyűjtőjévé lesz a hazai közösségek dokumentumainak és a szabadkőműves szakirodalomnak. A katonai pályát befutó Aigner érdekes és mozgékony figurája a kor hazai szabadkőművességének, nevét szinte minden páholy körül megtaláljuk. Évtizedes munkával összegyűjtött és több mint száz vaskos kötetbe rendezett kincseit aztán 1805-ben éppen Festetics Antal vásárolja meg és helyezi el az általa építtetett dégi kastélyban.

Festetics Antal a 18. század végi felvilágosult, művelt és igen tehetős köznemesség egyik markáns képviselője. Eötvös Károly szerint ő volt a "leggazdagabb magyar köznemes", akinek közel Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval: Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta

July 18, 2024, 2:16 am