József Attila Élete Röviden
July 16, 2024, 4:39 pmJózsef Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg. 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét, verseit közölte a Nyugat is. 1924-ben a Kékmadár folyóirat leközölte Lázadó Krisztus című versét, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor "eltanácsolta". Bécsben, Párizsban, majd a pesti bölcsészkaron járt egyetemre, ezután a Magyar Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott. József Atilla rövid életrajza | catherina forest. 1929-ben jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. 1936 elejétől, Ignotus Pál mellett szerkesztője lett a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratnak, ebben az évben jelent meg a Nagyon fáj című kötete. 1937 júliusában idegösszeomlás kapott, szanatóriumi kezelés után kezelőorvosai nővéreire bízták, akik Balatonszárszóra vitték.
József Atilla Rövid Életrajza | Catherina Forest
Ezt a próbát a fiatalok nem állták ki. Az apa, Vágó József ajánlására József Attila magyar–francia levelezői állást kapott, ám a Márta-ügy miatt idegösszeomlással szanatóriumba került, és lemondott rövid ideig viselt állásáról. Ugyanebben az évben, 1929-ben jelent meg harmadik kötete, a Nincsen apám, se anyám címmel. A következő évben kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. Bár a költő lelkesen végzett pártmunkát, szemináriumokat vezetett, agitatív verseket is írt, több felől is gyanakvó bizalmatlanság vette körül. A költő nehezen viselte el a pártfegyelmet, a párt pedig nem tudott mit kezdeni a költő különleges egyéniségével. 1930-tól Szántó Judit az élettársa. Hat évig éltek együtt. Kapcsolatuk nem volt konfliktusmentes, de kölcsönösen becsülték egymást. Judit nagyon sokat tett azért, hogy elviselhető életet éljenek.. Egyetlen vers szól az asszonyhoz, az is a szakítás után keletkezett. A további verseskönyvek: Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931), Külvárosi é j (1932), Medvetánc (gyűjteményes kötet, 1934), Nagyon fáj (1936.
Ezek után Vágó Márta visszaemlékezéséből tudhatunk meg többet a költő életéről az első felvonásban. Beszélni kezd Attiláról, majd elmeséli hogyan találkoztak először. Attila egy találkozóra készült kortárs alkotókkal. Részt vett ezen a találkozón Illyés Gyula is. Itt Attila elszavalja a Tedd a kezedet, és Mártával egyre közelebb kerülnek egymáshoz, csókolóznak is, amit Illyés észrevesz, aki egy beszélgetés után lemond Mártáról Attila javára. Amikor hazafelé sétál, Attilát kommunista proletárok besúgónak nézik, de tisztázza magát és csatlakozik hozzájuk. Attila később újra találkozik szerelmével egy séta során, ahol bevallja, hogy szereti, és elszavalja neki a Gyász és patyolat című versét, amely annyira meghatja a nőt, hogy bemutatja a költőt a családjának. Ezt követően Attila sikertelenül próbál szeretkezni Mártával, de Márta nem szeretné, ezért ezen összevesznek. Másnap a két költő, Illyés és Attila, rímpárbajban vesz részt, és Márta a bíró. Ezt Attila nyeri, de innen a proletárok, akikkel találkozott, elhívják tüntetni.