Savak, Bázisok, Kémhatás - Kémia Érettségi - Érettségi Tételek
July 7, 2024, 5:14 pma(z) 10000+ eredmények "kémia 7 osztály kémiai reakciók" Kémiai reakciók (sav-bázis, redoxi) Csoportosító szerző: Katamon 7. osztály Kémia kémiai reakciók Molekulák 7. o Kvíz Ionvegyületek képlete Üss a vakondra Kémiai reakciók Egyezés szerző: Gaborberes Kémia 7. o. kémiai reakciók szerző: Ratku Kémiai reakciókot jelöltünk-7.
Sav-Bázis Reakciók - Youtube
CH 3 COOH + H 2 O ⇌ CH 3 COO − + H 3 O + A fenti reakciót egyensúlyi reakcióként értelmezve könnyen belátható, hogy amennyiben nő az egyenlet bal oldalán szereplő víz mennyisége, – a tömeghatás törvényének megfelelően – a reakció "jobbra" tolódik el, vagyis az új egyensúly beállásával nő az oldatban az oxóniumionok és az acetátionok (CH 3 COO −) mennyisége is. Brønsted-Lowry féle [ szerkesztés] Johannes Nicolaus Brønsted 1923-ban egy új sav–bázis elmélettel állt elő, melyet 1928-ban Thomas Martin Lowry továbbfejlesztett. Sav-bázis reakciók - YouTube. Az elmélet egyszerű és összetett sav–bázis rendszereket különböztet meg. Egyszerű sav–bázis rendszer: sav az a molekula vagy ion, amely protont ad le, és bázis az amelyik protont vesz fel. Sav → Bázis − + H + Az elmélet magyarázatot ad oldószerekben lezajló sav–bázis reakciókra is. Például a sósav (HCl) vízben való oldásánál a HCl molekula tekinthető a savnak, a vízmolekula pedig a bázisnak: HCl + H 2 O ⇌ H 3 O + + Cl − s1 b2 s2 b1 ahol s1-b1 és s2-b2 az összetartozó egyszerű sav–bázis párt jelöli.
37.Óra - Kémia 9. Osztály
Ennek az elméletnek a jelentőségét az is növeli, hogy nem csak vizes közegre, hanem más – protontartalmú – oldószeres reakciókra is alkalmazható. Lewis-féle sav–bázis elmélet (1938) [ szerkesztés] A Lewis-féle sav–bázis elmélet az elektronpároknak a kialakuló kötésben való eredete alapján tárgyalja a savakat és bázisokat. Lewis szerint sav az az anyag, ami elektronpár-akceptor, vagyis elektronpár felvételére képes. 37.Óra - Kémia 9. osztály. A bázisok pedig elektronpár-donorok (elektronpár leadására képesek). A Lewis-elmélet a komplexkémiai reakciók megmagyarázására jól használható, a fémionok Lewis-savak, a ligandumok (amik az elektronpárt adják a datív kötésbe) pedig a Lewis-bázisok. A Lewis-féle sav–bázis elmélet Pearson-féle értelmezése (Hard-Soft elmélet) (1963) [ szerkesztés] Pearson két csoportba osztotta Lewis-savakat és -bázisokat: kemény (hard) savak és bázisok, ill. lágy (soft) savak és bázisok.
Ismert indikátorok a lakmusz, a fenolftalein, a metilnarancs és az univerzális indikátor is, napjainkban pedig a digitális pH-mérés is jól bevált módszer. Sav bázis reakció fogalma. Lakmusz: savas: piros semleges: ibolya lúgos: kék Fenolftalein: savas: színtelen semleges: színtelen lúgos: lilásvörös Metilnarancs: savas: piros semleges: hagymahéjszín lúgos: sárga Savak és bázisok egymással való reagáltatása a közömbösítés, lényege, hogy az oxóniumionokból és hidroxidionokból vízmolekulák keletkeznek. Ha a közömbösítés semleges kémhatást eredményez, akkor semlegesítésről beszélünk, ez a legtöbb erős sav és erős lúg közömbösítő reakciójára jellemző. A reakcióban általában a víz mellett só képződik, amit bepárlással kinyerhetünk. A közömbösítési reakciók alapján meghatározható egy adott oldat sav vagy lúgtartalma, ezt sav-bázis titrálásnak nevezzük.