Origo CÍMkÉK - BuzsÁKi GyÖRgy, Somogyi György Festőművész
August 26, 2024, 7:06 pmAmikor Nagy Lajos királyunk V. Orbán pápához küldte a pécsi egyetem alapítólevelét, ezekkel a szavakkal ajánlotta a pápa figyelmébe: "Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas". Életmű díjat kapott Buzsáki György agykutató | Weborvos.hu. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora ennek kapcsán köszöntőjében elmondta: "Azt gondolom, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy a megelőlegezett bizalomnak a város szellemi ereje eleget tudott tenni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak Pécs, és a Pécsi Tudományegyetem, hanem Magyarország, a magyar felsőoktatás ünnepe. Az ünnepségsorozat kezdetétől azt szeretnénk elérni, hogy ez a piros betűs ünnep valamennyiünk számára fontos legyen, aki valaha is tett, vagy napjainkban is tesz a magyar felsőoktatás fejlődéséért, előrelépéséért. " A Közép-Európában most először, a jubileum részeként Pécsett ülésező Magna Charta Observatory nemzetközi rektori konferencia tagjainak részvételével rendezett díszünnepségen több magas rangú elismerést is átadtak. A Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták Buzsáki György agykutatót, aki a pécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát, és 2011-ben az agykutatók "Nobel-díjával", a Brain Prize-díjjal jutalmazták tevékenységét.ÉLetmű DÍJat Kapott BuzsÁKi GyÖRgy AgykutatÓ | Weborvos.Hu
A Magyar Felsőoktatás Napján, szeptember elsején a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták Buzsáki György agykutatót, aki a pécsi egyetemen szerzett orvosi diplomát, és 2011-ben az agykutatók "Nobel-díjával", a Brain Prize-díjjal jutalmazták tevékenységét. Az egyetem egyik legmagasabb rangú elismerésében, Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Kovács L. Gábor akadémikus, egyetemi tanár. Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy az első magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából szeptember első napját 2017-től a Magyar Felsőoktatás Napjává, az 1367-es pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánítja. Az indoklás szerint mindez nagyban elősegíti a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörő szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak. Délelőtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részvételével, Pécs városával és az egyházmegyével közös díszünnepség keretében emlékeztek meg a jeles dátumról a Kodály Központban, míg a nap további részében került sor a Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciájára, Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrának ünnepélyes avatására a Középkori Egyetem mellett, valamint ünnepi szentmisét is tartottak a Székesegyházban.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 2017-ben biztosított további 6, 5 milliárdos keretösszeg lehetővé teszi az idén záruló és figyelemre méltó eredményeket felmutató Nemzeti Agykutatási Program folytatását. Délután felavatták Nagy Lajos király és Vilmos püspök, tehát az egyetem alapítóinak szobrát a Pécsi Székesegyház északi oldala és a Középkori Egyetem közötti sétányon. A műalkotást Kotormán Norbert készítette, aki megnyerte a Pécsi Tudományegyetem által kiírt versenypályázatot. Ahogy a bírálat korábban fogalmazott: a szobormodell fejezi ki leginkább a kor szellemiségét, az első magyar egyetem alapításának jelentőségét, mindemellett a gótika sajátosságait is magában foglalja. A Magyar Felsőoktatás Napja ünnepi szentmisével folytatódott a Székesegyházban, majd a Pannon Filharmonikusok Pécs Város Napja alkalmából is szervezett koncertjével zárult. Szeptember 2-án egy mindenki számára nyitott és ingyenes programot is szervezett a Pécsi Tudományegyetem a város szívébe, amelyen bemutatták az egyetem falain belül folyó sokoldalú és kreatív munkát, hogy egy napra mindenki részese lehessen az egyetemi életnek és a jubileumnak.
Ruisz György festőművész 40 éven át volt a somogyi képzőművészet sokak által ismert és elismert képviselője. Hármas minőségben is a művészeti közélet fontos alakja: festőművészként, pedagógusként és a Balázs János kör vezetőjeként nélkülözhetetlen értékközvetítő szerepet töltött be Kaposváron. Ruisz György jellegzetes típusa a vidéken élő képzőművésznek. Ez a fogalom nem csupán földrajzi értelemben vett meghatározás, hanem egy életforma, a környezethez fűződő sajátos viszony is egyben. Kiszolgáltatottabb, mint a fővárosi, a szakmai társaságok "védőszárnyai" alatt élők. Somogyi György Festőművész. Ki-kimarad a gyakoribb kiállítási lehetőségekből, ugyanakkor a közvetlen környezetével való kapcsolata erőteljesebb. Tudta, hogy a művészeti tevékenység fejleszti a személyiséget és az egyéb, nem művészi képességeinket, sőt az ember életének értelmét is adhatja. Vallotta, hogy a művészetekkel való foglalkozás erősíti az identitástudatot, segít megtalálni az egyéni hangot, szélesíti a személyiség határait, és képessé tesz hagyományaink felismerésére, őrzésére.Somogyi György Festőművész
500 kérdés, 500 felelet 900 Ft 2 150 - Készlet erejéig Kernstok - Derkovits - Dési Huber Az én múzeumom 900 Ft 2 150 - Készlet erejéig Osváth Miklós festőművész kiállítása (meghívó) 1 200 Ft 2 450 - Készlet erejéig Mattioni Eszter festőművész kiállítása 1 440 Ft 2 690 - Készlet erejéig Somogyi Soma László 900 Ft 2 150 - Készlet erejéig Koncz Zoltán festőművész (Újfehértó) kiállítása (meghívó) 900 Ft 2 150 - Készlet erejéig1967-ben szentelték pappá. 1968-ban doktorált egyháztörténetből. 1968–1975 között munkáspapként tevékenykedett. 1971–1975 között a Tömő utcai kápolnában segédlelkészi beosztásban szolgált, a lelkészi szolgálat mellett fizikai munkát is kellett vállalnia, hogy fenntartsa magát. 1972-ben Markó György nyomdász a szitanyomás művészetét mutatta meg neki. Az 1970-es években kijutott Párizsba, Rómába, Romániába, legnagyobb hatást gyakorolt művészetére az 1980-as görög útja. 1973 óta rendez grafikai kiállításokat, és ettől az évtől kezdve a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. 1975-ben kilépett az egyházi rendből és szabadfoglalkozású képzőművész lett. 1980 óta elsősorban fest. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. 1997 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta elnökségi tagja. A Káli-medence Környezetvédő Társaság tagja. Művészetének témáit a természetből, a mindennapi életből, a bibliából és a hadtörténelmi eseményekből meríti. Hagyományos ikonszerű történelmi-népies stílus jellemzi, de a 20. század stílus irányai, köztük a konstruktivista művészet, is hatást gyakoroltak rá, főleg tájképfestményeire.