Az Ipafai Papnak Fapipája Van / A Szamóca Növényvédelme I. - Pro Agricultura Carpatika
July 16, 2024, 11:32 amLégynél erősebb erejű, felszálló repülőnél gyengébb. Igen, ez csakis fűnyíró lehet. Érzékem csalhatatlan, amint széttekintek, valóban fűnyírót látok. Ismét előveszem a noteszem, bejegyzem kettes számú megfigyelésemet: fűnyíró. S mögé még egy nevet is: "Dózer". De hogy pontos legyek, ezt a kocsmában jegyeztem csak fel, már az estébe hajlóan, tehát szigorúan a munkaidő után. Történt pedig, hogy üldögéltünk békésen az intézményben, velem szemben Nagy Jóska, mellettem Orsós Sándor. Az ipafai papnak fa pipaja van. Mindketten közmunkások. Ez a Nagy Jóska különös egy figura. Először is van nyolc osztálya – ez eddig rendben. Amúgy nagydarab, erős ember, a faluban csak Dózernek hívják. Mosoly nincs az arcán, de mindenre nagyon figyel, s megfontoltan válaszol. Most például azt találom kérdezni: – Lopják-e a fát az erdőből? Igazából nem is tudom, hogy szaladhatott ki a számon ilyen kérdés. Talán mert annyi mindent hall az ember. Egész nap jár az utcán, beszélget, aztán csoda-e, hogy a fejében összekuszálódnak a gondolatok. Letarolt erdőrészeket emlegetnek "Ibafa mindig is a fából élt, a falu nagy részét ma is ez veszi körül, földje meglehetősen silány" – s bizonyságul farakásokat mutatnak neki elhagyatott udvarokon.
Az Ipafai Papnak Fa Pipaja Van
A történet azonban itt nem áll meg. Sikerült pontosan utánajárnom valóságtartalmának, történeti hátterének is. Históriánk főszereplője nem más, mint a Baranya megyei Ibafa plébánosa Hangai Nándor, aki 1865 és 1905 között volt a község katolikus lelkésze. Nevét 1867-ben magyarosította, eredetileg Schreier Ferdinándnak hívták. A helyi pipamúzeum leghíresebb darabját 1934-ben faragta Gerber Béla budapesti iparművész nagybátyja, az ibafai postamester, Gerber Lajos felkérésére. A méteres hosszúságú, rendkívül könnyű pipa fejet körtefából, szárát diófából készítetté a mester. Korábban az a hiedelem is elterjedt, hogy az eredeti pipát az egykori plébános rokonai őrzik. Két cikket is találtam, melyek azt a megható pillanatot örökítik meg, amikor a plébánia világi elnöke, a már emlegetett Gerber Lajos átnyújtotta azt a bizonyos és nevezetes pipát Ibafa hőn szeretett plébánosának Schlachter (Siklós) Ferencnek. Az Ipafai Papnak - Az Ipafai Papanack. A pipa szárát Sik József segédjegyző adta az alkotáshoz. Mint azt a korabeli sajtóorgánumok megjegyezték, az ünnepségen "Jelen volt Ibafa es környékének intelligenciája.
A külső vakolatot helyenként leverték róla, belülről meg a karzatot bontották vissza. Amikor állapotának az oka felől érdeklődöm, arra a következtetésre jutok, hogy a víz tanult fizikát – ellentétben a mérnökökkel. Mert mi más is lehetne a magyarázata a következőknek: a hatvanas években, amikor az utat építették Ibafán, vízeret találtak alatta. Nem estek kétségbe a derék mesterek, gondolták, legjobb lesz, ha eltömik. Öntöttek tehát bele jó sok betont. Mert ami nem látszik, az nincs is, vélték. Hát volt. Például a földben víz. (Lásd még: kút. ) A víz pedig ismerte a gravitáció törvényét – itt köszön vissza előbbi utalásom: "tanult fizikát" -, új utat keresett magának lefelé, s meg is találta azt – a templom alatt. A következmény: az épület falai megrepedtek, ha nem erősítik meg vassal és betonnal kívül-belül, mára bizonyára csak az emléke élne – leginkább annak a vállalkozónak a fejében, aki jó pénzért eltakarította volna az egészet. Az ipafai papnak. Ahogy kilépek a rozzant épületből, zümmögés üti meg a fülemet.
A paradicsom botritiszes betegsége a hajtatóházakban okoz károkat. Tünetei a száron, levélen, bogyón jelennek meg, szürke bevonat formájában. Fontos a gyakori szellőztetés, a hőmérsékletet 18–22 C°, a páratartalom pedig 60–65% legyen. Permetszer ellene a Prolectus. Ritkábban fordul elő a kladospóriumos betegség. Csak hajtatóházakban, magas páratartalom esetén, érzékeny fajtákon károsít. Védekezésre alkalmas szer a Kuprikol 50. Permetezéskor figyeljünk a használati utasításra, és szedés előtt mindig tartsuk meg az egészségügyi várakozási időt. Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Paradicsom botritiszes betegsége van. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap! Támogatom Ha hervadnak a paradicsom és a burgonyatövek is, ugyanaz a gomba pusztít mindkét növényen, ez az országszerte minden évben tomboló burgonya- vagy paradicsomvész.A Paradicsom Botritiszes Betegsége | Kárpátalja
; felszívódó szerek: Score, Topas stb. Javítja a permetezések hatékonyságát, ha a lombozatot szüret után lekaszáljuk. Ősz elején pedig mindenképp távolítsuk el a szamócatövekről az elszáradt, foltos, beteg leveleket, így csökkentjük a következő évi fertőzés veszélyét. A szamóca lisztharmata A lisztharmat a többi gombabetegségtől jól megkülönböztethető kór. A levélfonákon fehéres, foltszerű, gyorsan terjedő tünetekkel találkozhatunk, amelyekben később fekete termőtestek képződnek. A levelek kanalasodnak, a termések törpülnek. Elsősorban a mérsékelten meleg (15–20 °C), párás, nedves körülmények között kell a megjelenésére számítani. A paradicsom botritiszes betegsége | Kárpátalja. A kórokozó elsősorban a fiatal növényi részeket támadja meg. A betegség vegyi védekezéssel eredményesen leküzdhető. A tavaszi permetezések a termést védik, a szüret utániak pedig a fiatal levelek, valamint a jövő évi fertőzési források csökkenését szolgálják. Védekezésre a Systhane 20 EW, Score, Topas 100 EC stb. felszívódó szerek alkalmasak. Tihor-Sárközi Mónika, a "Pro Agricultura Carpatika" Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza Forrás:
Permetezésre egyebek mellett a Teldor, Amistar, Chorus 50 WP szerek alkalmazhatók, a várakozási időt betartva. A szamóca gnomóniás betegsége Eleinte a levél szélén jelenik meg barnás félköríves, majd gyorsan terjedő, növekvő, középen kiszürkülő foltok formájában, melyekben sárga telepek észlelhetők. A levélnyeleken is megjelenik a folt. A termést szintén megtámadja. A zöld termésen pirosból barnuló foltok, míg az érő bogyókon száraz rothadásos foltok észlelhetők, majd az érő termés ráncosodik, összetöpped. Egyre gyakoribb betegség, főleg a hűvös, csapadékos tavaszi időszakban fertőz, de a virágzástól kezdődően a csészelevelek fertőzésével, később pedig a termés minden érési szakaszában komoly károkat okozhat. Az első vegyszeres védekezést virágzás előtt 2-3 héttel, a másodikat pedig közvetlenül a virágzás előtt kell elvégezni. A további védekezések időpontjai egybeesnek a szamóca botritiszes betegsége elleni védekezésekkel, vagyis a virágzás kezdetén és a virágzás végén, továbbá csapadékos időjárás esetén a virágzás után kell védekezni.